Összehozott egy közös javaslatot a Fidesz és az MSZP

Nagy a fluktuáció a Tisztelt Házban, így ahogy az utóbbi két hétben, ma is eskütétellel kezdődik a parlament ülése. Ezúttal a szabad demokrata Ikvai-Szabó Imre esküszik, a volt szabad demokrata pártelnököt, Fodor Gábort váltja. (Emlékeztetőül: Fodor szeptember 14-én mondott le parlamenti mandátumáról. Döntését azzal indokolta, számára vállalhatatlan, hogy ma Magyarországon nincs párbeszéd, együttműködés és összefogás sem.)

Aztán takarít egy kicsit ma az Országgyűlés, a parlament három, az 1910-es évek végén, illetve az 1920-as években született nemzetközi egyezményt söpör ki a jogtárból. A felmondásra ítélt egyezmények még a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) égisze alatt jöttek létre, egyik a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatásáról szól, a másik a foglalkozási betegségekben szenvedők kártalanításáról rendelkezik, a harmadik pedig azt taglalja, miként egyszerűsíthető a kivándorlók felügyelete a hajókon.

Más nemzetközi ügyek viszont törvényhozásra kötelezik a tisztelt házat, például uniós kötelezettség írja elő a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvénymódosítást. Ennek lényege: a bolognai rendszerre való átállás miatt lesz egy kétéves átmeneti időszak, amikor az, aki külföldön szerzett oklevelét szeretné elismertetni, megjelölheti, hogy a diplomája által tanúsított végzettségi szintet főiskolai vagy egyetemi végzettségi szintként (azaz európai alapfokozatként vagy mesterfokozatként) ismerjék el.

Szintén uniós nyomásra elkezdődik azoknak az adótörvényeknek a vitája, melyek meghozatala európai közösségi jogharmonizációs kötelezettség. Az új jogszabályok célja, hogy a közösségi joggal összhangban minél inkább a fogyasztás helyéhez közelítsék a forgalmi adóztatást. Ennek egyik fontos eleme, egy, a határon átnyúló szolgáltatások ellenőrzési rendszerének megteremtése. Így a jövőben ezekről a szolgáltatásokról kötelező lesz a termékekhez hasonlóan összesítő nyilatkozatot adni.

Még két „határügyi” kérdésről vitatkoznak a képviselők. Az első a közösségi vámjog végrehajtásáról, illetve a Vám- és Pénzügyőrségről. A jogharmonizációs célú javaslatok többek között arról szólnak, miként alakulnak a gazdasági szereplők nyilvántartására szolgáló új közösségi nyilvántartási szám (EORI-szám) alkalmazásával kapcsolatos szabályok, mikor engedélyezhető az egyszerűsített vámeljárás, illetve hogyan kell átírni a műtárgykivitel rendjének szabályait.

A második „határügyet” egyébként kormány és ellenzék egyaránt nyomja, a közös MSZP-s, KDNP-s, fideszes határozati javaslat a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolatok erősítését szeretné. A javaslat új határátkelők építését (és ehhez egy központi programot sürget), illetve kormány és ellenzék egyaránt azt szeretné, ha az EU belső határává váló szakaszokon mielőbb helyreállnának a közlekedési kapcsolatok.

A közlekedési utakon kívül az életutakkal is foglalkoznak egy kicsit a képviselők, az Országgyűlés várhatóan elfogadja az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A dokumentum célja: hosszú távon biztosítani, hogy időben és megfelelő módon tudjunk felkészülni az idősödésre, hogy az idősek minél tovább tudjanak aktívak és függetlenek maradni, bármit is jelentsen ez.

És egy kicsit médiázik is a parlament, amelyik valószínűleg rábólint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2008-as tevékenységéről szóló beszámolójára. Majtényi László, a testület elnöke az általános vitában azt emelte ki: a gyűlöletbeszéd, a közösségek méltóságának kérdéséről alapjogi döntéseket hoztak, illetve a vallásszabadsággal kapcsolatos határozatok is születtek.