Az államkincstár emberén csúszott el az első Zuschlag-vizsgálat
További Belföld cikkek
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
- Kóczián Péter: Magyar Pétert az emberek csinálták, maguknak
- Kigyulladt a népszerű magyar cukrászda, de már eloltották a tüzet
- Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelyt tette felelőssé a budapesti droghelyzetért
Ugyan 2006 nyarán elkészült egy, a Zuschlag Jánoshoz köthető szervezetek pályázati anomáliáit taglaló levél, ám a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) kollégiuma csak késve küldhette el a feljegyzést a szervezetet felügyelő szociális és munkaügyi miniszternek, ahogy a visszásságokat feltáró vizsgálatot is csak késve indíthatta meg. A Magyar Államkincstár kollégiumi delegáltja ugyanis gátolta a gyanús szervezetek vizsgálatát, és a levél elküldését.
Az történt, vallotta a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben az egyik NCA tag (Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület delegáltja), az képviselője a 2006. június 5.-ei ülésen még támogatta a pályázó civil szervezetek ellenőrzését, másnap azonban megtagadta azt. Pedig a most tanúskodó NCA-tag igazságügyi szakértői végzettséggel rendelkezik, és a visszásságok olyan szembeszökőek voltak, hogy az említette ülésen nem csak a pályázatok vizsgálatát javasolta, hanem magukét, az egyesületekét (nevezetesen a Hoppá Egyesületét és a XXI. Századi Kulturális Egyesületét).
A kollégium többségi szavazással úgy döntött, le kell folytatni a javasolt vizsgálatot, aminek szakmai részét a kollégiumnak kellett volna elvégeznie, a pénzügyi ellenőrzés pedig az államkincstár feladata lett volna. Ám az államkincstár képviselője 24 órán belül kihátrált a többségi álláspont mögül, és egy visszafogottabb javaslattal állt elő. Az államkincstár embere azt akarta, hogy ne a szervezetek működését vizsgálják, hanem csak azok pályázatit nézzék át. A kollégium tagjai kényszerűen elfogadták a felpuhított javaslatot.
A tanú szerint az államkincstár ezután 20 nap alatt adta át az érintett szervezetek dokumentumait, pedig 20 perc alatt kikereshette volna azokat az irattárból. A korábbi pályázatok átvizsgálása után megerősödött a gyanú, , mondta a tanú, hogy azok fiktívek, mivel a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó szervezetek ugyanazokra a rendezvényekre és hasonló témákra pályáztak, mint a korábbi években.
Ekkor, magyarázta a tanú, az NCA-tagok kezdeményezték, hogy írjanak levelet a felügyeletet ellátó Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének, Kiss Péternek, azt kérve, a minisztérium vizsgálja meg az egyesületeket és azok pályázatait. A kollégium ezt megszavazta, de a MÁK képviselője elutasította a levél továbbítását, arra hivatkozva, hogy a most tanúként szerepelő NCA-tag pontatlanul idézte az ülésen elmondottakat. Szeptember 7-ére aztán egy másik levelet készített a tanú, amely végül eljutott a minisztériumba.
A tanú vallomása szerint a minisztérium válasza 2006. december 5-én érkezett meg, mely zöld utat adott a vizsgálatnak, de időpontját a következő év március 7-ére ütemezte. Ám a vizsgálat elmaradt, mert az ügyészség lefoglalta az egyesületek iratait. (Emlékeztetőül: a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak fiktív civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre.)