MSZP: Sólyom pártpolitikai vitákba is beleszólt

A szocialista pártelnök közleményében leszögezte, hogy a köztársasági elnök a nemzet közös érzéseit kifejező szép szavakkal emlékezett az 1956-os forradalomról. Az MSZP a nemzet ünnepén nem akart politikai vitát nyitni, ezért csak a központi ünnepségek lezárultával reagál a köztársasági elnök október 22-ei beszédére.

Lendvai Ildikó megállapítja, hogy az államfőnek igaza van abban, hogy erkölcsi felelősségünk vállalni a küzdelmet a morális válság lehetősége, az értékzavar ellen. Ugyanakkor – különösen a választások közeledtével – „morális problémákat és szerepzavart okozhat az is, ha a köztársaság egésze, a nemzet teljes közössége nevében szóló vezető az egyik oldal érveit teszi magáévá. Ha morálisan elmarasztalja a parlamenti többség egyik döntését, ugyanakkor egy szava sincs például arról, hogy a parlamentben továbbra is helyet foglalhat zsidózó, cigányozó, náci beszédet használó képviselő.”

Erkölcsileg nem közömbös

Lendvai Ildikó szerint az államfőnek igaza van abban is, hogy erkölcsileg nem közömbös „a hatalom megszerzésének bevallott módja”. A pártelnök szerint „nem voltak közömbösek annak idején a köztársasági elnöki poszt megszerzésének ismert parlamenti körülményei sem”. Ugyanakkor ami akkor történt, nem Sólyom László hibája volt. „De szigorúbbá tette a mércét, és megnövelte a jogos várakozást a pártoldalakon és a megosztottságon felülemelkedő elnöki szavak és tettek iránt.”

Lendvai szerint az államfőnek igaza van akkor is, amikor az igazság kimondásának fontosságáról beszél. „Bízunk abban: Elnök Úr látja, a kormány és a parlamenti többség az áltatás és önáltatás, a hazug ígéretek helyett az igazság útját, az ország valódi helyzetével való szembenézést vállalta és választotta, és ezt saját érdekeinél is fontosabbnak tartja.”

A hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módja

Sólyom László csütörtökön a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az 1956. október 22-ei műegyetemi forradalmi diákgyűlés 53. évfordulóján tartott beszédet. Ünnepi felszólalásában az államfő többek között arról is beszélt, hogy 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat.

„A rendszerváltás lényege is ez volt: a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás. És e mögött e kérdés: miben éltünk az utóbbi években? Mennyire telepedett rájuk ismét a hazugság?” – mondta beszédében a köztársasági elnök.

Sólyom László arról is beszélt, hogy a tisztánlátást abban, hogy 56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is, és ez a bizonytalanság a morális válság.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá, mondta Sólyom. „Az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg, és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta.”