A Fidesz büntetné Sólyom sértegetését

Nógrádi szerint egyelőre csak a teljes támogatási összeg 8 százalékát fizették ki. "Elígért, odaítélt pénzekből nem lehet országot fejleszteni, csak kifizetettekből" - mondta. (Az EU-s támogatásokat utófinanszírozásban fizetik ki, tehát a beruházás megvalósulása, és nem a pályázat után.)

A pénzhiány kezelésére a kormány bevezette, hogy a vállalkozásoknak 40, az önkormányzatoknak 35 százalék előleget fizet a megítélt támogatások terhére.

Bernáth Ildikó fideszes képviselő szerint az embereket az foglalkoztatja legjobban, hogy az emberek közül kinek van munkája, kinek sikerül megtartani munkahelyét, hogyan nő, hogyan alakul a munkanélküliség. Ezek alapján az ország gazdasága szerinte nagyon rossz helyzetben van. "Édesmindegy, hogy a szocialista kormány miniszterelnökét Gyurcsány Ferencnek vagy Bajnai Gordonnak hívják, a helyzet egyre romlik" - mondta. Szerinte a vállalkozások alig jutnak olyan állami forrásokhoz, amelyek a munkahelyek megörzését célozzák. Mit kíván tenni a miniszterelnök a munkanélküliség csökkentéséért, kérdezte.

Bajnai Gordon egyetértett Bernáthtal abban, hogy a munkanélküliség növekedése a legaggasztóbb vonása a válságnak. A magyarországi munkanélküliség nagyjából megfelel az európai átlagnak, de például Spanyolországban 20 százalék körüli. Azaz Magyarország helyzete nem rosszabb, de azért aggódnunk kell, mert az aktivitási ráta viszont drámaian alacsony. Ennek megváltoztatását célozta az Út a munkához program, amely a már évek óta inaktívak munkába állását célozta.

Bernáth azt kifogásolja, hogy a kormány forráshiány miatt lezárt egy tízmilliárdos, munkahelyek megtartását célzó pályázatot.

Szögezzünk le egy tényt, van egy válság a világban, felelte Bernáthnak Bajnai. Szerinte amúgy összességében most a válság ellenére is nagyobb a dolgozók száma, mint volt 2001-2002-ben. A munkahelyteremtést-megtartást pedig magyar források helyett uniós pénzekből támogatják.

A fideszes Cser-Palkovics András a sukorói kaszinóberuházásról kérdezi a kormányfőt. Felsorolta a beruházást övező aggályokat - a vitatott telekcsereüzletet; hogy a beruházót a Gyurcsány-kormány utolsó ülésén biztosította arról, hogy kiemelt beruházásként kezeli a projektet. Rákérdezett, hogy miért ezt a beruházást támogatja a kormány, miért nem a kisvállalkozásokat.

Bajnai szerint Cser-Palkovics konzekvensen ugyanezt kérdezi hónapok óta, ő pedig hónapok óta konzekvensen ugyanazt válaszolja. A kaszinóberuházás a tervek alapján háromezer munkahelyet teremtett volna, ezért kiemelt támogatásnak jelölték. Ez nem jelent plusz pénzeket, csupán annyit, hogy az ügyintézést, az engedélyek megadását gyorsítják. Azaz nem kerül többe a magyar államnak. Viszont ha szabálytalanságok merülnek fel a beruházással kapcsolatban, akkor megvonják a támogatást. Ezért kezdeményezett júliusban vizsgálatot, és ezért folyik tárgyalás a beruházó és az MNV között a vitatott telekcsereügyletről is.

Cser-Palkovics szerint immár tény, hogy a beruházást szabálytalanságok övezik, és hogy a telekcsereügyleten bukott az állam. Mi kell hozzá, hogy a beruházástól megvonják a kiemelt beruházás státusát.

Bajnai megismételte, hogy a kiemelt nemzetgazdasági beruházás egy fillér állami támogatást sem jelent. Ha pedig igazolódna az, hogy a csereüzlet aránytalan volt, az nem támogatás, hanem visszaélés, csalás. A pénzügyminiszter pedig Bajnai tudtával és beleegyezésével lépéseket tett a telekcsereügylet visszacsinálására.