Az MSZP komolyan elvenné Hunvald pénzét

Mivel a múlt héten több törvényjavaslatot is végleg elfogadtak, hétfőn új ciklus kezdődik a parlamentben. A napirendre kerülő javaslatok közül a legpikánsabb feltétlenül a nem túl izgalmas című, "Egyes munkaügyi tárgyú törvényeknek az előzetes letartóztatás miatti távolléttel összefüggő módosításáról" szóló javaslat, amit az egyszerűség kedvéért hívjunk Hunvald-törvénynek.

Aki börtönben van, igazoltan van távol

A Hunvald-törvény pikantériáját az adja, hogy szocialista képviselők kezdeményezték. Nemrégiben a VII. kerületi képviselőtestület úgy döntött, hogy csak azért, mert polgármesterük, Hunvald György hónapok óta előzetes letartóztatásban van, még nem veszti el jogosultságát a fizetésére. Ha a szocialisták javaslatát elfogadnák, akkor viszont már igen.

A javaslat briliánsan logikus érvelése szerint ha valaki előzetes letartóztatásban van, az "elháríthatatlan ok miatt nem tud megjelenni a munkahelyén", ergo csak ezért nem rúghatják ki az állásából, de az új szabályozás szerint az előzetes letartóztatás idejére "díjazás nem jár".

Több pénzt akarnak

Szintén van némi pikantériája a szocialista Göndör István képviselő javaslatának "Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló 2009. évi LXV. törvény módosításáról". Miután a parlamenti képviselők a költségtérítési botrányok lázában sikeresen úgy szabályozták magukat, hogy egy kicsivel még több pénzre is jogosultak lettek, mint addig, Göndör most úgy gondolja, hogy munkavégzésük érdekében még további juttatásokra kellene jogosulttá válniuk. Egy új pont beillesztésével a választókerületi pótlék megállapításánál akár a képviselői alapdíj kétszeresét is figyelembe vehetnék, azaz akár száz százalékkal is megemelhetnék a pótlékot. A munkatársaikat pedig az illetményalap hétszereséig terjedő összegben cafetéria-juttatásokkl is díjazhatnák, a fedezetet az Országgyűlés (azaz végső soron adófizető olvasóink) állnák.

Nyugdíjreform, egyszerűsített foglalkoztatás

A legpikánsabbak után vegyük a legtávlatosabb törvényjavaslatokat, amelyek a parlament elé kerülnek. Megkezdődik a magánnyugdíjrendszer kialakítása, a nyugdíjpénztárak nyugdíjbiztosítókká alakítása. A törvény indoklása szerint a jelenlegi rendszerben tényleges tulajdonos nélkül működnek a magánnyugdíjpénztárak, működésük átláthatatlan, a döntéseket maguknak a tagoknak kellene meghozniuk.

"Az intézményrendszer átalakítása egyértelművé teszi a mögöttes pénzügyi intézmény döntési jogkörét és felelősségét. Ennek következtében az újjáalakult magánnyugdíj-intézményt, melynek javasolt megnevezése a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével „magánnyugdíjbiztosító részvénytársaság” lesz, a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik" - áll az Oszkó Péter pénzügyminiszter jegyezte javaslat általános indoklásában. Akit érdekelnek a részletek, itt elolvashatja a törvényjavaslatot és a részletes indoklást is, .pdf-ben.

Sokakat érintő és, mint azt a neve is jelzi, az életet jelentősen egyszerűsítő javaslat az "egyszerűsített foglalkoztatásról" szóló. A lényeg, hogy a jövőben az alkalmi munkavállali könyvvel történő foglalkoztatás helyébe egy új, egyszerűsített adminisztrációval létesíthető munkaviszony lép. A papíralapú regisztrációt elektronikus váltaná fel, egyben csökkenteni kívánják a visszaélések számát is. Nem mellékes körülmény, hogy a rendszer egyszerűsítése egyben a legális foglalkoztatás növekedéséhez is vezethet, ami feltétlenül előnyös egy gazdasági válság idején. (A javaslat .pdf-ben itt.)

Nyugdíjas rendőrök és a szabálysértési értékhatár

Két törvényjavaslat is a kormány tízpontos közbiztonsági csomagjához kapcsolódik. Egyrészt meg kívánják teremteni a nyugállományú rendőrtiszteknek a lehetőséget, hogy nyugdíjuk megtartása mellett minimálbérért újra munkába állhassanak a rendőrségnél. Az ORFK előzetes felmérése szerint országszerte akár 130 nyugdíjas rendőr is "komolyan megfontolná" az újbóli munkábaállást, ha már pontosan ismeri a törvényi feltételeket.

A másik javaslat a szabálysértési törvény módosítása. A kormány korábban hangzatos sikerként kommunikálta, hogy a büntető törvénykönyv módosításával már a húszezer forint értékhatár alatti lopások is bejelenthetőek lettek a rendőrségen. Az ORFK megkeresésünkre örvendezése mellett kifejtette, hogy mindez a szabálysértési törvény módosítása nélkül halottnak a csók, hiszen hiába jelenti be bárki a szabálysértési összeghatárra elkövetett lopásokat a rendőrségen, ha törvényi háttér híján a rendőrök nem járhatnak el az ügyben. Ezt a hiányosságot pórolhatja a szabálysértési törvény ezirányú módosítása.

Kétharmados kísérletek

A kormány emelletta nyugdíjtörvényt is módosítaná. Egyrészt tovább szigorítanák a korengedményes nyugdíj szabályait - csak az mehetne így nyugdíjba, aki nyugdíjazása idején ténylegesen nem dolgozoik -, másrészt eltörölnék a nyugdíj melletti munkavégzésnél a fizetési korlátot, mivel az a tapasztalatok szerint legfeljebb a szürke- és a feketegazdaság felé terelte a munkavégzőket.

A kormány kísérletet tesz egy alkotmánymódosításra - melynek értelmében a jövőben államigazgatási szerrvek és kormányhivatalok vezetői is törvény erejű rendeleteket hozhatnának, valamint megkezdődik a munkaügyi tárgyú törvények módosításának vitája is, ahol több esetben is a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára van szükség a módosításhoz.