Befuccsolt a magyar demokratikus átalakulás

A prágai PASOS (Policy Association for an Open Society) intézet partnerei, köztük a Közép-Európai Egyetem Közpolitikai Tanulmányok Intézete által még októberben készített felmérés szerint a visegrádi négyek közül egyedül a magyarok értékelik negatívan a demokratikus átmenet "vívmányait". Ezzel szemben tízből hét cseh, hat lengyel és a szlovákok több mint fele kedvezőbbnek látja a feltételeket az 1989 előttinél, mondta Medve-Bálint Gergő, a felmérés egyik készítője.

A kutatást ezer ember megkérdezésével készítették; megállapításai szerint sok magyar embernek a demokrácia fogalma is zavaros. Ennek kiváltó okai lehetnek azok az összetett gazdasági és politikai folyamatok, amelyek a demokratikus rendszer iránti általános bizalmatlanságot idézték elő.

Magyarországon inkább a materiális javakon keresztül értelmezik a demokráciát és a rendszerváltást, vagyis inkább a pénz, az anyagi javak számítanak, és ez "nagyon beszűkíti a demokrácia értelmezését" - mondta Medve-Bálint Gergő.

A válaszadók pártpreferenciája szerint a legkiábrándultabb rétegek a szélsőséges pártok szavazói közül kerülnek ki, utánuk következnek az MSZP, majd a Fidesz szavazói.

A kutatók megvizsgálták azt is, hogy a visegrádi országok külföldön kifejtett "demokráciaterjesztő" tevékenységéhez miként viszonyul a közvélemény. Ezzel kapcsolatban az derült ki: a csehek, a lengyelek és a szlovákok többsége egyetért azzal, hogy kormányaik szerepet vállaljanak más országok demokratikus átalakulásának segítésében, míg a magyarok többsége ellenzi ezt, ami valószínűleg a demokrácia negatív megítélése miatt van így.

Magyarországon a demokratikus rendszerrel szembeni nagyfokú elégedetlenség egyfelől a gazdasági tényezőkre, másfelől a politikai elittel szembeni bizalmatlanságra vezethető vissza.