Kovács Lászlóból csinálhatna államfőt az MSZP

Nincs tételes törvényi akadálya annak, hogy a parlament még a 2010-es tavaszi országgyűlési választás előtt válasszon köztársasági elnököt, pedig Sólyom László mandátuma csak augusztus elején jár majd le. Az Alkotmány ugyanis az államfőválasztás lebonyolításával kapcsolatban csak annyit határoz meg, hogy az új elnököt 30 nappal a régi mandátumának lejártáig kell megválasztani.

Az Index információi szerint néhány szocialista vezető komolyan megfontolta, hogy a rendelkezésben rejlő lehetőséget hogyan használhatná ki az MSZP. Úgy tudjuk, többek között Szekeres Imre beszélt kivitelezhető ötletként arról, hogy az országgyűlésben a törvényi hézagra alapozva még tavasszal át lehetne vinni az államfőválasztást.

Az ötlet propagátorai hirtelen meg is találták az EU-s adóügyi biztosi posztról hazatérő Kovács László személyében azt az embert, akiben az MSZP különböző csoportjai kompromisszumot köthetnek.

Az elgondolás szerint a régi összetételű parlament még a tavaszi országgyűlési választás előtt adhatná Kovácsnak az államfői posztot. Az elvileg 386 fős országgyűlésben a betöltetlen mandátumok és a hiányzások miatt a választás harmadik körében az egységesen szavazó szocialista frakció egyszerű többséggel eldönthetné a kérdést. Ha ez megtörténik, hiába alakul meg már 2010 májusában az új, vélhetőleg Fidesz-többségű parlament, az augusztusi váltásnál Kovács venné át Sólyom László hivatalát. Az elgondolás támogatói szerint a Kovács-Orbán páros, azaz egy baloldali és egy jobboldali politikus egyidejű megjelenése a két legfontosabb állami vezetői poszton nem lenne újdonság, hiszen ilyen ellentét jellemezte a Göncz-Antall és a Mádl-Medgyessy időszakot is.

Úgy tudjuk, a kivitelezhetőség és a hasznosság melletti érvek sem győztek meg mindenkit az elnökségben, végeleges döntés azonban nem született az ügyben.

Szakértők szerint, az előrehozott köztársaságielnök-választás elé csak az Alkotmánybíróság gördíthetne törvényi akadályt, ha a parlamenti akciót megelőzve egy alkotmányértelmezésben mondana véleményt az ügyről. Ha a szocialisták gyorsabban megcsinálják, akkor az eddigi gyakorlathoz igazodva, az AB nem vizsgálná felül az országgyűlési határozatát.

A 4-5 hónappal korábbra időzített választással szemben jogi érv lehet, hogy nem „ésszerű időn belül” hozták meg a döntést, de a köztársasági elnök legitimációját is kifogásolhatná az AB, hiszen egy olyan parlament adná kezébe a hatalmat, amely több hónappal az előtt feloszlik, mint hogy az államfői mandátum hatályba lépne.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!