Nem olyan egyszerű átverni a nyerőgépet

Közleményben reagált a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) a köztévén futó A szólás szabadsága vasárnapi műsorában lement riportra, amely azt állította, Magyarországon nagyüzemi körülmények között zajlik a nyerőgépekbe dobált pénzek illegális leszívása, azaz a géptulajdonos a bevétel egészét az adóhatóság elől eltikolja.

A riport két trükkre hívta fel a figyelmet, jóllehet azok gyakorlatban való működését nem mutatta be. Az egyiknél egy úgynevezett „pörit” használtak, egy integrált áramkört, amely a géphez csatlakoztatva - a megkérdezett, arc nélkül mutatkozó informátor szerint – lehetővé teszi, hogy a gép tulajdonosa eltitkolja a bedobált pénzt az adóhatóság elől. A készüléket a riportban nem próbálták ki.

Ki nem próbált trükkök

A műsor szerint azonban van egy egyszerűbb lehetőség is: a gép gyártója ugyanis – állítja egy arc nélkül nyilatkozó informátor - 30 ezer forint többletköltségért cserébe beépít az 1-1,5 millió forintba kerülő gépbe egy olyan szerkezetet, amivel törölhető a gép memóriája. Így a gép, amelyik a normális működéskor egy algoritmus alapján átlagosan 100 ezer játék alatt a bedobált pénz 75-80 százalékát visszaadja az éppen szerencsés játékosnak, elfelejti, hogy mennyit játszottak, így nem ad nyereményt.

Működés közben ilyen gépet sem mutattak a riportban, illetve arról sem esett szó, melyik gyártó készít ilyen gépet. Az informátor még azt is elmondta, a szerencsejátékot felügyelő APEH-szerv szemet huny a turpisság felett. A műsorban megszólaló Abházi József, a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Szervezetének alapítója szerint a felügyelet csak a gépek mechanikusan működő számlálóját ellenőrzi, az elektronikusat nem, az előbbi pedig könnyen átverhető. Abházi egyébként saját bevallása szerint szenvedélybetege a szerencsejátéknak, 40-50 millió forintot játszott már el.

Trükkök vannak, de nem ilyen egyszerű

Az MSZSZ közleménye szerint azonban a gépekben egy fekete doboz, az ún integrált ellenőrző készülék (iek) mellett még három másik elektro-mechanikus számláló működik. Az iek a gép vezérlődobozának plombákkal lezárt dobozában van, törölni nem lehet az adatokat, amiket egyébként 5 éven át megőriz. A három számláló a bedobott és kifizetett pénz összegét, illetve az összes tét nagyságát méri, ezt ugyan adócsalás céljából meg lehet pörgetni, közölte Schreiber az Indexszel, de a számláló nem tudja befolyásolni a gép központi egységében található iek-et. Az iek alapján a felügyelet fényt tud deríteni a pörgetős csalásra, ami alkalmanként előfordul (Hiába pörgetik meg a villanyóra számlálóját, az elektromos művek belső rendszerében lévő számlálót ez nem befolyásolja, élt az elnök egy példával.)

Schreiber szerint a másik riportban bemutatott visszaélési mód technikailag teljesen elképzelhetetlen, ilyenről nem is hallott még.

Az MSZSZ az APEH adataira hivatkozva felhívja a figyelmet arra, hogy szerencsejáték-felügyeleti főosztály 2008-ban a kb. 30 ezer Magyarországon üzemelő gépből több mint 14 ezer ellenőrzést végzett, a hiányosságok pedig főként az okmányok vezetésével függtek össze. 2007-ben 510 esetben talált hibát az ellenőrzés a gépekben (Azt az APEH nem tüntette fel, hogy trükközésből és adminisztárciós hiányosságokból külön-külön mennyi volt). „Az ágazat adófizetési fegyelme, amely mintegy 98 % messze felülmúlja az egyéb ágazatok adófizetési fegyelmét” – közölte az Indexszel Schreiber.

Az elnök szerint lehetetlenség az is, amit a riport kalkulkált, hogy a csalások útján legalább 500 milliárd forint tűnik el. Mint mondta a nyerőgépekből származó játékbevétel 2008-ban 94 milliárd forint volt, ebből a költségvetésbe 40 milliárd folyt be. Az összes szerencsejáték-tevékenységből évente 249 milliárd folyik be.

Ki adózzon többet?

A szólás szabadsága a riport után beszélgetésre hívta Schreiber Istvánt, az MSZSZ elnökét, aki elismerte, hogy ügyeskedők mindig is voltak, de a riport szerinte rendkívül pontatlan volt, és tele volt szakmai tévedésekkel. "Az egész riport egy marhaság volt, ezt lehet összefoglalni" - fogalmazott. A két beszélgetőtárs két képviselő volt. Gulyás Jószef (SZDSZ), aki a költségvetést a játékadó emelésével módosíttatta volna, de az Országgyűlés nem szavazta meg, illetve Keller László (MSZP).

Gulyás a költségvetés tárgyalásakor vetette magát észre azzal, hogy a gépekre kivetett játékadó növelését javasolta az Országgyűlésnek, ám az leszavazta a javaslatot. Gulyás szerint a havonta 100 ezer forintos, gépenként kivetett adót 120 ezer forintra kellene emelni, így 10 milliárddal nőne a költségvetés bevétele. Schreiber erre elmondta, már így is túl van adóztatva a szakma, a gépek száma ugyanis 2005 óta csökken, vagyis a bevételek várhatóan a magasabb adó ellenére is csökkennének. Schreiber szerint inkább az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, ám adózási szempontból egyáltalán nem felügyelt kártyajátékok megadóztatását kéne inkább megoldani.

Mint mondta, az MSZSZ saját költségén működteti a szenvedélybetegeket segítő szolgáltatást, az állam erre alig fordít valamit. Gulyás szerint az adóemelés után származó többletköltségből erre is lehetne évente egymilliárd forintot fordítani.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!