Még több kismama lesz a H1N1 áldozata

A terhesség alatt a nők immunrendszere legyengül, hogy a magzati sejtek (az apától örökölt) fehérjéi ne váltsanak ki a szervezetben ellenreakciót. Ha ez a temészetes immunszupresszió nem történne meg, a magzat éppúgy kilökődne, mint a transzplantált betegek új szerve, ha nem kezelnék őket.

A növekvő magzat miatt az anya rekeszizma megemelkedik, és a tüdeje összeszorul. Az amerikai kormány közegészségügyi szolgálatának (CDC) tájékoztatása szerint a megnőtt nyomás miatt a tüdőben csökken a folyadékáramlás, és ez jelentősen növeli a tüdőgyulladás kockázatát.

Berencsi György virológus, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója az Indexnek elmondta, hogy a H1N1-gyel szemben a szezonális influenza nagyon ritkán okoz halálos szövődményt, mert mindenki rendelkezik ellene több-kevesebb védettséggel. Az általa ismert eseteket is több különböző, egyidejű fertőzés okozta.

Újinfluenza-fertőzéskor a kismamák szervezetébe a virológus szerint több vírus jut be, és az elpusztuló sejtek anyagán olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek további fertőzéseket okozhatnak. Mindezek miatt a H1N1 fertőzés szövődményeként veszélyes tüdőgyulladás alakulhat ki.

A kismamákat a korábbi influenzajárványok is súlyosan érintették. A CDC statisztikái szerint az 1918-as influenza-pandémia során minden negyedik, a fertőzést elkapó várandós nő meghalt. Az 1957-es H1N1 járvány halálos áldozatainak a fele volt állapotos.

Berencsi György szerint meglepő, hogy az új vírus és a H1N1 korábbi verziói általa kiváltott ellenanyagok teljesen különbözőek. Mint mondta, az 1957-es fertőzésen átesett emberek azért védettek mégis a mostani vírus ellen, mert sejtszinten alakult ki immunitásuk.

A virológus felhívta a figyelemet, hogy hiába mutatják azt a legfrissebb amerikai statisztikák, hogy lassult a járvány, ez csak a hálaadás-napi iskola- és munkaszünetnek köszönhető. Szerinte a téli szünet idején ugyanez játszódhat le Magyarországon is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!