Csak 2011-től lép hatályba a Ptk.

2009.12.07. 18:45 Módosítva: 2009.12.07. 18:49
A kormány eredeti tervével ellentétben nem jövő év május 1-jén, hanem 2011. január 1-jén lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentős része, döntött az országgyűlés.

Az Országgyűlés ezt a módosító indítványt 197 igen, 152 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett fogadta el a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről (Ptké.) szóló jogszabályhoz benyújtott, a kormány által is támogatott módosító indítványokat.

A kabinet eredeti terve az volt, hogy jövő év május 1-jén lépjen hatályba az Ptk. jelentős része, de az elfogadott módosítások értelmében ekkor csak a Ptk. első és második könyve lépéletbe, ám a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik - a felkészüléshez biztosítandó megfelelő idő miatt - csak 2011. január 1-jén. A Ptké. zárószavazását a tervek szerint december 14-én tartja a Ház.

Az új polgári törvénykönyvet november 9-én fogadta el ismét az Országgyűlés, miután Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak.

Az államfő álláspontjával összhangban több ponton is változtattak az eredeti javaslaton. Változott például az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.

A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott, és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot - amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.

Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.