- Ki mondta és mikor? I.
Nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk.
A tavalyi év sok mindent felszínre hozott. A tapasztalatok keserűek voltak, de lehetőséget kínálnak helyzetünk tisztázására.
A történtek figyelmeztettek arra, hogy a politikának is vannak erkölcsi határai.
Igenis, lehet más a politika.
A választópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása.
Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok.
Így a magyar nemzet túlnyomó része – több mint 12 millióan – immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség keretében él.
Forduljunk a gyermekek felé!
-
- Ki mondta és mikor? II.
Egymáshoz szorít bennünket az ünnepi idő.
A milliók szemléletében végbement kedvező változásnak is köszönhető, hogy az elmúlt esztendőben tovább nőtt az ország teljesítménye.
Gyarapodott vagyona. Több jutott a családokra, az oktatásra, a tudományra, a kultúrára. Egyre sikeresebbek a vállalkozások. Emelkedett tekintélyünk a határokon túl.
A Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek szavai szerint: az az igazi erény, amikor a hasznos ellenében a jó pártjára állunk.
Gyakran esünk abba hibába, hogy megelégszünk mások kritikus bírálatával. Modern viszonyaink között magának a civil társadalomnak is egyre nagyobb szerepet kell vállalnia.
-
- Ki mondta és mikor? III.
Ismét eltelt egy év. Ahogy lenni szokott, gyorsabban, mint egy évvel ezelőtt képzeltük.
Több ezer kilométerre tőlünk háború van, amiről akkor is tudomást kell vennünk, ha legszívesebben elfordulnánk tőle.
Itthon is lassan, alig észrevehetően mintha ritkulna körülöttünk a megértés, a szolidaritás levegője, és gyengülnének az összetartozás szálai.
Az eluralkodó bizalmatlansággal, szeretetlenséggel azonban szembe lehet, és szembe is kell fordulni.
Az 1990-ben visszanyert szabadság nem ajándék.
Megvalósulhat történelmi esélyünk gazdaságunk, anyagi és erkölcsi életviszonyaink felemelkedéséhez.
Az ünnep mindenkit és minden jó hitet befogad.
Isten áldja meg Magyarországot.
-
- Ki mondta és mikor? IV.
Gondolatban együtt vagyunk azokkal is, akik elmentek tőlünk.
Karácsonykor és az újesztendő közeledtével egy kicsit a nemzet is olyan, mint egy család.
Ellenfeleinket is könnyebb lesz szeretni.
Vannak, akik temettek. Kevesebben olyanok, akik megtalálták életük párját. Mások gyermek születésének örültek.
A mögöttünk hagyott esztendőben ez a talpalatnyi föld, Magyarország olyan lépést tett, mely valamennyiőnk életét érinteni fogja.
Sokak munkájának gyümölcseként most a nyugat-európai felemelkedés nagy lehetősége nyílik meg előttünk.
-
- Ki mondta és mikor? V.
Remélem, akik mulattak, jól mulattak, akik szomorkodtak, megvigasztalódtak.
A demokrácia nyilvánul meg abban, hogy választhatunk, s mivel szabadon választunk, nagy felelősséget viselünk.
A felelős ember ad magára. Megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel, vagy mások kárára megnyerni támogatását.
Sokan emlékeznek a faji alapon gyártott ellenségre, az osztályellenségre, a külső és a belső ellenségre. A rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert.
Csak ritkán lehet a külső körülményekben mentséget találni arra, amit elmulasztunk.
Feleségemet gyakran hívják különféle alapítványokba, betegek, árvák, fogyatékkal élők otthonaiba, intézményekbe, ahol a rászorultak hosszabb ideig menedéket találnak.
-
- Ki mondta és mikor? VI.
Bizonytalan és válságos év előtt állunk.
Mindenkihez, a jóakaratú emberekhez szeretnék szólni ma.
Vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk?
Önökön legalább annyi múlik, mint a politikusokon, sőt, szerintem több.
Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet.
Ne féljünk elővenni a meghitt, régi szavakat és tanácsokat, amelyeket mindenki megért!
Az emberség e szép megnyilatkozásai mellett azonban óriási feladat vár a nagy segélyszervezetekre valamint az egyházakra.
A tisztesség hosszú távon megéri.
-
- Ki mondta és mikor? VII.
Ismét egy új esztendő kapujában állunk. Reménykedünk, hogy örömből többet, bajból kevesebbet tartogat számunkra, mint az elmúlt év.
Nem volt tiszai árvíz. A Balatonban több lett a víz. Volt sok aratni való, bő termést hozott a szüret, bár arca verejtékével küzd jobb napokért a föld népe.
Mintha nőne az erkölcsi felelősség az életért, a jövő generácikóért.
Hajónk, az elmúlt évszázadok örvényei, pusztulással fenyegető viharai után kikötött a nyugati parton.
Határainkon túli magyar közösségeinket, vallási közösségeinket és nemzetiségi kisebbségeinket ne bántsa senki.
Bántóan nagy különbségek alakultak ki az egyes emberek és az egyes országrészek életkörülményeiben.
Ma sorskérdésünk lett, hogy magyarként, emberként képesek legyünk kicsinyes pártérdekeket és önzésünket meghaladva egymás felé fordulni.
-
- Ki mondta és mikor? VIII.
Ősidők óta minden civilizációban megünnepelték, hogy a világ a sötétségből újra a világosság felé fordul.
Az nem remény, ha arra hagyatkozunk, hogy majdcsak lesz valahogy.
De még fontosabb, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, hogy van-e összetartás az emberek között.
Országjárásaim során rengeteg igyekezettel, jóakarattal, találékonysággal és együttműködéssel találkozom.
A civil szerveződések immár nélkülözhetetlenek az ország számára.
A kérdés az: akarjuk-e, hogy ami kicsiben működik és jó, az országosan is úgy legyen?
-
- Ki mondta és mikor? IX.
Nézzük már az órát, amely életünket méri.
Kinek miből adott többet az élet. Meg hogy mit hoz a jövő? Ilyen gondolatok keresnek most helyet bennünk.
Nem volt és nem lesz számunkra még egyszer ilyen ünnepi pillanat nemzetünk történetében.
A felgyorsult zajos világ nagy dátumai kis csendet kérnek, hogy meghalljuk a lélek hangját.
Az erősek törnek előre. Nem törődnek eléggé a többivel. A bírvágy korrupciót nevel. A szűkösség elkeserít és sokakat a jó rend ellen fordít. A szeretet helyett durva szó rontja jókedvünket.
Országunk-nemzetünk nagy teljesítményei is itt vannak velünk. Bennük önbecsülésünk és a magunk erejébe vetett hit forrásait is kell látnunk.
-
Sajnos nem sikerült a válaszok elmentése. :(
Kérjük próbálja meg újra.
