Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Sólyom szózata és a romlásba vitt ország

2010.01.01. 12:49 Módosítva: 2010-01-01 12:49:59
A csodavárástól óvott Sólyom László újévi szózatában, miközben a megújulás öröméről, a Nap pályájának győzedelmes emelkedéséről is beszélt. A köztársasági elnök beszédét elemeztük.

Nagyot fordult a világ 2006 óta. Sólyom László az akkori országgyűlési választás előtti újévi beszédében azt mondta: „Mert gondoljuk csak meg: demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is.”

Eltelt négy év, és bár egy elemzésben nem állíthatjuk, hogy az MSZP (és a hosszú ideig koalíciós-, mostanság csendestárs SZDSZ) vitte romlásba az országot, de tény, ebben a ciklusba olyan dolgok történtek, melyekre nem volt példa a harmadik magyar köztársaság történetében. Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül: a hazugságot beismerő őszödi beszéd, a Magyar Televízió máig tisztázatlan hátterű megrohamozása és elfoglalása, az 56-os forradalom ötvenedik évfordulóján lejátszódó utcai zavargások, a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság, bohózatba fúló miniszterelnök-jelölt keresés.

Egyesélyes választás jön

Sólyom most nem beszél arról, hogy bármelyik politikai erő a választások után romlásba vinné az országot. Hogy is mondhatna ilyet, amikor egyesélyes a választás, az előre lefutottságot támasztotta alá szokatlan szeptemberi sydney-i nyilatkozata is: „De beszéltem Orbán Viktorral is, aki azt mondta, hogy ha ők nyerik meg a választásokat, egészen biztos, vissza fogják állítani a sydney-i főkonzulátust.”

Sólyom most utalt arra, hogy – hiába versenyeznek demokratikus, alkotmányos pártok – a választásnak nagyon komoly következményei vannak. Olyan komolyak, amit 2006-ban, viszonylag érett demokráciának gondolva országunkat, nem is hittünk volna. „Megéreztük, hogy választási döntésünknek súlya van – mondta az államfő. – Olyan következményekkel jár, amelyek bizony nemcsak a négyéves ciklusra, de annál is tovább érnek.”

Sólyom fogalmazott már keményebben a hatalmon lévő erőket bírálva. A 2007-es újévi beszédében például arról beszélt, hogy a választópolgár nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére.

Most inkább a jövő felé tekintett. (Mindennek hátterében talán ott van az a tény is, hogy Gyurcsány Ferenc már nem miniszterelnök, utódjával, Bajnai Gordonnal pedig kifejezetten korrekt a viszonya, állítása szerint vele szemben még nem érezte Sólyom azt, hogy átverte volna.) Az újrakezdés köré építette 2010-es üzenetét. Mintha csak egy háborús pusztítás után lennénk, ahol a közbiztonság, a törvényes rend garantálása, a szegénység enyhítése, a korrupció visszaszorítása, az ország nemzetközi tekintélyének helyreállítása a cél. A megújulás öröme, a Nap pályájának győzedelmes emelkedése, a nappalok hosszabbodása, a tavasz közeledte, a kozmosz nagy változásai. Ilyeneket mondott Sólyom az újévi beszédében. A sötétség véget ér, jön a fény.

Csalódások története

A fény azonban nem feltétlenül a Fideszt jelenti. Az államfőt legfeljebb az MSZP-közlemények láttatják szimplán fideszesnek, korábbi nyilatkozataiból viszont tudjuk, hogy nem támogatta a Fidesz kivonulását Gyurcsány parlamenti beszédeiről, és nem tartja jó ötletnek az Istenre való hivatkozást az alkotmányban. És abban sem lehet biztos, hogy a Fidesz őt jelöli 2010-ben köztársasági elnöknek. Most van egy mondata, amiben – legalábbis első olvasásra – az egész politikai elitet elmarasztalja, méghozzá egyenlőségjelet téve a főszereplők közé: „Az új helyzetben új hangvételű kormányzásra s új típusú ellenzékiségre van szükség”.

Újraolvasva azonban ez azt is jelentheti: a Fidesz a választások után nem lehet annyira béna, mint az MSZP volt az elmúlt nyolc évben, az MSZP-nek pedig semmi erkölcsi alapja nem lehet, hogy annyira ellenséges ellenzéke legyen az új hatalomnak, mint amilyen a Fidesz volt.

A rendszerváltás, valamint az azt követő választások története a csalódások története is egyben. Sólyom egyrészt igyekszik könnyíteni a Fidesz terhét, másrészt nagykorúsítani a szavazópolgárokat azzal: ne higgyék, hogy egy választás egy csapásra kihúzza az országot a gödörből. A változáshoz a munkahelyen, a családban is hozzá kell járulni, nem várhatunk mindent az államtól, mint Kádár János idején. Még a korrupció felszámolásában sem mutogathatunk a politikusokra, amíg él és virul „a mindennapok kis korrupciója”, vagyis amíg nem tartjuk olyan súlyosnak, ha például a rendőrt tízezer forinttal megvesztegetve elkerülünk egy kiadósabb szabálysértési bírságot.

Elmúltak a szívbéli örömök

Megszokhattuk, hogy újévi beszédeiben Sólyom – Mádl Ferenchez vagy Göncz Árpád második ciklusához képest – aktuál-, de nem pártpolitikai üzenetek mellett egy-egy bekezdés erejéig általa fontosnak tartott ügyekről is szól.

Beszélt már a rászorultaknak nyújtott segítség fontosságáról, a Bartók-emlékévről, a határon túli magyarokról, a civil szerveződésekről.

Most a korrupció visszaszorítása és az oktatásügy fontossága volt terítéken. Nem függetlenül attól, hogy az egy éve a köztársasági elnök által életre hívott bölcsek tanácsa éppen e két kérdésben készítette el jelentését a közelmúltban, aminek kézirata már a nyomdában van, és Sólyom januárban ismerteti.

Négy éve Sólyom bizakodó volt, beszédét így zárta: „Ezért vághatunk neki reményteli nyugalommal az új esztendőnek, amelyben jó egészséget, és sok szívbéli örömöt kívánok mindenkinek!”. Aztán tudjuk, milyen lett a 2006-os évünk. Most óvatosabb, ennyit mond búcsúzóul: „Isten, áldd meg a magyart!”