Börtönlakóból is lehet parlamenti képviselő
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Mentőhelikoptert riasztottak egy csecsemőhöz Nádudvarra - Botrányos verseny, kezdő teakwondósokkal eresztettek össze világ- és európa bajnok kick-boxosokat
- Hamarosan ünnepi fényekbe öltözik Budapest, de ki rendelhet magának még díszvilágítást?
- „Csilli-villi kiadványok, plakáthegyek, ingyen dínomdánom” – dagad a botrány a csepeli óvodabezárások körül
- Pótlóbuszok, késések és kimaradó járatok – ez a kedd sem lesz a MÁV napja
A közelgő, teljes számonkéréshez szükség van a törvény előtti egyenlőségre, a Jobbik vezetése december végén ezzel indokolta, miért döntött úgy, hogy bejutása esetén a parlamentben javasolni fogja a képviselők mentelmi jogának eltörlését. A párt azt állítja, hogy a mentelmi jog újabban már elvesztette jelentőségét mint demokratikus vívmány, és inkább a politikusok számára hasznos kiskapuként szolgál. A javaslat a mostani parlamenti erők terveiben nem szerepel, ezért biztosra vehető, hogy a jogintézményt az új összetételű országgyűlés változatlanul hagyja.
Kiaknázatlan lehetőség
Amíg azonban a kérdés eldől, a Jobbik egészen új oldaláról mutathatja be az immunitásban rejlő lehetőségeket. A mentelmi jog segítségével ugyanis a párt, ha akarja, elérheti, hogy a hatóságok felfüggesszék a fél éve előzetes letartóztatásban levő Budaházy György elleni eljárásokat.
Budaházyt június közepén vették őrizetbe. A Központi Nyomozó Főügyészség a Magyarok Nyilai nevű csoport kilenc tagjával együtt bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményekkel gyanúsította meg. A számlájára írnak több szocialista és szabaddemokrata politikus háza ellen elkövetett merényletet, futball-labda bombák gyártását, Csintalan Sándor megverését. Közben Budaházynak más ügyei is folyamatban vannak: szeptemberben egyéves felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá a 2006-os zavargások utáni időszakban közzétett írásai miatt, és külön eljárás vizsgálja a Szabadság téri szovjet emlékmű címerének leverését.
Szimbolikusan támogathatják
A Jobbik vezetői rendszeresen támogatásukról biztosították elvbarátjukat és harcostársukat, akit álláspontjuk szerint kizárólag politikai okok miatt börtönöztek be. A pártelnök, Vona Gábor azonban már több alkalommal kitért azok elől a kérdések elől, amelyek azt firtatták, lehet-e Budaházy hivatalos országgyűlési képviselőjelölt a 2010-es választáson. Novák Előd, a párt alelnöke az Indexnek azt mondta, a jelölés azért sem valószínű, mert a listán való szerepeltetés csak rövid ideig adná meg Budaházynak a mentelmi jogot, befutó helyre pedig azért sem tennék, mert nem az a típus, aki hisz a parlamentben.
Ha azonban a pártvezetés mégis úgy dönt, hogy megajándékozza Budaházyt egy szimbolikus listás hellyel, a lista hitelesítése és a választás végeredményének kihirdetése közötti hetekben, hónapokban képviselőjelöltként mentelmi jogot szerez.
Nincs eltíltva a közügyektől
A jelenlegi szabályozás szerint ennek törvényi akadálya nincs. A pártok színeiben indulhat minden olyan cselekvőképes magyar állampolgár, akit nem sújt jogerős szabadságvesztési ítélet, és nem tiltották el a közügyektől. (A szeptemberben kiszabott egyéves felfüggesztett börtönhöz a bíróság nem tett mellékbüntetést, így Budaházy előtt elvileg szabad az út, szögezte le Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy ügyvédje.)
Mentelem majdnem mindenre
A mentelmi jog a képviselői jogállás fontos része. A rendszerváltás idején politikai vívmány olyan volt, amely megakadályozta, hogy a képviselőket az állami erőszak kényszeríthesse döntésének megváltoztatására és védte őket attól is, hogy munkavégzéssel kapcsolatos zaklatásszerű feljelentések áldozatai legyenek. Az immunitásnak vannak azonban kivételei, mint például az államtitoksértés és a tettenérés.
Az előző ciklusokban kialakult pártközi elvi megállapodás az volt, hogy olyan magánvádas ügyekben, mint a rágalmazás és a becsületsértés az országgyűlés nem adta ki a képviselőket, a közvádas ügyekben, amikor a legfőbb ügyész kereste meg az országgyűlést, akkor viszont igen. A kompromisszum ebben a ciklusban felborult, miután több közvádas ügyben a legfőbb ügyészi indítvány ellenére nem függesztették fel szocialista, valamint MDF-es képviselők mentelmi jogát. Nincs okunk feltételezni, hogy a jövőben másként járnának el. Ha tehát a gyanú országgyűlési képviselővel szemben merül fel – és ezt azért ne zárjuk ki -, akkor a felelősségre vonásnak alkotmányos eljárási feltétele, hogy a következő országgyűlésben a jelenlegi kormányt támogató pártok még egyharmadnyi képviselettel se rendelkezzenek.
Az Országos Választási Bizottság elnöke, Szigeti Péter szerint a hazai jogrendszerben az aktív és a passzív választójog, tehát a választáson való részvétel és a választhatóság egybeesik, így ha a szavazásnak nincs törvényi akadálya, a jelöltként való indulást sincs ok korlátozni. Ráadásul, fűzte hozzá Szigeti, egy idevágó uniós irányelv azt szorgalmazza, hogy több büntetésfajtánál a jogerős börtön kiszabása esetén se vonják meg a választójogot.
A választási időszakban a képviselőjelöltek mentelmi jogáról is az OVB dönthet. Szigeti szerint az ilyen esetekben a testület alapból továbbengedi a jelöltet, hogy az OVB-t ne vádolhassák azzal, hogy politizál.
Tavaly Kolompár Orbán és egy másik roma politikus perét kellett felfüggeszteni azért, mert mindketten indultak az MCF Roma Összefogás Párt jelöltjeként a júniusi EP-választáson. A kecskeméti bíróság Kolompárék mentelmi joga miatt kénytelen volt elnapolni az EP-kampány idejére kijelölt tárgyalást, ahol az Országos Cigány Önkormányzat 7 milliós támogatásának sikkasztási ügyéről kellett volna nyilatkozni az érintetteknek. Ha az MCF jól szerepel, és Kolompárék mandátumot szereznek, az a bírósági eljárást akár évekre is megakaszthatta volna.
Hasonló a helyzet Budaházy – és valószínűleg több gárdás, vagy más politikai jellegű ügy miatt elmarasztalt jobboldai radikális – esetében: a képviselő-jelöltség, vagy az esetleges képviselőség idejére az eljárás leállna.
Ki is kerülhet, bent is maradhat
Nincs egyértelmű szabály viszont arra, hogy az eljárás felfüggesztése esetén szabadlábra kell-e helyezni a gyanúsítottat. Az előzetesbe helyezésről egy külön bírói döntés rendelkezik az őrizetbevételt követően, ezért a letartóztatás nem szűnik meg automatikusan. Jogi szakértők szerint szokatlan helyzettel kerül majd szembe a bíróság, ha egy országgyűlési képviselőjelölt esetében kellene dönteni az előzetes meghosszabbításról.
A precedens nélküli helyzetben az is elképzelhető, hogy a bíróság az eljárás felfüggesztése ellenére is fenntartja az előzetest, és a jelölt a börtönben ülve szerez parlamenti mandátumot. Viszont az sem kizárt, hogy a mentelmi jog alapján az előzetes épp letelő 90 napos ciklusának végén kiengedjék a rács mögül. Ugyanis ha áll az eljárás, a bíróságnak előbb-utóbb mindenképp meg kell hátrálnia, mert ítélethozatal nélkül csak maximum három évig tartható előzetesben a gyanúsított.
Börtönből nyert választást
Volt már arra példa, hogy börtönben lévő politikus vezetett pártlistát, Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke, aki 2003 óta a hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottja, a 2007-es parlamenti választásokon kampányolt ilyen sajátos módon. Pártja 28,6 százalékos eredménnyel megnyerte a választásokat, az irányítást Tomislav Nikolic, a listán második helyen szereplő elnökhelyettes vette át.
Seselj részt vett a 2003-as választási kampányban is, azt is a börtönből intézte. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Törvényszék eltiltotta a külvilággal való kapcsolattartástól, leveleket juttatott el pártjához, amiket fel is olvastak híveinek, a választások előtt pár nappal pedig sikerült telefonálnia, és beszédet intéznie pártjához.
A 2003-as szerbiai parlamenti választásokon Seseljen kívül három, Hágában megvádolt képviselőjelölt is indult: Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő a Szerb Szocialista Párt listájának élén szerepelt. Nebojsa Pavkovic, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, akit a Nemzetközi Törvényszék a koszovói háborúban elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűnökkel vádol, a Szocialista Néppárt vezető politikusa volt. A Szerb Liberális Párt színeiben pedig az ugyanezek a vádpontok miatt börtönben ülő Sreten Lukic szerb országos rendőrfőkapitány indult.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
