Jusztina
3 °C
16 °C

Nem egyeztek meg a sztrájk közbeni elégséges szolgáltatásról

2010.01.12. 08:50
Bár a törvény szerint egyeztetni kell az elégséges szolgáltatás mértékéről, a közlekedési dolgozók sztrájkja esetén rendre nem sikerül megállapodni erről, így a BKV keddtől meghirdetett sztrájkja idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról sem született megegyezés.

A sztrájkról szóló, 1989-es törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így többek között a közforgalmú tömegközlekedés terén -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A sztrájktörvény szerint az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a sztrájkot megelőzően egyeztetni kell, azonban a jogszabály szerint mindössze az egyeztetés kötelező, a megállapodás nem. A törvény nem szól arról, hogy mi számít elégséges szolgáltatásnak, illetve mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatásokról.

A közlekedési dolgozók sztrájkjánál rendre nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről, így a BKV-nál keddtől meghirdetett sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról sincs még megegyezés.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly októberben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert - mint mondta - a két évtizede megalkotott sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, és ez hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárok széles körét.

A biztos szerint a jelenlegi törvényben többek között nem egyértelmű az, hogy mit jelent az elégséges szolgáltatás biztosítása. Tisztázni kell, mikor lehet sztrájkot indítani, mert az állampolgárok szempontjából jogbizonytalanságot okoz az a helyzet, ha például nem tudják, hogy milyen tömegközlekedési eszközzel juthatnak el munkahelyükre, iskolájukba vagy akár az orvoshoz. A kárviselés szabályai sem nevezhetők polgárbarátnak, például a közlekedési sztrájk miatt fel nem használható jegyek, bérletek tekintetében - magyarázta az ombudsman.

Álláspontja szerint "sérti a jogbiztonság követelményét az egyeztető tárgyalások lefolytatására irányadó, továbbá a +még elégséges szolgáltatás+ teljesítését garantáló, a feleket megállapodásra motiváló rendelkezések hiánya".

Az ombudsman szerint "csak a hazai sztrájkjogi szabályozás teljes felülvizsgálatával előzhető meg a radikális, kezelhetetlen sztrájkformák megjelenése és terjedése, valamint az a kaotikus állapot, amit az állampolgárok a sztrájkok idején rendszerint tapasztalnak".

Szabó Máté szerint a törvény módosításával, pontosításával kapcsolatos felvetéseire az érintett tárcák rendre azzal válaszoltak, hogy a jelenlegi szabályozás alapvetően megfelelő, és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. Ezért döntött úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Szabó Máté újbóli kérése ellenére a két nagy parlamenti frakció nem kezdeményezi a jelenlévők kétharmadának szavazatával módosítható sztrájktörvény megváltoztatását. Az MTI-nek néhány nappal az ombudsman bejelentését követően az MSZP képviselője azt mondta, hogy a munkaadóknak, munkavállalóknak  
kellene megegyeznie, a Fidesz szakpolitikusa szerint nem a sztrájktörvény Magyarország legnagyobb problémája.

A két nagy párt 2009 végén is úgy nyilatkozott, hogy nem kezdeményezi a sztrájktörvény módosítását: az MSZP akkor is az OÉT-es megállapodásra várt, a Fidesz akkor sem tartotta időszerűnek a módosítást.