Kutatóegyetemekkel kampányol Hiller

Gyakran hallani a panaszt, hogy az államigazgatás malmai lassan őrölnek. Van azonban ellenpélda is. A felsőoktatásban most szokatlan gyorsasággal bonyolítják le a kutatóegyetemi címek odaítélését.

December 4-én jelent meg, és december 12-én lépett hatályba a felsőoktatási törvény végrehajtási rendeletének tavaly év végi módosítása, amely lehetővé teszi a kutatóegyetemi státusz odaítélését az intézményeknek.

Rá 2 napra már meg is tartotta alakuló ülését az öttagú  Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottság. A testület gyorsan és hatékonyan dolgozott. A karácsony és év vége miatti kéthetes leállás sem akadályozta meg abban, hogy január elejére kidolgozza saját ügyrendjét, a kutatóegyetemmé minősítés követelményrendszerét, valamint a pályázat értékelési módszerét.

A pályázat január 11-én meg is jelent. A leadási határidő január 29. volt, azaz az egyetemeknek mindössze három hetük volt a részletes dokumentáció összeállítására. Ehhez az egyetemeknek be kellett adniuk az elmúlt öt évben (!) elért tudományos eredményekről szóló jelentést, részletes adatokat gyűjteniük a kutatási kapacitásról, a doktori képzésről és tehetséggondozásról, a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók publikációs tevékenységéről.

A címre pályázó felsőoktatási intézményeknek emellett egy stratégiai programot is kellett írni arról, hogy az egyetem a jövőben hogyan fejleszti K+F erőforrásait és tudományos tevékenységét. Aki ismeri egy sok, sőt különböző városokban szétszórt karokból álló integrált felsőoktatási intézmény működését, az tudja, hogy az adatok összegyűjtése és a tervek egyeztetése nem könnyű mutatvány.

Láthatóan a kiértékelésre sem szántak túl sok időt. Január 29-ig érkeztek be a pályázatok, és az eredeti elképzelés szerint február 10-én Hiller István oktatási miniszter már ünnepélyesen át is akarta adni a kutatóegyetemi okleveleket. Az oklevelek átadásra illett volna 2-3 nappal az esemény előtt meghívni a résztvevőket. Mindez azt feltételezte, hogy a bizottság szűk egy hét alatt áttekinti a pályázó egyetemek részletes anyagát, rangsorolja azokat és eredményt is hirdet.

Minek köszönhető ez a gyorsaság? A szakma szerint a cél egyedül az, hogy február 10-én Hiller István végigturnézhassa a 8-9 kutatóegyetemi státusz elnyert intézményt. A szokatlan gyorsaság láttán talán nem véletlen, hogy sokan előre lefutott pályázatról is beszélnek.

Érdekes az is, hogy a Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottság legtöbb tagja valamilyen posztot tölt be az egyik egyetemen. Mang Béla a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora, Bazsa György: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, Orosz Magdolna az ELTE rektorhelyettese.

Érdekes megnézni a politikai összetételt is. Mang Béla Magyar Bálint 2002-2006-os minisztersége alatt volt helyettes államtitkár, Szabó Gábor az SZDSZ ’98-as képviselőjelöltje volt, Bazsa György az MSZP 2006-os debreceni polgármester-jelöltje, MSZP-s önkormányzati képviselő. A bizottság elnöke Pálinkás József MTA-elnök, az Orbán-kormány oktatási minisztere volt 2001-2002 között.

A bizottság tagjait nem az egyetemek, hanem különböző testületek jelölték, közölte az Index kérdésére az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Szabó Gábor a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bazsa György a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Mang Béla a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke, Orosz Magdolna pedig a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke. Ők ebben az esetben nem az egyetemüket képviselik, hangsúlyozta a minisztérium. Az egyetemek tudtak erről a lehetőségről, várták és készültek a pályázatra, így nem érte őket váratlanul a rövid határidő, érvelt a tárca.

A tárca közlése szerint a kutatóegyetemi címet a 16 államilag elismert egyetem közül annyi nyerheti el, ahány teljesíti a pályázatban kiírt feltételeket. Kérdésünkre, hogy ez milyen anyagi előnnyel jár, a minisztérium azt válaszolta: az egyetemek finanszírozása majd csak 2013-tól függ a kutatóegyetemi címtől. Mivel a cím csak három évre szól, a most befutó intézményeknek is újra kell majd pályázniuk, de 2013-tól már költségvetési többlettámogatást is kaphatnak a kutatóegyetemi státuszhoz.

Akkor mi értelme most a címek kiosztásának?  A tárca érvelése szerint a címek odaítélése a hazai felsőoktatás átalakulását is szimbolizálja, hiszen a mennyiségi szemlélet helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a minőségi mutatók. A cím odaítélése megmutatja, mely egyetemek járnak élen, de motiválhatja azokat az intézményeket is, amelyek most még nem tudják teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket.

A most kutatóegyetemi címet elérő intézmények előnye annyi lehet, hogy nagyobb eséllyel indulnak azon az uniós pályázaton, amelyet a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében írtak ki "A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül" címmel.

A pályázatot az egyetemek "szellemi potenciáljának fejlesztésére", nemzetközi kapcsolataik kiterjesztésére, a nemzetközi tudományos életben elismert kutatók bevonására, a kutatási infrastruktúra bővítésére írták ki, és ezen összesen 27 milliárd forintos keret nyerhető el. Bár a pályázat sikeressége nem függ a kutatóegyetemi címtől, amelyik egyetemnek megvan a megfelelő tudományos háttere és stratégiája, nagyobb eséllyel lehet sikeres, állítja a minisztérium. A pályázat azonban nemcsak a kutatóegyetemekre van kiírva, összefoghat két-három kisebb egyetem is, amely közösen már tudja teljesíteni a szükséges feltételeket.

Információink szerint a kutatóegyetemi pályázat gyorsasága elsősorban ezzel a pályázattal van összefüggésben. Brüsszel felé ugyanis az év végéig el kell számolni az uniós keretek jelentős részével. Ahhoz, hogy ez a 27 milliárdos keret kiosztható legyen, őszig le kell futnia ezeknek a TÁMOP-pályázatoknak is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!