Orbán Viktor kimondta, hogy lárifári

A budapesti Corinthia Hotelben rendezett gazdasági fórumon Parragh László, az iparkamara elnökének a gazdaság mai állapotát ismertető előadása után Orbán Viktor tréfásan azt mondta, nem tudja, sírjon vagy esetleg nevessen. Végül arra jutott, koránt sem komédia, sokkal inkább tragédia, amit az ország helyzetében lát.

A gazdasági fórumon tartott beszédében igen sok szó esett a politikáról, a jelenlegi kormány hibáiról, illetve a következő, saját kormány erejéről.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Kétharmaddal könnyebb

„A választások utáni kormánynak lesz egy nagy dilemmája. El fog jönni ugyanis az igazság pillanata, amikor meg kell mondani, hogy valójában milyen a gazdaság állapota, melyek a valós gazdasági, államháztartási adatok. Ezt pedig úgy kell megtennünk, hogy az igazság a belénk vetett bizalmat ne veszélyeztesse. Fogalmam sincs, hogy ezt hogyan kell majd csinálni” – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy alkalmas gazdaságpolitikát kétharmados többség nélkül is lehet csinálni, de sokkal könnyebb kétharmadossal.

Éppen ezért, szerinte ha a választások után egy egységes, nem koalíciós kormány jön létre, a magyar gazdaság óriási lehetőséghez jut. Így a belső koalíciós egyeztetések nem vonnának energiát a kormányzástól. Ezért is hozta magával az eseményre Járai Zsigmond volt pénzügyminisztert, és Matolcsy György volt gazdasági minisztert, hogy bemutassa, „nem a sötétbe készülnek ugrani”, hanem ismerik egymást, saját erényeiket és gyengeségeiket, így a „rémisztő adatok nem rezegtetik a nadrágjuk szárát.”

A pártelnök szerint a mai világgazdaság legnagyobb problémája a piaci spekuláció. Ez alatt azt érti, hogy a piac kizárólag a jelenre koncentrál, hogy azt üzeni, munka nélkül is fenntartható a gazdaság, hogy nincs benne hozzáadott érték és hogy nem érdekli, honnan származik a profit, csak legyen. „A piaci spekuláció nem csupán elmélet, saját bőrünkön tapasztaljuk a recessziót. A világgazdaság a spekulációtól szenved, de a magyar nemzetgazdaságot emellett még a politikai spekuláció is sújtja” – fogalmazott. (Igyekeztünk megszámolni, hányszor hangzik el a minden rosszat megtestesítő „spekuláció” és azzal szemben minden jót, a jövőt mutató „erő” kifejezéspáros, de elakadtunk harminckettőnél.)

Tele volt a Corinthia bálterme

Lárifári!

Azt is mondta, hogy a politikai spekuláció alatt a mostani kormány spekulatív adatokon alapuló költségvetési trükközését, a magáncélokat érvényesítő magatartást, a külföldi hitelek elkótyavetyélését érti. Még a lárifári kifejezést is használta, amikor rátért arra, hogy a mostani helyzet helyett mit kellene tenni. „Nem a szakpolitikai vitákkal kell javítani a gazdaságon. Lárifári mondanám, ha lopott áruval akarnék dicsekedni. A politika feladata, hogy új irányt szabjon a gazdaság számára. Le kell számolni azzal az ultraliberális gazdaságpolitikával, el kell felejteni, hogy a piac magától is működik. Nem elméletek kellenek, hanem harminc markos legény a gazdaság talpraállítására” – fogalmazott.

Hogy konkrétan ezt miként képzeli el, arról a következők derültek ki: erős kormányzás, erő, józan döntések és józan ész.

Ennél kicsit konkrétabban pedig olyan sikeres programokra gondol, mint a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, állami támogatású, kedvezményes Széchenyi Kártya (amit még az Orbán-kormány idején hoztak létre, és azóta is népszerű), a vállalkozások számára nyújtott egyszerűbb, teljesíthetőbb feltételek, az építőipar talpra állítása közvetlenül a kormányváltást követő hetekben, a fizetési fegyelem helyreállítása, és a külföldi gazdasági kapcsolatok megújítása. Utóbbi munkát már meg is kezdte a pártvezér: miután fél órát várakoztatta a kezdéskor az egybegyűlteket, bocsánatkérésében kifejtette, hogy a német külügyminiszterrel találkozott, ugyanis már most vizsgálja, hogy milyen lesz az a nemzetgazdasági környezet, amelyben a választások után működni kell.

Magyar lábakon álló gazdaságot akar

Magyar termék, magyar termőföld

Fontos feladatnak tartja, „akár gátlás nélkül” megvédeni Magyarország pozitív adottságait: a magyar termőföldet, a vízkészleteket, a magyar árukat és termelőiket. Magyar lábakon álló gazdaságot szeretne. „Azért jöttem, hogy elmondjam, a magyar gazdaságnak van jövője. Hiszek a magyar gazdaságban, a magyar vállalkozók rátermettségében, szívósságában, leleményességében” – fogalmazott.

„Össze kell fognia a politikának és a gazdaságnak, és együtt termelésre kell sarkallniuk az országot. Közös értéket kell találniuk, ennek a munkának kell lennie. Minél több munkát tudunk biztosítani, hogy az emberek ne állami transzfereken, hanem munkavégzéssel tartsák el a családjukat. Tíz év alatt egymillió munkahelyet lehet teremteni„ – zárta terveinek sorát, majd egy gyakorlati megoldási ötletet vetett fel.

Megállapodást ajánlott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a választások után a kamara és a leendő kormány közösen dolgozza ki a  kormányprogram gazdasági részét. Céljukat közös nyilatkozatban rögzítették, amit Orbán Viktor és Parragh László kamaraelnök alá is írt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!