Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Bajnai Gordon nyilvánosságra hozta a Sukoró-ügyben tett vallomását

2010.03.11. 21:06

Központi Nyomozó Főügyészség
1066 Budapest, VI. ker., Zichy Jenő u. 14.
1368 Budapest 5., Pf. 251.
Tel: 354-2810, BM: 12990, fax: 354-2820.

Nyom. 202/2009.


Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról

Készült az Országház Budapest V. ker., Kossuth tér 1-3. szám I. emelet 8. ajtószám alatti hivatali helyiségében 2010. év március hó 10. napján 16.17 óra kezdettel a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben Bajnai György Gordon tanú kihallgatásáról.

Jelen vannak:

főügyész

ügyész

jegyzőkönyvvezető

tanú

tanú érdekében eljáró ügyvéd

(ig. szám: Ü-111907, Budapesti Ügyvédi Kamara)

A hatóság tájékoztatására a tanú kijelenti: személyi adataim zárt kezelését kérem.

A hatóság a tanú kérelmére elrendeli személyi adatainak zárt kezelését. (Be. 96. paragrafus(1) bek.)

A hatóság eljáró tagja közli a tanúval, hogy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben hallgatja ki tanúként.

A tanúnak a gyanúsítotthoz, valamint az ügy egyéb érdekeltjéhez való viszonya: Érdektelen. Kárt szenvedett-e?: Nem.

A hatóság eljáró tagja tájékoztatja a tanút arról, hogy nem hallgatható ki tanúként a lelkész, illetőleg egyházi személy arról, amire hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn, a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt, államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést (Be. 81. paragrafus), továbbá arról, hogy megtagadhatja a tanúvallomást az, aki a terhelt hozzátartozója (hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa), aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha ez alól felmentették, vagy jogszabály a tanút arra kötelezi, hogy a titoktartási kötelezettség alá eső adatot a bíróságnak, az ügyésznek, vagy a nyomozó hatóságnak továbbítsa (Be. 82. paragrafus).

A hatóság eljáró tagja figyelmezteti a tanút arra, hogy ha a vallomástételének nincs akadálya, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást és a mentő körülmény elhallgatását a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Eljáró ügyész: Kérem, nyilatkozzon arra, hogy megértette-e az elhangzott figyelmeztetést!

A tanúnak a figyelmeztetésre vonatkozó szó szerinti, saját kézzel és jegyzőkönyvbe írott válasza:
A figyelmeztetéseket megértettem.
A figyelmeztetéseket megértettem.(saját kézzel is leírva)

Bajnai György Gordon
tanú

Eljáró ügyész megállapítja, hogy a tanú vallomástételének nincs akadálya.

Eljáró ügyész a Be. 85. paragrafus (4) bekezdése alapján a következőkről tájékoztatja a tanú érdekében eljáró ügyvédet: A tanú kihallgatásánál jelen lehet és a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de mást tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az erről készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

A tanú vallomása:

Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy 2008. májusában hol és milyen beosztásban dolgozott?

Tanú: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban miniszterként, a kormány tagjaként dolgoztam. Emlékezetem szerint május 14. napjától töltöttem be ezt a beosztást.

Eljáró ügyész a tanú elé tárja a "King's City" nevű komplex turisztikai projekt és ahhoz kapcsolódó egyéb szálláshely, szórakoztató és szerencsejáték komplexum és létesítményei megvalósítását magában foglaló nagyberuházással kapcsolatos, a Parlament Nándorfehérvári termében Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Tátrai Miklós akkori vezérigazgató, Joav Blum és további személyek részvételével tartott egyeztetésről 2008. május 26. napján készített, a "Miniszterelnöki Hivatal Kabinetfőnök-helyettes" feliratú bélyegzőlenyomattal ellátott "Emlékeztető a Miniszterelnök programjáról" című irat hitelesített másolatát.

Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy erről az iratról van-e tudomása?

Tanú: Mielőtt a sajtóban megjelent volna, nem ismertem ezt az iratot.

Eljáró ügyész: Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az Emlékeztetőben megjelölt egyeztetésen jelen volt-e Ön?

Tanú: Igen jelen voltam az egyeztető megbeszélésen.

Eljáró ügyész: Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy pontosan mi hangzott el az egyeztető megbeszélésen?

Tanú: Általánosságban azt tudom elmondani, hogy a befektetőkkel való miniszterelnöki találkozó nem példa nélküli, azonban arra csak különösen jelentős beruházás esetében kerül sor. A jelen konkrét beruházással kapcsolatban én már 2007-ben találkoztam a Lauder és Langhammer urakkal még önkormányzati és területfejlesztési miniszterként, mivel a miniszter feladat és hatásköréről szóló kormányrendelet szerint a turizmus is ezen minisztériumhoz tartozott. Ezen a megbeszélésen ők elmondták, hogy egy turisztikai beruházást terveznek, és azt is megemlítették, hogy ezen a területen verseny van, tehát más országokkal, helyszínekkel is versenyzünk. Példaként hozták fel Barcelonát. Nem emlékszem arra, hogy akkor mutattak volna valamilyen prezentációt vagy más írásos anyagot. Későbbi szakaszban mutattak csak látványterveket. Ekkor a befektetők még Pest megyei helyszínben gondolkodtak. Lehetséges, hogy említették a konkrét települést, Albertirsát, de erre már nem emlékszem.
Az Emlékeztetőben szereplő megbeszélésre hivatalból kaptam meghívást, akkor már mint nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, mivel ezen minisztérium feladatkörébe tartozott a külföldi befektetések kormányzati előkészítése. A megbeszélést a miniszterelnöki kabinetiroda szervezte emlékezetem szerint. A megbeszélésen részt vevő személyek közül Lauder úr és Langhammer úr, valamint Blum úr nevére emlékszem. Azt már nem tudom megmondani, hogy az Itzhak Fisher és a Gaye név kit takar, ezen személyekre nem emlékszem. Arra már szintén nem emlékszem, hogy a Magyar Állam részéről kik vettek részt a megbeszélésen, de az emlékeztető nyilván helyesen sorolja fel a részt vevő személyeket. Ezen a megbeszélésen a befektetők vázolták a beruházás nagyságrendjét, emlékezetem szerint 2500 főnek munkát adó munkahelyről és 1 milliárd dollárt meghaladó összegű beruházásról esett szó. Arra nem emlékszem, hogy ezen a megbeszélésen a csere, illetve a sukorói ingatlanok konkrétan szóba kerültek-e. A befektetők számára az nyilvánvalóvá lett téve, hogy a beruházás részét képező játékkaszinó engedélyköteles, és ennek érdekében nyilvános pályázatot kell kiírni, amelynek során előfordulhat, hogy más pályázó személy kedvezőbb ajánlatot tesz, és ennek kockázatát nekik kell viselniük. Annyi elhangozhatott még a megbeszélésen, hogy a Pénzügyminisztérium hajlandó kiírni a pályázatot.
Az emlékeztető 4. pontjával kapcsolatban a következőket tudom elmondani:
Ahogy említettem nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként az általam vezetett minisztériumhoz tartoztak a külföldi beruházások. Ehhez kapcsolódóan a megbeszélésen tájékoztatást kaptak a befektetők arról, hogy jogszabály szerint lehetőség van egyedi kormánydöntésen alapuló munkahelyteremtő támogatásra. A támogatásra vonatkozó kormánydöntés szakmai előkészítése az ITD Hungary Zrt. feladata volt, amely szervezet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz tartozott. Ezen támogatás előkészítése ugyan elkezdődött, de jóval, hónapokkal később a befektetők jelezték, hogy ezt nem kívánják igénybe venni. Ekkor már egyébként nem személyesen én foglalkoztam az üggyel, hanem az említett szervezet. Az ITD Hungary Zrt. a minisztériumon belül a Garamhegyi Ábel által vezetett szakállamtitkársághoz tartozott. A támogatással kapcsolatos feladatok ellátásával Garamhegyi Ábelt bíztam meg, amely egyébként is a szokásos módon az ő feladatai közé tartozott.
Szintén az általam vezetett minisztériumhoz tartozott a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsítására és egyszerűsítésére vonatkozó döntések előkészítése.
Emlékeim szerint a megbeszélésen jelezték a befektetők, hogy annak idején szeretnének majd élni ezzel a lehetőséggel, ha abba a fázisába jut a beruházás.
Nem emlékszem arra, hogy a megbeszélésen konkrét feladatok és határidő ki lett-e volna jelölve az egyes illetékes állami szervek részére. Ez a megbeszélés inkább protokolláris jellegű volt. Nem emlékszem, hogy ezen a megbeszélésen a beruházással kapcsolatban valamilyen prezentációt vagy más dokumentumot mutattak volna-e a befektetők, de azt elmondták, hogy mit szeretnének, mi a szándékuk.
A támogatás nyújtása technikailag úgy történik általában, hogy erről egy szerződés születik, amelyben a beruházó általában azt vállalja, hogy 5 évig megtartja a munkahelyeket. A támogatásra vonatkozó szabályokat egyébként jogszabály tartalmazza. A szerződés megkötését egy egyedi kormánydöntés (EKD) alapozza meg, de jelen esetben idáig nem jutott el az ügy.
A magyar fél szempontjából nem az ingatlanok képezték az ügylet lényegét, hanem az volt a fontos, hogy egy ilyen nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházás megvalósuljon. Pusztán a számokat illetve a méretét tekintve a beruházás meghaladja a Mercedes beruházást vagy az Audi beruházást.

A hatóság eljáró tagja a Be. 79. paragrafus(3) bekezdés alapján felhívja a tanú figyelmét arra, hogy a megjelenésével felmerült költségnek a külön jogszabályban - a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendeletben - meghatározottak szerinti mértékben történő megtérítését kérheti.

Tanú nyilatkozata: A tájékoztatást megértettem, költségtérítésre nem tartok igényt.

Bajnai György Gordon
tanú

Mást elmondani nem tudok és nem is kívánok, a felvett jegyzőkönyvet elolvasás után, amennyiben az általam elmondottakat helyesen tartalmazza, helybenhagyólag aláírom.

kmf.

Jegyzőkönyv lezárva: 17.26. órakor