A honvédség csak akkor tudott az izraeli gépekről, amikor már jöttek

A Fidesz távozásra szólította fel Szekeres Imre honvédelmi és Hónig Péter közlekedési minisztert azután, hogy a honvédség előzetesen nem tudott két izraeli katonai repülőgép március 17-i ferihegyi berepüléséről. A kormány szerdai ülésén nem vetődött fel, hogy az ügyben politikai felelősségre vonásra lenne szükség, viszont felfüggesztették hivatalából a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) légügyi osztályának igazgatóját, és fegyelmi eljárást indítottak négy munkatárs ellen.

Az Index igyekezett rekonstruálni a történteket, és megállapítani, hogy tényleg csak a légügyi hatóság hibázott-e. A hazai légi közlekedésről szóló jogszabályok alapján külföldi légijármű a magyar légtérben nem kereskedelmi célú repülést a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának előzetes engedélyével hajthat végre. A kérelmet az ország légterébe való belépés előtt legalább hét munkanappal - diplomáciai úton a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumához kell benyújtani.

Izrael budapesti nagykövetsége március 1-jén egy faxban kérte a Külügyminisztériumnál, hogy két Gulf-Stream típusú gépe elrepülhessen Ferihegyig, és ott úgynevezett touch and go gyakorlatot hajtson végre, azaz lassítva közelítse meg a leszállópályát, letegye két hátsó kerekét, majd azonnal elstartoljon. A két kémrepülőgépen információink szerint a pilóta mellett 6-6 fős személyzet tartózkodott.

A külügy egy formanyomtatványt vizsgált

Úgy tudjuk: a külügy ilyen esetekben nem egyszerűen a postás szerepét játssza. Mielőtt a kérelmet a Nemzeti Közlekedési Hatóság légiközlekedési igazgatóságának továbbítja, a külügy is végez vizsgálatot. A tárca a kérelmet el is utasíthatja, a diplomáciai engedélyezésnek pedig éppen azzal tesz eleget, ha továbbküldi a kérelmet.

"Azon vizsgálatokkal, amelyeket a Külügyminisztériumnak el kell végeznie, megállapítottuk, hogy nincsenek a törvényben felsorolt veszélyes anyagok a gépeken" - mondta kedden Szabó Vilmos külügyi államtitkár. Itt persze rögtön felmerül a kérdés, vajon hogyan tudja a Külügyminisztérium ellenőrizni, vannak-e felderítő eszközök vagy más, az ország biztonságára veszélyes eszközök két olyan gépen, amelyek le sem szállnak Ferihegyen.

"A Külügyminisztérium azt vizsgálja, hogy a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet mellékletei szerint megküldött formanyomtatvány adatait kitöltötték-e, hiánytalanul töltötték-e ki, a kérelmező aláírása és pecsétje beazonosítható-e" - közölte kérdésünkre Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő. Mint hozzátette: a szóbeli jegyzékben vagy a formanyomtatványon a kérelmező köteles bejelenteni, hogy a szállítmány veszélyes árut tartalmaz-e.

Az "ellenőrzés" tehát ebben az esetben kis túlzással annyit jelent, hogy a külügy a kérelemben feltüntetett adatokat "elhiszi". A nyilvánosan is elérhető egyszeri berepülési engedélyen erre egy "a repülés célja (veszélyes áru esetén IATA kód szerint)" című rubrika szerepel, amit a kérelmezőnek ki kell töltenie.

"A Külügyminisztérium részére megküldött adatlapon a szállítmányra vonatkozó adatok szerepelnek. Az, hogy egy adott légijármű milyen felszereléssel van ellátva (pl. elektronikus felderítő eszközök), nem derül ki az adatokból. Ez csak a légijármű típusát, műszaki paramétereit, felépítését ismerő szakemberek számára ismert. A szakmai, technikai, műszaki, nemzetbiztonsági, repülés-, és légtér-biztonsági, más egyéb szempontokat nem a Külügyminisztérium vizsgálja, és ebből fakadóan nincsenek is erre a feladatra szakembereink" - válaszolta kérdésünkre Mátrai Zsuzsanna.

Mindezek alapján tehát legfeljebb a hazai katonai felderítés és más szolgálatok tudják ellenőrizni, hogy egy az ország légterébe berepülő gépen működik-e olyan technikai eszköz, ami az ország biztonságát veszélyeztetheti.

Kiadták a repülési engedélyt

A külügy tehát még március elsején továbbküldte a kérelmet a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Az NKH légiközlekedési igazgatósága kikérte az illetékes szervezetek véleményét, megnézte, megfelelő-e a tervezett repülési útvonala, majd még aznap kiadta a két izraeli gép repülési engedélyét.

Mint ilyen esetekben szokásos, értesítették a polgári légiirányítást végző Hungarocontrolt, illetve a katonai légiirányító ezred veszprémi központját, hogy március 17-én a megadott engedélyszámon két izraeli gép lép be az ország légterébe. A légiirányítók a megkapott engedélyszámokat ilyenkor betáplálják rendszerükbe, hogy amikor a gépek elérik az országhatárt, a radarok azonosítani tudják őket.

A két gép március 17-én reggel fel is szállt fel az izraeli Nevatimban működő katonai légibázisról, majd Törökországon, Bulgárián, Románián keresztül megérkezett a magyar légtérbe. Dél körül Ferihegynél végrehajtotta a touch and go gyakorlatot, majd ugyanezen az útvonalon visszatért Izraelbe. A hírek szerint a két gép hasonló gyakorlatot hajtott végre Várnában is.

Elfelejtettek szólni a titkosszolgálatoknak?

A légiközlekedési igazgatóság azonban az engedély kiadásakor egyértelműen mulasztott, mert a titkosszolgálatokat nem értesítette a repülésről. A keddi parlamenti meghallgatáson Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) vezetője azt mondta: a titkosszolgálatoknak azért nem jelentették az izraeliek kérelmét, mert a kialakult gyakorlat szerint, ha nem látnak nemzetbiztonsági kockázatot, nem értesítik a szolgálatokat.

A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998-as kormányrendelet ugyanakkor egyértelműen előírja, hogy ilyen esetekben "a hatósági hozzájárulás érdekében a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Katonai Felderítő Hivatalt, a Katonai Biztonsági Hivatalt az NKH Légiközlekedési Igazgatósága értesíti". Az NKH elnöke Hónig Péter közlekedési miniszterrel egyeztetve ezen az alapon függesztette fel az NKH légügyi osztályának igazgatóját, négy munkatárs ellen pedig fegyelmi eljárás indult.

A katonai légiirányítás látta a gépeket

A mulasztás megállapítása mellett továbbra is az a kérdés, hogyhogy nem tudott a honvédelmi tárca a gépek repüléséről. Erről két, első hallásra egymásnak ellentmondó nyilatkozat látott napvilágot. Az ügyről először múlt csütörtökön nyilatkozó Bocskai István HM-szóvivő azt mondta: "előzetesen semmilyen információja nem volt a Honvédelmi Minisztériumnak az izraeli katonai gépek érkezésével kapcsolatban". Szekeres Imre honvédelmi miniszter később viszont azt mondta: "A Magyar Honvédség tudott az izraeli gépek érkezéséről, Magyarország biztonságát nem veszélyeztette a gépek múlt heti berepülése".

A két nyilatkozat között nincs ellentmondás, állította az Index kérdésére Bocskai István. Mint elmondta: előzetesen valóban nem tudott a HM a gépek berepüléséről, mert a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága nem tájékoztatta az engedély kiadása előtt sem a Katonai Felderítő Hivatalt, sem a Katonai Biztonsági Hivatalt, amely megtagadhatta volna, módosított útvonalhoz köthette volna a berepülést vagy rábólinthatott volna az engedélyre.

Amikor viszont március 17-én a két gép a magyar határhoz érkezett, a veszprémi katonai légiirányítók a radarokon természetesen látták a gépeket, és azt is, hogy az NKH által kiadott engedéllyel rendelkeznek, mondta Bocskai. Ha a berepülő gép engedélye látható, a katonai légiirányítás csak azt figyeli, hogy a gép az engedélynek megfelelő magasságban és útvonalon repül-e,  tette hozzá a HM-szóvivő. A katonai légiirányítás csak abban az esetben avatkozik be egy gép berepülésekor, ha annak nincs engedélye vagy eltér az engedélyben szereplő útvonaltól és magasságtól.