Az adatvédelem mögé bújtatható a korrupció
További Belföld cikkek
-
A legegészségesebb kórháznak járó díjért szállhatnak versenybe az intézetek - Marad a kamatstop, meg kellett erősíteni az ukrajnai határt
- Tűz ütött ki egy díszállat-kereskedésben, minden állat elpusztult
- Holttestet találtak a járókelők a VIII. kerületben
- „Félárú vonatjegyet kérek másodosztályra Miskolcig”, avagy 10 éves a polgári jogi kódex
Jóri András adatvédelmi biztos szerint 2009-ben a fő feladat az országot foglalkoztató korrupciós ügyek nyomán az adatvédelem és adatnyilvánosság viszonyának újragondolása, a két érdek közti új egyensúly megfogalmazása volt. Ennek lényege, hogy az adatvédelem mindenkor a magánszféra védelmének fontos eszközeként érvényesüljön; de közben ne váljon öncéllá, és különösen ne akadályozza az adatnyilvánossághoz fűződő legitim érdekeket.
Megbomlott az egyensúly adatvédelem és az adatnyilvánosság között részben jogalkotási, részben jogalkalmazási hibák miatt, "az adatvédelem az adatnyilvánosság, a transzparencia kárára érvényesült. Az átláthatóság megteremtését, közvetve fontos alkotmányos érdekek érvényre juttatását akadályoztak (sokszor vélt) adatvédelmi akadályok" - tartalmazza a közlemény.
Az új egyensúly kialakítására tavaly Jóri András támogatta többek között a többségi állami, önkormányzati tulajdonú cégek menedzsereinek juttatásaira vonatkozó adatok nyilvánosságáról szóló szabályozás megalkotását.
Az adatvédelmi biztos szerint nem fogadható el, hogy egy önkormányzati tulajdonú vállalat vezető jogi tanácsadója a hatályos törvényi szabályozás ellenére is kilátásba helyezi kamerarendszerek üzemeltetését, mint ahogy az sem, hogy a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás kapcsán a biztos érvelésére adott válasz helyett a pénzügyi szektor a parlamenten kívül ad feleletet nem törvényen, hanem formális önkéntességen alapuló rendszerek felállításával.
A társadalom információs egyensúlyát befolyásoló vitáknak mindenkor az Országgyűlés előtt kell eldőlniük, szögezte le Jóri András.
Az adatvédelmi biztoshoz került ügyek száma mintegy 30 százalékkal emelkedett 2009-ben. A minősített adat védelméről szóló tavaly elfogadott törvénnyel tovább erősödtek az adatvédelmi biztos hatáskörei. Továbbra is hiányzik azonban az adatvédelem területén a bírság kiszabásának lehetősége, mely elsősorban a magánszféra adatkezelőivel szemben lehet hatékony.
A 2009-es év újdonsága volt az adatvédelemben, hogy megtörténtek az első informatikai tárgyú vizsgálatok az OEP-adatszivárgás és az ügyfélkapu működésével kapcsolatos anomáliák ügyében. Ezekben az ügyekben nemcsak jogi, hanem technikai szempontból is ellenőrizte az adatvédelmi követelmények teljesülését a biztos.
Jóri András adatvédelmi biztos kedden küldte meg az Országgyűlésnek a tavalyi évről szóló beszámolóját, melynek teljes szövege a biztos hivatalának tájékoztatása szerint az ombudsmanok honlapján várhatóan szerdától olvasható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
