Voltak rettenetesen nehéz feladatok is

"Voltak kicsit nehéz, nehéz és rettenetesen nehéz feladatok" - mondta Arató László, aki szerint az összeállítás kitűnő volt.

Bonyolult volt a szövegértési feladat, amely arról szólt, hogy egy irodalomtörténész hogyan fedezett fel egy Janus Pannonius-szövegrészletet. Meglátása szerint ez "kicsit ki is fárasztotta a gyermekeket", mert sok mozzanatot, kis részletet vissza kellett keresniük a szövegben.

Új elemként jelent meg a feladatban, hogy a diákoknak képi és szöveges információkat is össze kellett vetniük.

Komoly irodalmi tudást igényelt

Arató László szerint összességében az idei szövegalkotási feladatokban nem tükröződik az az igény, amelyet a kétszintű érettségi rendszer néhány évvel ezelőtti bevezetésénél megfogalmaztak, hogy magyarból többi között a kommunikációs képességet mérjék.

Az egyesület elnöke szólt arról, hogy a három szövegalkotási feladat közül az elsőnél, amely egy Szabó Magda-szöveget vett alapul, és arra kereste a választ, hogy a térnek milyen jelentősége van a műalkotásokban és a hétköznapi életben, nem lehetett valami mellett vagy ellen érvelni. Pedig ez lett volna a cél, tette hozzá. A szöveg azonban eleve meghatározta a választ, és így inkább irodalmi esszé megírására ösztönzött.

Ez a feladat inkább "komoly irodalmi tudást és érzékenységet igényelt", semmint érvelő- és szövegalkotási készséget, mondta.

Megoldható, de nem könnyű

Arató László kiemelte: a Kosztolányi- és Karinthy-művek összehasonlítása "csak nagyon jó nyelvi érzékű tanulóknak volt való", mert stilárisan és tematikailag egyaránt magasra állította a mércét. Az egyik feladat például úgy hangzott: "milyen nyelvi megoldások segítségével idézi meg Karinthy paródiája Kosztolányi versét, illetve beszédmódját?".

Mint mondta, a feladatban szereplő A kis edény című vers az éjjeliedényről szól, de sok tanuló ezt szót nem ismeri, mások pedig az érettségi izgalmában rá sem jöttek, miről is van szó.

Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novellájának adott szempontok szerinti elemzése "megoldható volt, de az sem volt nagyon könnyű". Bár a feladatsor összeállítói azt vélelmezték, hogy egy közepes képességű tanuló is meg tud különböztetni egy szövegen belül különböző elbeszélői nézőpontokat, ehhez már fejlett irodalmi érzékenységre volt szükség.

Úgy fogalmazott, hogy összességében "az átlagosnál igényesebbre sikerült a középszintű feladatsor, ami annak egyszerre érdeme, de gond is".

A megkérdezett végzősök közül többen arra panaszkodtak, hogy kevés volt az idő.