A tehetség nem budapesti kérdés

„Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember ostoba.” Ezzel az idézettel nyitotta meg Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke az idei OKTV, vagyis az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny helyezettjeinek díjátadóját. Az ünnepélyes díjátadót 1923 óta rendezik meg, 2005 óta a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban.

„Az OKTV célja az, hogy megtalálja a legkiválóbbakat, és példaként állítsa őket elénk. Arra ösztönöz, hogy többet tegyél, többet tanulj, és persze ne felejtsük el, hogy verseny is egyben.”

Az idei tanévben 652 iskola több mint 27 ezer diákja indult el a versenyen. A legnépszerűbb tárgyak a biológia, a matematika, az angol, és az informatika voltak. Csak ötödik helyen találunk humán tárgyat, a történelmet, majd a fizika, a német és végül a magyar irodalom következik. A legkevesebben a nemzetiségi nyelvi kategóriákban indulnak.

„A tehetség nem budapesti kérdés, nem hat-nyolc iskola, hanem az egész ország ügye” – tette hozzá Bakonyi.  Ezt bizonyítja az is, hogy a díjazottak többsége vidékről érkezett, sokuk pedig egyáltalán nem az elit iskolák tanulója.

Napi egy óra plusz tanulás kellett a felkészüléshez

Kalina Kende 11. osztályos a Fazekas Mihály Gimnáziumban, és biológiából ért el első helyezést. Bár ebben a tárgyban először indult, van már rutinja, hiszen tavaly kémiából versenyzett. Idén a kémián és a biológián kívül a matematikát és a fizikát is megpróbálta.

„Négy tantárgyból indultam, és reméltem, hogy valamelyik bejön. Azt sejtettem, hogy kémiából benne leszek az első tízben, de biológiából még soha nem indultam, és nem is számítottam rá, hogy helyezést érek el. Kémiából végül ötödik helyezést értem el, matematikából pedig negyediket, és a biológia sikerült a legjobban.”

Bár a reál tárgyakból kimagaslóan teljesített az országos versenyen, a fiú mégsem ilyen pályán akar elehyezkedni a jövőben. „Valójában földműveléssel szeretnék foglalkozni, reál területen pedig maximum addig dolgoznék, amíg elég pénzt gyűjtök össze, hogy saját földet vehessek magamnak. A biológiában is leginkább a gyakorlati rész érdekel, például a sertéstenyésztés.”

Jelentős a lelki megterhelés

Kenesei Zsanett először próbálkozott, és végül történelemből ért el harmadik helyezést. „Nem éreztem esélyesnek magam, szerintem nem is gondolta senki az iskolából, hogy eljutok idáig - mondja Zsanett, majd hozzáteszi, elég sok időt kellett a felkészülésre fordítania, és mivel versenyszerűen atletizál, az időbeosztás nagy problémát okozott.

A verseny során mégsem a feladatokat, hanem a szóbeli fordulót tartotta a legnehezebbnek. „Reggel kilenctől délután ötig tartották a szóbeliket. Én a 26. voltam, aki sorra került a harmincból, és azt hiszem, ez az idegi megterhelés volt a legnehezebb.”

A lány nem bánja, hogy az érettségijét nem váltja ki a helyezésével, úgy gondolja, hogy így is elég pontja lesz, és felveszik az általa választott szakra. A jövőben viszont ő sem ezen a pályán akar mozogni. „Szeretem a történelmet, de nem hiszem, hogy ezzel akarok foglalkozni. Inkább kínai tolmács szeretnék lenni.”

Egyetemi szintű dolgozatot kell írni

Csapodi Zoltán a lány felkészítő tanára, és egyben az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanára. Régóta foglalkozik OKTV-sekkel, de ez volt a második olyan alkalom, mikor tanítványa a döntőbe került.

„A történelem OKTV nagyon összetett, mert be kell vágni az egész anyagot, majd ugyanezt fel is kell dolgozni. Elemezni kell tudni, összefüggéseket meglátni, és nem mellékes az sem, hogy egy egyetemi szintű szakdolgozatot kell megírniuk, majd megvédeniük az indulóknak. Az írásbeli beadandó ugyanis bőven meghaladja a középiskolai szintet. Ezért nehéz diákot választani, mert ritka, hogy valaki minden fordulóban jól teljesítsen.”

A tanár véleménye szerint leginkább a dolgozat megírásában tud nagy segítséget nyújtani, mert egy ilyen feladatra nem tud felkészíteni a középiskola. A magas színvonal iránti elvárás pedig nem csökken.

Csapodi úgy látja, a fő probléma ma az, hogy az OKTV-n elért helyezés nem jelent garantált egyetemi felvételt.

„Az első tíz-húsz helyezettnek nem pluszpontot kéne adni, hanem felvételi mentességet. Így, hogy csak pluszpont jár, sokkal kevesebb diák motivált az indulásban. Volt olyan tanítványunk, aki 90 %-ot ért el az OKTV első körében, de mégsem ment tovább a második fordulóra, mert a készülés plusz fáradtságot jelentene, és mivel nem adnak érte felvételi mentességet, csak pluszpontot, nem éri meg.”

Nem mentesülnek az érettségi alól

Az oktatási hivatal elnöke nem látja ezt akkora problémának. „Korábban az OKTV helyezés érettségi és felvételi mentességet, illetve pluszpontot ért. Később már csak pluszpontot és érettségi mentességet kaptak a diákok, ma pedig már csak pluszpont jár nekik.

Ugyanúgy érettségizniük kell a fiataloknak, hiába nyernek, mert az OKTV nem az érettségi követelményekhez igazodik. A verseny lényege ugyanis nem az, hogy a középiskolai tudást kérje újra számon. De az a nyolcvan pluszpont, amit kapnak, elég ahhoz, hogy szinte biztosan felvegyék őket oda, ahova menni akarnak.”