Egy ismeretlen diplomatát áldoz be az MSZP

Balogh András, bangkoki nagykövet lesz az MSZP köztársaságielnök-jelöltje, ha a párt vasárnapi kongresszusa elfogadja Lendvai Ildikó jelöltjét.

A Táncsics Alapítvány kuratóriumának korábbi elnökének kiválasztásáról a Népszabadság pénteki cikke adott hírt. Az MSZP-elnök a jelölések körüli már-már szokásos hercehurcák elkerülése érdekében a lehető legnagyobb titokban egyeztetett Baloghgal. Az újság szerint Glatz Ferenc történész neve is felmerült.

A diplomata szerepe, ha a kongresszusi küldöttek megszavazzák, szimbolikus lesz, hiszen a kétharmados Fidesz-többség miatt semmi esélyes sem lesz a parlamenti államfőválasztáson.

Az MSZP-ben, Szekeres Imre ötlete alapján tavaly novemberben arról tanakodtak, hogy a Brüsszelből hazatérő Kovács Lászlót kellene jelölni a posztra. A szocialisták akkor még azt hitték, hogy a köztársasági elnök megválasztását az új parlament megalakulása előtt le lehet zavarni, és a régi összetételben meg lehetett volna választani az MSZP-s jelöltet.

Az ötletet végül komolytalannak minősítették a pártban, a kérdést pedig szőnyeg alá söpörték, pedig az áprilisi országgyűlési választáson is jól jött volna az MSZP-nek, ha az egyedül hagyott Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt mellett egy másik politikus is beszállt volna a kampányba.

A kongresszus ötszáz küldöttjének másik fontos feladata lesz, hogy értékelje a párt utóbbi éveit. Az eseményre már több tanulmány is készült, a szocialista platform csütörtökön jelentette meg saját, Baja Ferenc nevével fémjelzett összefoglalóját.

A tanulmány leszedi a keresztvizet Gyurcsány Ferenc négy éves tevékenységéről, az alapállítás ugyanis az, hogy Medgyessy Péter idején még jól nem történt kijavíthatatlan hitelvesztés. 2006-ban azonban, miután Gyurcsány hallgatott a várható megszorításokról, sőt sok esetben le is tagadta, hogy készül ilyen lépésekre, megrendítette az MSZP-be vetett bizalmat, az őszödi beszéd csak rontott a helyzeten. Bajáék szerint „hitelességünk elvesztéséhez hozzájárult, hogy a mai napig nem tudjuk ki és milyen politikai megfontolásból szivárogtatta ki az őszödi beszédet”, és „végső soron az vezetett a szélsőjobboldal hazai áttöréséhez”. Az MSZP a ciklus hátralévő részében végig cipelte a „bűnös választási győzelem” terhét – írja a tanulmány, hozzátéve, hogy a választókat még jól össze is kavarta, hogy a hiperaktív miniszterelnököt az MSZP ideológusként tüntette fel, ezért kormányzása inkább az ad hoc megszülető, majd elvetett reformötletek, a sodródás, az összevisszaság időszakaként maradt emlékezetes. „Hivatali pályafutása során Gyurcsány Ferenc volt a kis lépések, majd a nagy ívű és bátor átalakítások, utóbb a bársonyos reformok híve – mindannyiszor elvi alapon” – írták Bajáék, ezzel lényegében frontot nyitva a szombati eseményen a párt gyurcsányista szárnyával.