Ellengelek ellen (sic!)
A Jobbik aktuális hangulatfelelőse, Gaudi-Nagy Tamás minden idők leghosszabb interpellációcímét adta, mondandóját nagyjából össze is foglalja a "Mikor veszi észre az Ügyészség, hogy forradalom volt és ennek megfelelően mikor állítja le a bukott rendszer által politikai ellengelek ellen indított koncepciós eljárásokat, különös tekintettel Szima Judit rendőr szakszervezeti vezető, a Hunnia Csoport tagjai - köztük Budaházy György - és végül, de nem utolsósorban Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Kiss Róbert, a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére kormányzati megrendelésre feloszlatott Magyar Gárda volt főkapitánya elleni eljárásokat?" (A felszólalás címét betűhíven közöltük, a helyesírási hibák Gaudi-Nagy sajátjai.) Gaudi eredetileg egy budaházysta pólóban érkezett, de végül mégis átöltözött öltönybe.
„Mindig van magasabb értelme annak, ami az emberrel történik. Az ma még nem világos, hogy pontosan mi is ez a magasabb értelem."- Orbán Viktor, 2002.
A kereszténydemokrata Nagy Andor arról beszélt, hogy "a Jóisten szeret minket, mert próbatétel elé állította az országot". "Ilyen próbatételünk már volt, 1998-ban megkaptuk az orosz válságot, és minden évben volt árvíz" - mondta. A metafizikai üzenet nem tisztázódott, de a népnek azt üzente Nagy, hogy a kormány nem hagyja majd cserben őket. Szeretné eltörölni az adományok áfáját.
Nemcsak politikusként, de edelényiként is.
A többi frakció is reagálni kívánt, a szocialisták nevében a Borsod megyei elnök, Gúr Nándor beszélt arról, hogy át kell gondolni a jővőt. Javasolta, hogy vészhelyzetben felfüggeszthetőek legyenek a közbeszerzési szabályok, melyek ilyenkor teljesíthetetlen követelményeket támasztanak. Árvizi segélyalap felállítását is javasolta.
Manus manum lavat
A kormány felszólalásaira a képviselőcsoportok reagálhatnak. A Fidesz nevében Becsó Zsolt dícsérte meg a kormányt.
"Beszivárgott" a téma. Az idő sem vethet neki "gátat".
"Mint az köztudott, természeti katasztrófa sújtja Magyarország egyes területeit" - mondta Simicskó István. 12 megyében, 265 településen védekeznek az áradások ellen, a helyzet Borsodban a legsúlyosabb. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány megtette a szükséges intézkedéseket, a HM például 4490 katonát vezényelt a gátakra. Az országban összesen 3088 kilométernyi gátszakaszon védekeznek. A védekezés honvédségi költségei meghaladják a százmillió forintot.
Simicskó szerint az árvizek Magyarország földrajzi adottságaiból fakadnak, ezért a jövőben készülni kell megismétlődésükre. Megelőzésükre együtt kell működni a szomszédos országokkal. Folytatni kell a Vásárhelyi-tervet, mondta, már túllépve az ötperces időkeretet.
Schmitt Pált Miskolcról pótolják Brüsszelben. A lemondás a Fidesz többségét nem veszélyezteti.
Július 2-i hatállyal lemond mandátumáról Pelczné Gál Ildikó, aki a jövőben európai parlamenti képviselőként folytattja.
Ötketted alákérdezés
Két jobbikos, három szocialista és egy-egy fideszes, illetve kereszténydemokrata interpelláció hangzik majd el a héten. A kormány nem tud ellenállni az alákérdezős interpellációk vonzásának, a fideszes Kocsis Máté és a kereszténydemokrata Básthy Tamás egyaránt a Honvédelmi Minisztériumban az előző ciklusban tapasztalt korrupcióról kérdezik majd Hende Csaba minisztert.
A szocialista Káli Sándor (aki Miskolc polgármestere) az árvízi védekezés és helyreállítás iránt érdeklődik. Párttársai, Kiss Péter és Gúr Nándor az előző kormány intézkedéseinek folytatását kéri majd számon - ez illeszkedik a párt fura tatkikájába. A Jobbik képviselői közül Varga Géza képviseli a szakmaiságot földügyi hozzászólásával, a hangulatfelelős Gaudi-Nagy Tamás lesz, aki a terrorista szervezkedéssel gyanúsított Budaházy György kiszabadításáért szólal fel, mondván az ügyészség is észrevehetné, "hogy forradalom volt".
Hármat szólt a kétharmad is!
Elméletben a napirend előtti felszólalásoknál az ellenzék előnyt élvez, lévén három pártból áll, míg a kormány csak kettőből. Most viszont a Fidesz és a KDNP mellett a kormány maga is felszólal napirend előtt. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az árvízhelyzetről számol be, így a kormánypártoknak és az ellenzéknek is három felszólalója lehet.
Három csapással készül az ellenzék.
Összehangolt támadást intéz a kormány ellen az ellenzék napirend előtt. Abban nem vagyunk feltétlenül biztosak, hogy a három párt ténylegesen is egyeztetett-e, de tény, hogy mindegyikük felszólalója számon kéri majd a kormánypárti politikusok múlt heti forintellenes kommunikációját. "A múlt hét SOKK volt" - címezte meg például felszólalását a szocialista Mesterházy Attila. A jobbikos Hegedűs Tamás összeesküvést gyanít, felszólalása címe: "Fejetlenséget vagy titkos forgatókönyvet tükröz az ellentmondásos gazdaságpolitikai kommunikáció?". Az elempés Scheiring Gábor pedig már azon aggódik, hogy a kormány "A bizalom után a jóléti államot is lebontja majd".
A bankok nyereségének legalább egyharmadát különadó formájában elvenné a kabinet, a magánnyugdíjpénztári pénzeket pedig valamilyen módon az államháztartásba csorgatná át, így juttatná pluszbevételhez a költségvetést, és teremtene magának mozgásteret a gazdaságpolitikai terveihez, például az adócsökkentéshez. Információink szerint ezek a tervek is szóba kerültek a hétvégi, maratoni kormányülésen. Az ülésen meghívottként részt vett a pénzügyi szféra néhány vezetője is.
Tisztújító kongresszust tartott Balatonalmádiban a Lehet Más a Politika. A bázisdemokrata szemléletet és átláthatóságot hirdető párt kétnapos rendezvénye zártkörű volt, ám a szervezők szerint ennek oka épp a jelöltekről folytatott vita volt. Módosították a párt alapszabályát is.
Vasárnap kongresszust tartott a legnagyobb ellenzéki párt. Vasárnapi kongresszusuk a teljes tisztújítás előrehozatalával jelentőségét vesztette és zártkörűvé is nyilvánították, látványos gesztusként köztársaságielnök-jelöltet jelöltek. Egy ismeretlen embert, a küldöttek kevesebb, mint felének a támogatásával. Ennek jelentenie kell valamit.
A Versailles-i Trianon-megemlékezésen a Jobbik frakciójában ülő Gaudi-Nagy Tamásnak a sztorizgatásra is jutott ideje. Elmesélte például, hogy Zagyva Gyulával hogyan bosszantják az MSZP elnököt a parlamentben.
A régi rend szerint, újra az ülésnap kezdetén interpellálhatják a minisztereket a képviselők. Hétfőn így már nem is jut idő új törvények elfogadására. Kedden viszont megszülethet a kornertörvény, az új önkormányzati választási rendszer, és még a 2006-os áldozatokat is kárpótolhatják.