Hármat szólt a kétharmad is!
Elméletben a napirend előtti felszólalásoknál az ellenzék előnyt élvez, lévén három pártból áll, míg a kormány csak kettőből. Most viszont a Fidesz és a KDNP mellett a kormány maga is felszólal napirend előtt. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az árvízhelyzetről számol be, így a kormánypártoknak és az ellenzéknek is három felszólalója lehet.
„Mindig van magasabb értelme annak, ami az emberrel történik. Az ma még nem világos, hogy pontosan mi is ez a magasabb értelem."- Orbán Viktor, 2002.
A kereszténydemokrata Nagy Andor arról beszélt, hogy "a Jóisten szeret minket, mert próbatétel elé állította az országot". "Ilyen próbatételünk már volt, 1998-ban megkaptuk az orosz válságot, és minden évben volt árvíz" - mondta. A metafizikai üzenet nem tisztázódott, de a népnek azt üzente Nagy, hogy a kormány nem hagyja majd cserben őket. Szeretné eltörölni az adományok áfáját.
Nemcsak politikusként, de edelényiként is.
A többi frakció is reagálni kívánt, a szocialisták nevében a Borsod megyei elnök, Gúr Nándor beszélt arról, hogy át kell gondolni a jővőt. Javasolta, hogy vészhelyzetben felfüggeszthetőek legyenek a közbeszerzési szabályok, melyek ilyenkor teljesíthetetlen követelményeket támasztanak. Árvizi segélyalap felállítását is javasolta.
Manus manum lavat
A kormány felszólalásaira a képviselőcsoportok reagálhatnak. A Fidesz nevében Becsó Zsolt dícsérte meg a kormányt.
"Beszivárgott" a téma. Az idő sem vethet neki "gátat".
"Mint az köztudott, természeti katasztrófa sújtja Magyarország egyes területeit" - mondta Simicskó István. 12 megyében, 265 településen védekeznek az áradások ellen, a helyzet Borsodban a legsúlyosabb. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány megtette a szükséges intézkedéseket, a HM például 4490 katonát vezényelt a gátakra. Az országban összesen 3088 kilométernyi gátszakaszon védekeznek. A védekezés honvédségi költségei meghaladják a százmillió forintot.
Simicskó szerint az árvizek Magyarország földrajzi adottságaiból fakadnak, ezért a jövőben készülni kell megismétlődésükre. Megelőzésükre együtt kell működni a szomszédos országokkal. Folytatni kell a Vásárhelyi-tervet, mondta, már túllépve az ötperces időkeretet.
Schmitt Pált Miskolcról pótolják Brüsszelben. A lemondás a Fidesz többségét nem veszélyezteti.
Július 2-i hatállyal lemond mandátumáról Pelczné Gál Ildikó, aki a jövőben európai parlamenti képviselőként folytattja.
Ötketted alákérdezés
Két jobbikos, három szocialista és egy-egy fideszes, illetve kereszténydemokrata interpelláció hangzik majd el a héten. A kormány nem tud ellenállni az alákérdezős interpellációk vonzásának, a fideszes Kocsis Máté és a kereszténydemokrata Básthy Tamás egyaránt a Honvédelmi Minisztériumban az előző ciklusban tapasztalt korrupcióról kérdezik majd Hende Csaba minisztert.
A szocialista Káli Sándor (aki Miskolc polgármestere) az árvízi védekezés és helyreállítás iránt érdeklődik. Párttársai, Kiss Péter és Gúr Nándor az előző kormány intézkedéseinek folytatását kéri majd számon - ez illeszkedik a párt fura tatkikájába. A Jobbik képviselői közül Varga Géza képviseli a szakmaiságot földügyi hozzászólásával, a hangulatfelelős Gaudi-Nagy Tamás lesz, aki a terrorista szervezkedéssel gyanúsított Budaházy György kiszabadításáért szólal fel, mondván az ügyészség is észrevehetné, "hogy forradalom volt".
Hármat szólt a kétharmad is!
Elméletben a napirend előtti felszólalásoknál az ellenzék előnyt élvez, lévén három pártból áll, míg a kormány csak kettőből. Most viszont a Fidesz és a KDNP mellett a kormány maga is felszólal napirend előtt. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az árvízhelyzetről számol be, így a kormánypártoknak és az ellenzéknek is három felszólalója lehet.
Három csapással készül az ellenzék.
Összehangolt támadást intéz a kormány ellen az ellenzék napirend előtt. Abban nem vagyunk feltétlenül biztosak, hogy a három párt ténylegesen is egyeztetett-e, de tény, hogy mindegyikük felszólalója számon kéri majd a kormánypárti politikusok múlt heti forintellenes kommunikációját. "A múlt hét SOKK volt" - címezte meg például felszólalását a szocialista Mesterházy Attila. A jobbikos Hegedűs Tamás összeesküvést gyanít, felszólalása címe: "Fejetlenséget vagy titkos forgatókönyvet tükröz az ellentmondásos gazdaságpolitikai kommunikáció?". Az elempés Scheiring Gábor pedig már azon aggódik, hogy a kormány "A bizalom után a jóléti államot is lebontja majd".
A bankok nyereségének legalább egyharmadát különadó formájában elvenné a kabinet, a magánnyugdíjpénztári pénzeket pedig valamilyen módon az államháztartásba csorgatná át, így juttatná pluszbevételhez a költségvetést, és teremtene magának mozgásteret a gazdaságpolitikai terveihez, például az adócsökkentéshez. Információink szerint ezek a tervek is szóba kerültek a hétvégi, maratoni kormányülésen. Az ülésen meghívottként részt vett a pénzügyi szféra néhány vezetője is.
Tisztújító kongresszust tartott Balatonalmádiban a Lehet Más a Politika. A bázisdemokrata szemléletet és átláthatóságot hirdető párt kétnapos rendezvénye zártkörű volt, ám a szervezők szerint ennek oka épp a jelöltekről folytatott vita volt. Módosították a párt alapszabályát is.
Vasárnap kongresszust tartott a legnagyobb ellenzéki párt. Vasárnapi kongresszusuk a teljes tisztújítás előrehozatalával jelentőségét vesztette és zártkörűvé is nyilvánították, látványos gesztusként köztársaságielnök-jelöltet jelöltek. Egy ismeretlen embert, a küldöttek kevesebb, mint felének a támogatásával. Ennek jelentenie kell valamit.
A Versailles-i Trianon-megemlékezésen a Jobbik frakciójában ülő Gaudi-Nagy Tamásnak a sztorizgatásra is jutott ideje. Elmesélte például, hogy Zagyva Gyulával hogyan bosszantják az MSZP elnököt a parlamentben.
A régi rend szerint, újra az ülésnap kezdetén interpellálhatják a minisztereket a képviselők. Hétfőn így már nem is jut idő új törvények elfogadására. Kedden viszont megszülethet a kornertörvény, az új önkormányzati választási rendszer, és még a 2006-os áldozatokat is kárpótolhatják.