A kormány a hétvégén kidolgozta első akciótervét. Ez az iránytűként szolgáló kormányprogrammal szemben állítása szerint már konkrétumokat is fog tartalmazni. A lényeg a kölcsönös felelősségvállalás. "Magyarország a mai világban akar sikeres lenni, nem a tegnapiban" - jelentette ki.
Viszontválaszát a nihilizmus és a cinizmus elleni harc meghirdetésével zárta. "Ha ebben az országban semmi sem szent, ha semmit sem lehet komolyan venni, ha be akarjuk bizonyítani, hogy semmi értelme semminek, ha ez a hangulat itt marad velünk, akkor nihilisták és cinikusak maradunk, és ennek semmi értelme" - fejezte be Orbán Viktor.
"Az államadóság újratárgyalásával kapcsolatban semmi jóval nem tudom bíztatni azokat, akik erre akarnak bíztatni" - válaszolta Vonának. "Ellentétes a magyar állampolgárok érdekeivel az adósság átütemezésére vonatkozó bármilyen javaslat. Arra kérem önöket, hogy ezt a kérdést ne hozzák elő, mert ez kárt fog okozni Magyarország minden polgárának" - mondta.
Orbán szerint annak ellenére, hogy az LMP-nek és a Jobbiknak kifogásai vannak az egykulcsos adó ellen, már önmagában az is csodálatos, hogy egy kormány egyáltalán megteremtheti a feltételeit az egykulcsos rendszernek, amely "szükségtelenné teszi az adóbevallást".
"Azt kérem önöktől, hogy legalább az esélyét teremtsék meg annak, hogy ezt a tervet bemutathassuk" - mondta. Vona Gábor azon kijelentésére, hogy "ez kevés", azt felelte: "ennyire futotta".
Schiffer a banki különadó költségeinek áthárítására vonatkozó aggályaira felelve azt mondta, hogy az államnak igenis vannak eszközei ennek megakadályozására. "Erre van a PSZÁF" - mondta. Sajnálkozott, hogy egyik párt sem reagált a pártok támogatásának 15 százalékos csökkentését javasló tervére. "Azt kell mondjam, hogy a kereszténydemokratáknak és a Fidesznek van elég támogatása ahhoz, hogy ezt megcsináljuk" - jelentette be. Az MSZP is megtapsolta.
Orbán szerint Schiffer és közte mély felfogásbeli különbség van. Schiffer szerinte szocialista álláspontot képvisel. Ezt nem sértésnek szánta, de szerinte hibás azt nézni, hogy hogyan vehetek el valakitől, hogy másnak adhassam. Szerinte nem elosztási kérdés, hanem szabadságkérdés az, hogy valaki mit kezdjen a bevételeivel. Az örökösödési és az ajándékozási illeték eltörlését azzal indokolta, hogy ők a gazdaság alapegységének nem a személyt, hanem a családot tekintik. "Ez nem szocializmus, hogy elvegyünk azoktól, akiknek több van, és odaadjuk másoknak, leginkább az államnak" - mondta.
Másodikként Schiffer András felszólalására reagált. Szerinte a szabad világon belül különböző rendszerek vannak, és az, hogy most új rendszert építenek, nem jelenti a demokrácia és a szabadság elvetését. Schifferrel szemben ő igenis érdemnek tartja a politikusi réteg létszámának csökkentését.
Kiállt a kapitalista rendszer mellett is, amit Schiffer felszólalásában támadott. "A korábbi kormány pénzügyminiszterére vonatkozó megjegyzéseit engedje meg, hogy udvariasan elengedjem a fülem mellett" - utalt vissza a bokrosozásra.
"Józanságot, higgadságot és komolyságot kérek" - kezdte viszontválaszát Orbán Viktor. Érzhetően feszülten közölte, hogy az "a humor kategóriájába" tartozik, hogy egy nem kormánytag politikus nyilatkozata döntötte be a forintot. Szerinte a májusi költségvetési adatok idézték elő a forint mélyrepülését, mert májusban már 87 százalék volt a költségvetés hiánya.
Felszólalása zárórészében a szolidaritást hiányolta a kormányprogramból. Szerinte az egykulcsos adó, a minimálbér megadóztatása, a közszféra leépítése nem a kisemberek érdekeit szolgálja. Az is érdekelte, hogy az akciótervet kikkel egyeztették, ha már annyit beszélnek a nemzeti együttműködésről.
Mesterházy szerint a kormány lényegesen másként látja az ország helyzetét, mint a nemzetközi elemzők, akik szerint stabil és fenntartható a költségvetés. Szerinte a kormány javaslatai alapvetően forrásokat vonnak el a költségvetésből, és nem látszik világosan, hogy mi lenne ennek a fedezete. Szerinte a válságkezelésre tett javaslatok a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány intézkedéseinek folytatásai, így részben ezen intézkedések utólagos elismerését is jelentik.
A szocialisták vezérszónoka, Mesterházy Attila csodálkozott, hogy Orbán Viktor nem hazaárulózott, de Vona Gábor és Lázár János felszólalásai helyreállították a világ rendjét. Mesterházy szerint a pillanatnyi válságot nem az MSZP, hanem Kósa Lajos és Szijjártó Péter idézte elő, a szocialisták kormánya viszont az elmúlt egy évben stabilizálta a forintot és a gazdaságot, és az utóbbit bővülő pályára állította.
Vona beszéde második felében védelmébe vette a közszférában dolgozókat, illetve az államadósság újratárgyalását is felvetette. Elutasította az egykulcsos adórendszert. Hiányolta a multinacionális cégekkel szembeni fellépést és a "magyar" bankrendszer megteremtését. Javasolta még a magánnyugdíjpénztárak államosítását.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint "az akcióterv nagy részben jó", a beszéd "a Jobbik választási gyűléseinek hangulatát idézte". Ennek ellenére aknákat és hiányosságokat is felfedezett a programban, illetve hiányolta az akcióterv hatástanulmányait.
Ezután rátért az elmúlt néhány nap történéseire, amiket az új kormány őszödi beszédének minősített. "A kérdés az, hogy az itt elhangzottak mennyire voltak átgondolt tervek, és mennyiben voltak az elmúlt napok felelőtlen nyilatkozatai miatti kényszerpálya következményei". Kicsit kósázott, kicsit többet MSZP-zett, a szocialistákat a Muppet-show öregeihez hasonlította. "Önöknek nem bekiabálnia kellett volna, hanem síri csendben hallgatni. A magyar gazdaság oroszlánját, amit önök pumának neveznek, önök döglesztették meg, Kósa Lajos bűne csupán az, hogy a dögöt az egész világnak mutogatta" - mondta.
Harrach az együttműködési szándék jelzéseként értékelte Schiffer András kemény bírálatát, szerinte az a kormány pozitív javaslatainak jobbítását szolgálta. Beszéde többi részében röviden összefoglalta azt, amit Orbán mondott.
A kereszténydemokrata Harrach Péter szerint Orbán miniszterelnökhöz méltó beszédet mondott. Ezt szerinte csak a szocialisták bekiabálásai zavarták meg (papírról olvasta felszólalását, az előre megírt szövegben nem számolt azzal, hogy a szocialisták nem kiabáltak közbe). Felszólalását a szocialisták bírálatával folytatta, hosszasan beszélt Gyurcsány Ferencről, aki szerinte előadóművész volt, nem vezető.
Ugyan egyetértenek a hitelesek megsegítésével, de a meghirdetett intézkedések szerinte nem csökkentik a kamatterheket. Az örökösödési és ajándékozási illeték általános eltörlése is csak a gazdagoknak kedvez, ez Schiffer szerint "bokrosi populizmus". "Kíváncsi vagyok, mikor fogja Bokros Lajost miniszternek hívni a kormányába" - mondta.
A banki különadóval szemben azt hozta fel, hogy a költségeket a bankok átháríthatják ügyfeleikre. Az adócsökkentési program szerinte nem fog új munkahelyeket hozni, ellenben leépíti a jóléti állam megmaradt részeit is.
Azzal is vádolta a kormányt, hogy szétverik a közszolgálatot. Szerinte a kormány arra sem gondolt, hogy a közszférából elbocsájtottak hogyan helyezkedhetnek el újra. Összességében "szegényellenes, neokonzervatív" programnak minősítette Orbán bejelentéseit.
Az LMP vezérszónoka, Schiffer András szerint három csapás sújtja a gazdaságot. Az előző kormány felelőtlensége és a világgazdasági helyzet mellett a Fidesz politikusainak felelőtlen nyilatkozatai is. Szerinte a kormány programját átitatja a demokráciaellenes populizmus, pedig a pártok közös felelőssége annak elmagyarázása, hogy a demokrácia pénzbe kerül. Örvendetes, ha a spekulatív kapitalizmust a termelési kapitalizmus váltja fel, de ezt új működési modellnek tekinteni túlzás. "Lehet, hogy Kóka János és az SZDSZ eltűnt a parlamentből, de az önök képében visszatért" - jelentette ki. Szerinte a Fidesz neokonzervatív fordulatot vett, az adópolitikájuk populista, a felső középrétegeknek kedvez, a szegényeket cserbenhagyja.
"A miniszterelnök úr az imént párbeszédre hívta önöket" - beszélt tovább az MSZP-hez. Kívánatosnak nevezte, hogy a gazdaságról ne pártérdekek mentén beszéljenek. Ő is a közös felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta. A májusi költségvetési adatokra hivatkozva azt állította, hogy az előző kormány csak fél évre állított össze költségvetést, a bajt a Fideszre hagyta. A program támogatását kérte az ellenzéki képviselőktől. "Nem lehetetlen a mai parlamenti viszonyok között, hogy önök nélkül is célba érjünk. De az önök segítségével lehetőség nyílik a cél megtalálására" - zárta felszólalását.
Elsőként a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János reagált Orbán Viktor szónoklatára. "A Fidesz-frakció határozottan támogatja a kormányt az 1. gazdasági akcióterv megvalósításában" - jelentette be. Ezután a felelősség kérdésére hívta fel Orbán figyelmét. "Nem feledkezhet meg a miniszterelnök úr a számadás kikényszerítéséről" - jelentette ki. "Az elmúlt nyolc év szocialista kormányzásának eredményeként Magyarországnak kevesebb hitele van, mint egy iszákos részegnek a kocsmában" - mondta. A feladat ezért a bizalom visszaszerzése. A szocialisták szerinte az elmúlt nyolc évben a túlélésre játszottak, ezzel szemben a Fidesz nem akar a túlélésre játszani. "Az MSZP okozta a szégyent" - mondta. "Önök nem kezelői voltak a válsághelyzetnek, hanem előidézői" - üzente az MSZP-nek.
Orbán szerint a legfőbb baj az államadóság elszaladása. "Ha ma 53 százalék lenne az államadósság mértéke, a világgazdaság bajaival rutinszerűen tudnánk elbánni" - mondta. "Hitelből élni rossz dolog. Magyarország ma nem a saját lábán áll. Az államadósságot csökkenteni kell" - mondta, majd ismertette az adóságspirál működési elvét. Az adóságválság azonban nem jelentheti azt, hogy feladják vállalt céljaikat, egyszerre kell az adóságot csökkenteni és az új rendszert építeni. "Hosszú és kanyargós út lesz, és felfelé kapaszkodni a legnehezebb" - mondta Orbán, de szerinte képesek vagyunk a kilábalásra. Ehhez minden magyar támogatását és biztatását kérte. A kilábalás "időbe fog kerülni. Nyolc évig vittek be az erdőbe", egy-két évre a kilábaláshoz is szükség lesz. Végül minden magyarnak köszönetet mondott a támogatásért.
Orbán 29 pontos programja szerinte egyszerre szolgálja a magyar gazdaság helyreállítását és a szociális biztonság megteremtését. Beszédét az egység gondolataival zárta. "Hatalmas kihívások állnak előttünk, az ország koránt sincs abban az állapotban, amilyennek az előző kormány lefestette" - jelentette ki. Ez szerinte a múlthoz tartozik, és ugyan azt magunk mögött kell hagyni, de ez nem jelenti az elszámoltatás elmaradását. De elsősorban az újjáépítésre kell koncentrálni, mondta.
A kilakoltatási moratóriumot azzal indokolta, hogy nagyobb terhet jelent a kilakoltatás, mint ha kiváltanák a bedőlt lakáshiteleket.
Az utolsó négy intézkedés a szociális biztonság kérdésével foglalkozik. A 26. intézkedésként jelzálogot csak forint alapú hitelre lehetne bejegyeztetni. 27. intézkedésként a másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetését javasolta, "hogy ne áramolhasson Európa élelmiszer-hulladéka Magyarországra". 28. intézkedésként moratóriumot rendelt el a közüzemi díjakra. Záró intézkedésként pedig 2010. december 31-ig kilakoltatási moratóriumot rendelt el.
Orbán Viktor bejelentése szerint a közpénzből gazdálkodó cégek és intézmények vezetőinek bérét havi bruttó kétmillió forintban maximálják. Az állami cégvezérek fizetéseit tavaly szeptemberben tették közzé, íme az Index által akkor összeállított harmincas toplista:
"A kormány határozottan fellép a bankellenes hangulat ellen" - jelentette ki, hiszen jól működő bankrendszer nélkül az ország nem lehet sikeres, finomította az előző bejelentés élét Orbán. "Ezeket az intézkedéseket nem bosszúvágy, hanem a kölcsönös felelősség rendszeréből eredő kérés határozta meg" - mondta. Tárgyalásokat kezdeményezett a bankokkal a kérdésben, és hároméves időkorlátot jelölt meg a különadóra.
24. intézkedésként Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását javasolta, ennek lényege, hogy ehhez kerülnének a bedőlt lakáshitelesek jelzálogfedezetei. 25. intézkedésként banki különadó bevezetését javasolta a bankokra, biztosítótársaságokra és a pénzügyi lízingcégekre. Az eredetileg tervezett 13 milliárdos bevétel helyett 200 milliárdot szeretne behajtani.
Orbán: 20. intézkedésként áttérnek a bértömegű gazdálkodásra a közszférában, és elrendelik a bértömeg 15 százalékos mérséklését, ettől 48 milliárd forintnál is nagyobb megtakarítást remélnek. Megszüntetnek 260 igazgatósági helyet és 180 felügyelőbizottsági helyet az állami vállalatoknál. 21. intézkedésként 15 százalékkal mérsékelnék a pártoknak jutó költségvetési támogatást. 22. intézkedésként kincstárnokokat küldenek ki a költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményhez. 23. intézkedésként beszerzési stop a közszférában.
Szakkommentár: Amikor a miniszterelnök a gazdaságpolitikai intézkedéseket kezdte sorolni, a tőzsdeindex és az azt jelentősen mozgató OTP árfolyama emelkedni kezdett, az OTP 4900 forint alól 5050 forintig drágult, később visszaesett 4860 forintig, pár perc múlva ismét 4950 forintnál járt. Az Orbán-beszéd kezdete óta a BUX a 21 000 és 21 200 forintos sávban mozog.
Orbán: A költségvetési egyensúly fenntartása érdekében szükség van a közszféra költségeinek csökkentésére is. A 14. intézkedés a költségstop a közszférában. 15. intézkedés a bérek felülvizsgálata, a 17. intézkedés a megbízások felülvizsgálata. 18. intézkedésként az állami vezetők prémiumainak 98 százalékos különadóját, 19.-ként az állami vezetők fizetésének kétmillió forintban maximálását jelentette be.
Orbán szerint az állam azonnal segített a bankokon másfél éve, amikor bajba kerültek. Ezt az emberek pénzéből tette, így szerinte az a minimum, hogy a bankok most igazságos részt vállaljanak a gondok leküzdéséből.
"A nemzeti együttműködés rendszerének másik pillére a kölcsönös felelősségvállalás" - mondta Orbán. Azaz mindenkit megillet a védelem joga, és mindenkinek ki kell vennie a részét az ország közös erőfeszítéseiből. "Kötelességünk segíteni azoknak, akiknek elviselhetetlen nehézséget jelent kifizetni a hatalmas és irreálisan növekvő rezsiköltségeket, illetve azoknak, akik nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket" - mondta.