Orbánék megint alkotmányt módosítanak

Simon interpellációjára Kontrát Károly, a belgyüminiszter parlamenti államtitkára válaszolt. Beszélt arról, hogy az állam megtéríti az önkormányzatok árvízi védekezésének költségeit, valamint megtéríti az állami szervek által, az árvízi védekezés során okozott károkat is. Megvizsgálták a megrongálódott önkormányzati tulajdon kártérítésének lehetőségét is. A kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy felmérik a károkat, és fontosnak tartja, hogy az otthon nélkül maradtak újra lakáshoz jussanak. Összehangolt kártalanítást ígért, és azt, hogy a kormány figyelemmel kíséri a kártalanítást. Arra nem tett ígéretet, hogy a biztosítás nélküliek kárait az állam fedezni fogja. Ennek ellenére Simon elfogadta a választ.

A szocialista Simon Gábor az árvízkárosultak biztosításáról interpellálta a belügyminisztert. Sok árvzkárosult család nem számolt biztosítása megkötésekor az árvízveszéllyel, és gyakori probléma a házak alulbiztosítása is. Ráadásul a biztosítók nem szoktak biztosítást kötni a vályogházakra, a háztulajdonosok pedig gyakran elfelejtenek biztosítást kötni a házban található értékekre. Simon azt kérte, hogy a kormány fedezze az árvízkárosultak kárait.

Lamperth kérdésére Navracsics Tibor közigazgatási miniszter válaszolt. A kéthónapos felmondási idő szerinte csak a 15 évnél régebb óta alkalmazott köztisztviselők esetében jelent változást. A lényegi változás az, hogy míg a régi szabályok szerint kizárólag szakmai alkalmatlanság miatt lehetett felmenteni köztisztviselőket, mostantól rugalmasabban lehet majd gazdálkodni a munkaerővel. A közigazgatás versenyképessé tételéhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy kirúghassák a munkájukat nem megfelelő színvonalon végzőket, mondta. Kicsit ütötte a szocialistákat, amiért azok szerinte csókosokat neveztek ki köztisztviselőknek. Lamperth szerint ha Navracsics komoly választ akart volna adni, akkor legalább kitért volna azokra a kérdésekre, amellyekkel Sólyom László visszaküldte a köztisztviselőkről szóló törvényt a parlamentnek. "Az MSZP a munkavállalók oldalán áll" - mondta, amit a képviselők nagy kacajjal jutalmaztak. A választ nem fogadta el, de a parlament igen.

A szocialista Lamperth Mónika a kormánytisztviselőkért aggódott, akiket szerinte a kormány hátrányos helyzetbe hozott a felmondási idő radikális csökkentésével. Szerinte ugyanis az eddigi többletvédelmet a közszolgák többletkötelezettségei indokolták, hiszen ők kötelesek voltak túlórázni, ha arra volt szükség. Az új szabályokkal a kormány csak politikai nyomás alatt akarja tartani a köztisztviselőket, vélte.

Matolcsy György nevében Czomba Sándor államtitkár válaszolt. Szerinte az adóról legfeljebb filozófiai vitát lehet folytatni, de összességében az egykulcsos, alacsony adó egyszerűsíti a bürokráciát és összességében versenyképessé teszi az országot. A minimálbért pedig növelni akarják, hogy a legszegényebbek életfeltételei ne romoljanak, de hogy ez ne terhelje a munkáltatókat sem. "Senkinek sem csökkenhet a nettó jövedelme" - jelentette ki. Egymillió munkahely megteremtését pedig a vállalkozások lélegzetvételhez juttatásával segítik. Scheiring szerint a kormány tervei nem szolgálják a képzetlenek foglalkoztatását, ráadásul még a közszférából is több tízezer embert rúgnának ki, ezért nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.

Az LMP képviselője, Scheiring Gábor az iránt érdeklődött Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, hogy "Hogyan lesz nokonzervatív adóreformból munkahelyteremtés és szolidaritás?" Az LMP már Orbán 29 pontjának bejelentésekor is kemény, baloldali kritikát gyakorolt, Scheiring most ezt folytatta. Abban ugyan egyetértett a kormánnyal, hogy a munkahelyteremtés a legfőbb probléma, de szerinte a kormány a minimálbér megadóztatásával pont a legszegényebb, képzetlen rétegeket sújtja. A progresszív jövedelemadó eltörlését pedig a szolidaritás elleni támadásnak minősítette. A kormány szerinte egyértelműen jobboldali gazdaságpolitikát folytat, és ehhez a Jobbik és az MSZP is asszisztál. A szegények érdekeit tehát csak az LMP védi. Kérdésként azt fogalmazta meg, hogy hogyan kíván a kormány egymillió munkahelyet teremteni, miközben a minimálbérből élőket eltaszítja a munkaerőpiactól.

Sáringer-Kenyeres Tamás az iránt érdeklődik, hogy hogyan segíti a kormány a családi gazdaságokat.

Gyenes kérdésére Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszolt. Mint mondta, az egyik első intézkedése volt a Diagon-gyorsteszt forgalmazásának felfüggesztése. Mint válaszából kiderült, a diagnosztikai eszközök engedélyezés folyamán az eljáró hivatalnak nincs módja vizsgálni a gyártó által benyújtott teszteredmények hitelességét, csupán az engedélyt adja ki. Azaz az eljárás jogszerű volt, de egyben az is kiderült, hogy az eljárásrend alkalmatlan, ezért annak megváltoztatását kezdeményezte. Gyenes Géza elfogadta a választ.

A jobbikos Gyenes Géra szerint emberi jogokat sértő kisérletezgetések folynak az egészségügyben. Állítása szerint az orvosi laborokban megbízhatatlan, gyanús körülmények között engedélyezett laboreszközöket használnak. Példaként a diagon Kft. sertésinfluenza-tesztjét hozta fel, amelynek engedélyét utóbb, pár napja visszavonták, mert valójában alkalmatlan a H1N1 vírus kimutatására. Felelősségre vonásokat követelt.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a kormány mindent megtesz az érdi agrárkutató, és az összes többi, magyarországi génállományt kezelő szervezet megtartásáért, állami tulajdonban tartásáért. Mi több, az agrárfejlesztési stratégiát a génbankokban tárolt fajtákra akarják alapozni. Egyetértett az interpellálókkal abban, hogy gyanús az agrárkutató végelszámolása, mivel azt gazdasági érvek nem támasztják alá. "Nem lehet kizárni, hogy az átalakítás késedelmes megkezdése nem volt véletlen" - jelentette ki. A kormány most új, állami többségű társaság létrehozását kezdeményezte, amely megszerezheti a végelszámolás alatt álló agrárkutató vagyonát. Ha ez megtörtént, megkeresik a felelősöket, és elszámoltatják őket. Font és Németh elfogadták a miniszter válaszát.

A fideszes Németh Zoltán és Font Sándor a budatétényi rózsakert tulajdonjogáért aggódtak interpellációjukban. A rózsakert az érdi agrárkutatóközpont tulajdonában van, az viszont kényszervégelszámolás alatt áll, azaz a rózsakert magántulajdonba kerülhet. A végelszámolásra a kutatóközpontot működtető közhasznú társaság átalakításának elmaradása miatt került sor. Németh szerint a Benedek Fülöp vezette Magyar Nemzeti Vagyonügynökség talán direkt nem alakította át a kutatóközpontot, hogy így magánkézre játszhassa a rózsakertet.

Botka László örült Fónagy válaszának, hiszen a lézerközpont nemzeti ügy. Elfogadta a választ, és reményét fejezte ki, hogy hatékonyan tudnak majd együttműködni ebben az ügyben.

Botka kérdésére Fónagy János, a nemzeti fejlesztési miniszter parlamenti államtitkára válaszolt. Mint mondta, a kormány kiemelt célja a kutatás+fejlesztés támogatása, a lézerközpont ügyét is "rendkívül fontosnak" tartják. A legközelebbi határidő viszont csak szeptember 13-án jár le, tehát még semmiről sem maradtunk le.

Botka László, Szeged szocialista polgármestere a szegedi lézerközpont ügyében interpellált. Szeged tavaly nyerte el a jogot az európai kutatólézer építésére, de ennek megvalósításához sürgős kormányzati döntéseket kell meghozni. Ahhoz, hogy az unió által előírt határidőket betarthassuk, már az idén meg kell kezdeni az előkészítési munkákat, le kell kötni a strukturális alapból a pénzeket. Ehhez pedig állami többségű céget kell létrehozni, ami viszont még nem történt meg.

Nincs haderő tartalék nélkül, válaszolta Hende Csaba honvédelmi miniszter Firtl Mátyásnak. Amikor a minisztériumot a Fidesz átvette, mindössze 17 fős volt a tartalékos haderő. 2012 január elsejétől állhat fel a 4 ezer fős tartalékos haderő, de akár már 2011-ben megkezdhetik a munkát.

A kereszténydemokrata Firtl Mátyás szerint a tartalékos haderő felállítása nem csak biztonságpolitikai, de nemzetpolitikai kérdés is. A tartalékos haderő létjogosultságát szerinte az árvízi helyzet is igazolja. Mivel a KDNP az elmúlt nyolc évben folyamatosan tartalékos haderőt akart felállítani, Firtl semmi újat nem mondott.

A kereszténydemokrata Firtl Mátyás szerint a tartalékos haderő felállítása nem csak biztonságpolitikai, de nemzetpolitikai kérdés is. A tartalékos haderő létjogosultságát szerinte az árvízi helyzet is igazolja. Mivel a KDNP az elmúlt nyolc évben folyamatosan tartalékos haderőt akart felállítani, Firtl semmi újat nem mondott.

A kormány nevében Navracsics Tibor közigazgatási miniszter válaszolt. Szerinte Mesterházy felszólalásában L. Simon felszólalási jogát kérdőjelezte meg. "Nem kell mindent felolvasni, amit leírnak a papírra" - oktatta ki a szocialisták frakcióvezetőjét. Navracsics szerint amúgy Gyurcsány Ferenc volt antidemokratikus, és Mesterházy az ellen nem szólalt fel. "Megértem, hogy önöknek mindenről az egypártrendszer jut eszébe, nehéz lehet megérteni, hogy több párt van. Szokjon hozzá, wellcome to the club" - zárta felszólalását.

Mesterházy Attila szerint a Fidesz valójában egypártrendszer kiépítésére törekszik, de ez az egyetlen választási ígéretük, amit betartanak. "Önök az elmúlt négy évben hazudtak reggel, délben és este" - mondta. A következő egy percben a kormánypárti és a jobbikos képviselők hangos röhögésétől nem lehetett hallani, miről beszél. Mire elült a kacaj, Mesterházy már ott tartott, hogy az azonnali adóemelés elmaradását kérte számon a kormányon. Szerinte Orbán 29 pontjával a Fidesz beismerte, hogy hazudik, egyébként pedig a Bajnai-kormány programját folytatják. Az nem derült ki egyértelműen, hogy ez szerinte jó, vagy rossz. Gondolatait a Fidesz-úthenger rémképével zárta, szerinte a Fidesz már nem csak az MSZP, hanem a teljes magyar társadalom ellen harcol.

A kormány nevében válaszoló Navracsics Tibor szerint Schiffer nem hozott fel olyan érveket, amiket az elmúlt húsz évben ne hoztak volna már fel. Állítása szerint a Fidesz nem kiüríteni akarja az alkotmányos intézményeket, hanem működésbe kívánja hozni azokat.

"Az elmúlt hetekben próbáltunk megértéssel viszonyulni a kormánypártok szerepfelfogásához" - kezdte napirend előtti felszólalását Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Elismerte, hogy a jelölési jog rendezetlen, az elmúlt években a független intézményekbe történő jelölések gyakran parttalan vitákba torkolltak. De szerinte a Fidesz nem a fékek és egyensúlyok rendszerének rendbetételén dolgozik, hanem egyszerűen meg akar szabadulni a fékektől és egyensúlyoktól. Az alkotmánybírósági jelölésekre utalva szerinte a kormány most a nép beleszólási jogát veszi el azzal, hogy kizárólagossá teszi a folyamatban a kormánypártok szerepét. Szóba hozta még a köztársaságielnök-jelölés ügyét, illetve az új médiatörvényt is, amely szerinte jelentősen korlátozza majd a sajtó ellenörző funkcióját. Mint mondta, a változtatás legitim lehet ugyan, de szembemegy a demokráciával, "nem forradalom, hanem ellenforradalom". A Fidesz állandó alkotmánymódosításait cinizmusnak nevezte. "Narancsuralmi rendszer" - jellemezte a Fidesz hatalmát.

Hegedűs felszólalására Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt. Mint mondta, a magánynyugdíjpénztárak kérdése az EU pénzügyminisztereinek tanácskozásán is szóba került, mivel az EU-ban jelenleg kétféle tagállam van: ahol van magánnyugdíjpénztár és ahol nincs. Az előbbiek hátrányban vannak, mivel a magánnyugdíjpénztári befizetéseket nem kezelhetik költségvetésük részeként.

Hegedűs Tamás, a Jobbik gazdaságpolitikusa napirend előtti felszólalásában a magánnyugdíjpénztárak államosításának elmaradását kifogásolta Orbán Viktor múlt héten bejelentett 29 pontos csomagjából. Aggályait fejezte még ki "a száz-kétszázezer embert" fenyegető, a közszférában tervezett leépítések miatt. Hegedűs szerint a kormány az IMF elől futamodott meg, amikor lemondott a magánnyugdíjpénztárak államosításáról. Pedig a befizetők nyugdíjra félretett pénzét akár az államadósság törlesztésére is lehetne fordítani. Ugyanakkor szerinte a magánnyugdíjpénztárak államosítása nem jelentené azt, hogy elvennék a pénztári tagok pénzét, mert papíron az az övék maradna. "Ceterum censeo: Károlyi Mihály szobrát el kell távolítani a Parlament mellől" - zárta felszólalását.

A fideszes L. Simon László szerint az MSZP nem érti, mi történt az országban, nem érti, miért is forradalom az, ami zajlik az országban. Ellenben beindult az ellenforradalom, a restauráció, vélte. Ennek bizonyítékaként barátunk, a Mandiner blog újságírói által jegyzett, Biszku Béláról szóló dokumentumfilm betiltását hozta fel példának. Skrabski Fruzsina és Novák Tamás alkotását maga a főszereplő, Biszku Béla tiltatta le. L. Simon kérte a szocialistákat, hogy lépjenek fel a dokumentumfilm bemutatásáért, hiszen ez remek alkalom rá, hogy hitet tegyenek a forradalom igazsága mellett. "Arra kérem a szocialistákat, hogy személyes kapcsolataikat felhasználva győzzék meg Biszku Bélát" - mondta, egyben bejelentette, hogy összehívja a kulturális- és sajtóbizottság rendkívüli gyűlését, valamint mindenkit meghívott a film szerdai, illegális bemutatójára a Menta teraszra.

Fotók: Huszti István