A fideszesek a dél-amerikaiaknak drukkolnak

Hátterül: Schiffer András dédapja az a Szakasit Árpád, aki szocdemként vett részt a kommunista és a szociáldemokrata párt összeboronálásában, sőt, ő lett az új párt, a Magyar Dolgozók Pártja elnöke. 1950-ben letartóztatták, 1956-ban rehabilitálták, és 1965-ös haláláig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának.

Schiffer András is reagált a felszólalásra, mint mondta, személyesen is érintett, hiszen édesapját 1950-ben szintén deportálták a Hortobágyra. Rengeteg jogfosztás történt, de 1990 után nem történt meg a kárpótlás. "A Lehet Más a Politika elkötelezett aziránt, hogy ezeknek az évtizedeken át elfojtott traumáknak egy kibeszélése megkezdődjön Magyarországon" - mondta. Ehhez az kell, hogy ezeket a traumákat ne tegyük a napi pártpolitikai küzdelmek tárgyává, mondta.

Mire gondolhatott Harrach Péter?

Hiller után a kereszténydemokrata Harrach Péter is felszólalt, ő azt mondta, hogy a nyomait is ki kell írtani annak az eszmének, ami a kitelepítésekhez vezetett.

Hiller csak belekeverte az aktuálpolitikát.

A szocialista Hiller István "helyesnek és méltányosnak" nevezte, hogy az országgyűlés és a kormány emlékezik "erre a szégyenletes eseménysorra". Hiller szerint az ilyen tragédiák is arra hívják fel a figyelmet, hogy meg kell hallani az időben jött figyelmeztetéseket. Példaként "a száz magyar értelmiségi" figyelmeztetését hozta fel, melyben a napokban szólaltak fel a kirekesztés ellen.

Mivel Rétvári a kormány képviselőjeként szólalt fel, a frakcióknak válaszadási joga volt. Ketten jelentkeztek, a fideszes Nógrádi Zoltán és a szocialista Hiller István. Nógrádi a kommunizmus egyik legembertelenebb bűnének nevezte a hortobágyi kényszermunkát és a kitelepítéseket. Köszönetet mondott az áldozatok nevében azért, hogy a kormány felkarolta a megemlékezéseket. Az áldozatokat eddig nem rehabilitálták, pedig gyakran elég volt a szomszéd irigysége és feljelentése ahhoz, hogy valakit elhurcoljanak, mondta. Most mindannyiuktól bocsánatot kell kérni.

"Hatvan évvel ezelőtt sok száz család portája előtt megjelent a teherautó" - kezdte megemlékezését Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára. Elmondása szerint leginkább a jugoszláv határ térségéből deportáltak embereket a hortobágyi kényszermunkatáborokba egy háborús jogszabályra hivatkozva. A deportáltak iratait elkobozták, megsemmisítették, így fosztva meg őket a menekülés reményétől is. A tizenkét kényszermunkatáborban három év alatt tízezer ember fordult meg. Mint mondta, a mai napig nem tudni, kiket hurcoltak el, és az iratok megsemmisítése miatt rekonstruálni sem lehet a történteket. Az elhurcoltak Sztálin halála után szabadulhattak, de továbbra is jogfosztottak maradtak. A hortobágyi kényszermunkatáborok története a kommunizmus rémtetteiről folytatott kilencvenes évek eleji viták során még nem voltak ismertek, mondta Rétvári, aki szerint ezért is fontos, hogy a parlamentben is megemlékezzenek az áldozatokról.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Ó, ha nem volna forradalom, már nyaralhatnánk.

A június 21-i ülés a rendkívüli, nyári ülésszak első ülésnapja, jelentette be az ülést megnyitva Schmitt Pál házelnök, aki ezután megemlékezett arról, hogy 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot.

Biztos a fideszesek kérdezik majd a legkeményebben a kormányt, nem lennénk a szakminiszterek helyében.

Hétfőn nyolc interpellációra is sor kerülhet a minimáli hét helyett. Két interpelláló is a bankokkal kíván foglalkozni, az elempés Scheiring Gábor pártja egyre hevesebb antikapitalista lendületét folytatva a spekulációs adó bevezetésének támogatására szólítja majd fel a kormányt, a jobbikos Gyüre Csaba pedig a fizetésképtelen hitelesek kilakoltatási tilalma érdekében - Harrach Péter is beszél majd a témáról napirend előtt.

A szocialisták folytatják fura taktikájukat, Tóth József a panelprogram folytatását kéri majd számon a kormányon. Gúr Nándort az érdekli, hogy mit visz majd még el az ár, míg Harangozó Tamás azt az ígéretet kéri számon Pintér Sándoron, hogy az új kormány felállása után két héten belül érezhetően javul majd a közbiztonság.

A kormánypárti öninterpellációk témája ma a vasútvonalak visszaállítása és a Malév adóssága, míg nyolcadik interpellálóként a jobbikos Zagyva György Gyula "a hat év óta terrorban tartott temerini fiúk" érdekében interpellál.

Az esélytelenek nyugalmával.

Az MSZP-frakció egyhangúlag támogatta Balogh András köztársasági elnökké jelölését.

Mesterházy Attila, a szocialista képviselőcsoport vezetője elmondta: megköszönték Balogh Andrásnak, hogy a jelen politikai helyzetben is vállalta, hogy a párt államfőjelöltje legyen.

Balogh András úgy fogalmazott, miután a Fidesz képviselőcsoportja és Orbán Viktor miniszterelnök is kért tőle találkozót, reméli, hogy a köztársaságielnök-választás nem pártlojalitás, hanem programok alapján fog eldőlni. (MTI)

Kíváncsiak vagyunk, mit válaszol a kormány Mesterházy Attilának.

A kormány felszólalásával kezdődik hétfőn a parlament ülése, Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium kereszténydemokrata államtitkára a hatvan évvel ezelőtt kezdődött hortobágyi deportálásokról emlékezik meg. Az elempés Szabó Tímea a menekültügyi világnapról beszél majd, míg a jobbikos Varga Géza a jégverésről. A kormánypártok részéről Harrach Péter a kilakoltatásokról, Lázár János a felelmelkedésről szónokol. A szocialista Mesterházy Attila viszont az iránt érdeklődik majd, hogy mit csinál a kormány.