Harcolunk, mint malac a jégen

2010.06.26. 13:04
A parlamentbe jutott új pártok valóban újak, a 47 jobbikos és 16 elempés közül csupán négynek volt korábban parlamenti tapasztalata. Két ismétlő, az elempés Mile Lajos és a jobbikos Rozgonyi Ernő szerint is jobb volt régen, amikor még érvelni kellett, és színvonalas felszólalások voltak. Rozgonyi már a háromhetes ülésrendre is romantikával gondol vissza.

Politikusnak állt, mert magyar

A Jobbikban Balczó Zoltán házalelnök mellett a kisgazdákat és a MIÉP-et is megjárt Zakó László és Rozgonyi Ernő rendelkezik parlamenti tapasztalatokkal. Rozgonyi a frakció korelnöke is, ezért őt kérdeztük.

Rozgonyi Ernő (Fotó: Barakonyi Szabolcs)
Rozgonyi Ernő (Fotó: Barakonyi Szabolcs)

Milyen különbségeket lát? Amikor említettem, hogy azért választottuk önt interjúalanynak, mert már egy előző parlamentnek is tagja volt, arra azt mondta, hogy sajnos. Rossz emlékei vannak?

Nem, arra gondoltam, hogy sajnos csak egyszer voltam tagja.

Milyen különbségeket lát?

Óriási különbségeket. Ugyan szintén az Orbán-kormány idején volt ez, de épp a kollégának meséltem, hogy az egy kényelmes időszak volt. Egyrészt minden anyagot időben megkaptunk. Nyomtatva kaptuk meg, nem kellett a géppel szórakozni, hogy hozzájusson az ember az anyaghoz. És főleg, volt idő felkészülni. Egy hét üléshét volt, egy hét bizottsági hét - ez általában egy-két alkalmat jelentett, mint elfoglaltságot -, utána egy hét felkészülési idő volt. Így tényleg fel lehetett készülni, így a felszólalások nívója is magvasabb lett, mint amiket most lehet hallani. Most lóverseny van.

A háromhetes ülésrendet sok bírálat érte.

Nem azt mondom, hogy ideális dolog volt, csak azért mondtam, mert most pont a fordítottja van. Jó magyar szokás szerint hol a ló egyik oldalán, hol a másik oldalán vagyunk, és mondjuk középen kéne ülni. Meg lehetne találni azt, hogy az embernek legyen ideje rendesen felkészülni. Ehhez időben kéne megkapni az anyagokat és a bizottsági üléseket is el lehet várni. Azt tartanám helyesnek, ha egy hét lenne az ülés és a bizottsági munka, és utána egy hét, nem szabad-, hanem felkészülési idő lenne a következő témákra.

1998-2002 között sok értékelés szerint a MIÉP csendestárs volt a kormányban.

Igen.

Most ellenzékibb szerepre készülnek?

Én mondjuk nem voltam csendestársa a kormánynak, utána lehet nézni. Sőt engem mindig az a bírálat ért a frakcióban Csurka úr részéről, hogy miért mindig a Fideszt szidom. Nem szidtam én a Fideszt, de ők voltak kormányon, ők terjesztették be a törvényeket. Nem bírálhattam, hogy a szocialisták mit csináltak, mert nem csináltak semmit. Itt kényelmesebb a helyzetem, és úgy látom, hogy egységesebb, összeforrottabb a társaság. És ami döntő kérdés, hogy itt a frakcióvezető, aki egyben a párt elnöke is, nem zsarolható. Ez nagyon fontos dolog.

Ezek szerint minden szempontból jobb a mostani helyzet?

A frakció összehasonlíthatatlanul jobb. Nemcsak létszámában. Itt mindenki dolgozik, és mindenki egy célért dolgozik.

És általában a parlamentben? Egy ellenzéki kollégája [Mile Lajos] az ellenzék nehéz helyzetére panaszkodott.

Az ellenzéknek általában nehéz a helyzete. Most különösen az, ez igaz, hiszen a kétharmad, ami tulajdonképpen csak 53 százalék, a Fidesz egyes prominens személyiségeinek az agyára ment - ha szabad így fogalmaznom, majd kicsit javítsa fel, ha lehet -, mert lehengerlik az embereket. Azt mondja Orbán Viktor, hogy nem kétharmadot, hanem három harmadot akar képviselni. De ebbe a három harmadban az ellenzék is benne van. És nem csak mi vagyunk benne, mint ellenzék, hanem az LMP és az MSZP is benne van, ha már éppen itt van. Még azt se fogadják el, ha egy helyesírási hibára hívjuk fel a figyelmet, zsigerből mindent elutasítanak. Milyen három harmadról beszélnek?

És mit szól a Fidesz taktikájához, amely együttműködésre akarja kényszeríteni az ellenzéki pártokat.

Kényszerrel nem lehet együttműködésre bírni senkit. Az ÁVH-nál volt olyan, hogy addig verték az embert, amíg nem együttműködött. De hát itt ezt mégiscsak demokráciának mondják és hirdetik, a demokratikus játékszabályokat igyekezni kéne betartani még a kétharmad birtokában is.

Elképzelhetőnek tart olyan ügyet, amiben összefoghat a három ellenzéki párt?

Volt már ilyen, az egyik bizottságban közös javaslatot tettünk. Egyébként nem nagyon valószínű. Az MSZP-vel a legritkább esetben van hogy egyetértünk. Nehéz elfelejteni az MSZMP-s éveket. Az LMP-t meg tulajdonképpen még mindig nem ismerjük, hogy mi is. Kell egy kis idő, hogy kibújjon a szög a zsákból.

Ön a frakció korelnöke. Legidősebbként milyen céljai vannak?

Ez fellengzősen fog hangzani, de nem tehetek róla, igaz. Én nem készültem soha politikusnak, egész életemben dolgoztam. Voltam segédmunkástól igazgatóig minden a világon. Én azért szántam el magam arra, hogy a politikai életbe valamilyen módon bekapcsolódok és abban részt veszek, mert magyar vagyok, és látnom kell, hogy hogy megy tönkre és hogy teszik tönkre szisztematikusan azt az országot, ami a hazám.