Engedély nélküli villanypásztor a Rám-szakadéknál

A Rám-szakadék nevű népszerű pilisi kirándulóhely turistaútja mellett egy szakaszon villanypásztort feszítettek ki. A rázós kerítés nem életveszélyes, de elhelyezése a forgalmas, gyerekekkel teli szakaszon egyáltalán nem szerencsés. Ráadásul engedély nélkül rakták ki.

A villanypásztort úgy kell elhelyezni, hogy gyermekek és hozzá nem értő személyek ne tudjanak hozzáférni, áll az egyik forgalmazó honlapján. Hozzáteszik, hogy az állatok elkerítésére használt drótokhoz érve "a kutya nagyon keserveset tud nyavicskolni, disznó visít, a ló előfordul, hogy kétlábra ágaskodik".

A villanypásztor megráz, ha megfogjuk, de alapjában nem életveszélyes. Korábban szabadon lehetett telepíteni, egy ideje azonban engedélyköteles. A helyszínen járva nem találtuk a szerkezet tulajdonosát.

A terület kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője elmondta, hogy kollégái már foglalkoztak az üggyel, de a szóban forgó patakmeder önkormányzati tulajdonban van. Jelezték ugyan az önkormányzatnak, hogy valami nincs rendben, de nem volt foganatja.

Szabó Attila, Dömös jegyzője közölte, hogy a területet az önkormányzat képviselőtestülete nemrég bérbe adta egy vállalkozónak, aki állatbemutató-helyet akar ott létrehozni. Véleménye szerint, ha a drótokat megfogja egy gyerek, az valóban kellemetlen lehet, és veszélyt jelenthet, de ha jól körül van táblázva, akkor megfelel az előírásnak.

Arra a kérdésre, hogy ő maga kipróbálta-e, hogy milyen veszélyes a drót, vagy hogy ha komolyabb baj történik, ki lesz a felelős, a jegyző azt válaszolta, hogy nem próbálta ki. Hozzátette, hogy mindenért természetesen a bérlő a felelős, aki a tudomása szerint beszerezte az engedélyt a környezetvédelmi felügyelőségtől.

Megkerestük az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, ahol elmondták, hogy a terület bérlője egy kisállat-simogatót szeretett volna építeni. A felügyelőség a tevékenység ellen nem emelt kifogást, de feltételeket támasztott, például, hogy a kerítés nem lehet betonalapú.

A villanypásztor kiépítésére külön nem kellett a felügyelőségtől természetvédelmi engedélyt kérni, de arra kérték a bérlőt, hogy a tevékenység megkezdését jelentse be Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, amit meg is tett.  A felügyelőség munkatársa a helyszínen járva nem tapasztalt problémát.

Utána kérdeztünk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál (NPI), tényleg jó helyen van-e a turistapásztor, végül Grósz Róbert Dunakanyar tájegység-vezetőnél kötöttünk ki. Grósz Róbert elmondta, hogy a bérlővel még azelőtt beszéltek, hogy a környezetvédelmi felügyelőséghez fordult volna engedélyért.

Úgy tudják, hogy onnan mindössze egy tájékoztatót kapott, engedélyt nem. A létesítmény engedély nélkül épült, ezért a felügyelőséggel közösen megvizsgálják a helyszínen a kerítést, és megteszik a szükséges lépéseket.

Beljebb rakatják a drótokat, fakorlát is épülhet

A helyzet kedden úgy tűnik, rendeződhet. Hajdú Klára, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese levélben jelezte az Indexnek, hogy a felügyelőség álláspontja továbbra is az, hogy az állatsimogatóhoz nem kell természetvédelmi engedély. (Arról nem írt, hogy a villanypásztorhoz kell-e.)

Hozzátette viszont, hogy kedden a NPI munkatársa újra elmegy a helyszínre. Közölte azt is: nem látja akadályát, hogy a bérlő figyelmét felhívják a villanypásztor odébb helyezésére, illetőleg - elővigyázatosságból -  az út mentén egy plusz fakorlát állítására.

Mint megtudtuk, a villanypásztor áramütése sok mindentől függ. Gumicsizmában, gumitalpú cipőben szinte semmit sem érezni, nedves időben, mezítláb, vagy szandálban annál inkább. Egyes speciális esetekben akár halálos is lehet.

Több helyen alkalmazzák, kutya, disznó, juh, kecske, ló vagy szarvasmarha elkerítésére, de inkább tanyákon, nem forgalmas gyalogutak mellett.