Hajrázik a parlament

Az eredeti tervek szerint hétfőn ért volna véget az országgyűlés rendkívüli nyári ülésszaka, de a ciklust a múlt héten a kormány kérésére három nappal megtoldották. Hétfőn részletes vitákat folytatnak, kedden bizottsági üléseket tartanak, szerdán a médiaalkotmány általános vitája lesz, csütörtökön pedig a személyi döntések mellett több zárószavazás is várható. Az utolsó ülésnapon Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal.

Az ülésszak meghosszabbítását a kormány kérte, mert a kabinet múlt heti, szerdai ülése után még újabb törvényjavaslatokat nyújtottak be. Az Index két esetben is foglalkozott azzal, hogy az ülésszak meghosszabbítása lehetőséget teremt arra, hogy a pár nappal később elfogadott törvények már biztosan ne kerüljenek Sólyom László államfő elé.

Schmitt Pál augusztus 6-án foglalja el székét a Sándor-palotában, addig pedig házelnökként gondoskodhat arról, hogy a törvények lehetőleg ne érjenek már el az utolsó hivatali napjait töltő államfő elé. Feltehetően ez indokolta a sokat vitatott médiaszabályozásról és az alkotmányossági aggályokat is felvető adócsomagról (a visszamenőleges és aránytalan, 98 százalékos különadó az állami végkielégítésekre, egy múltbéli állapotot leképező adóalap a bankadónál) szóló törvény zárószavazásának elhalasztását.

A parlament utolsó négy napján nagyon sok témával foglalkozik. Ezek közül néhányat röviden és egy kicsit bővebben is bemutatunk.

Röviden: A volt köztársasági elnököt örökös gépkocsihasználat és kétfős titkárság illeti meg, ha legalább két évig volt hivatalban. Lakása fenntartásáról is az állam gondoskodik.

Egy kicsit bővebben: Az utolsó pillanatban, pénteken nyújtották be a közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosítását. Eszerint ha a volt államfők hivatalukat legalább két évig betöltötték, örökös gépkocsihasználat illeti meg őket, és életük végéig lehet kétfős titkárságuk. A javaslat szerint eddig csak a lakáshasználati jog illette meg a volt elnököt, ezután viszont a lakás fenntartásáról is a Köztársasági Elnöki Hivatalnak kell gondoskodnia.

A módosítás az összes korábbi elnökre vonatkozik, és ne felejtsük el, hogy ha legalább két évig hivatalban marad, Schmitt Pál is élvezheti ezeket a kedvezményeket. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által pénteken benyújtott javaslat (pdf) indoklása szerint a volt köztársasági elnököknek lehetőséget akarnak adni arra, hogy közéleti tevékenységüket folytassák, és az oktatásban, környezetvédelemben vagy más fontos ügyekben fellépjenek.

Röviden: Schmitt Pál jelenlegi házelnök államfő lesz, helyére Kövér László kerül

Egy kicsit bővebben: A június 26-án köztársasági elnökké választott Schmitt Pál augusztus 6-án foglalja el az államfői széket a Sándor palotában. Ismert volt, hogy Kövér Lászlónak nem nagyon tetszett Schmitt államfői jelölése. A párt belső fórumain élesen kritizálta Orbán favoritját, akiről úgy gondolta: nem elég fajsúlyos a posztra. Többen attól tartottak, hogy Orbán legközelebbi bizalmasa emiatt kegyvesztetté válhat, de végül őt jelölték házelnöknek, és némi gondolkodás után el is fogadta a jelölést.  Csütörtökön döntenek a házelnök személyéről.

Röviden: Változtattak az alkotmánybíróság tagjainak jelölési módján, és most betöltik a két hiányzó helyet

Egy kicsit bővebben: Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint az Ab tizenegy tagból áll, Bihari Mihály és Kukorelli István megbízatásának megszűnése miatt azonban 2008. július 4-e óta két alkotmánybírói tisztség betöltetlen. Az Országgyűlés július 12-én döntött arról, hogy tizenöt tagú eseti bizottság jelölhet tagot az Alkotmánybíróságba. Alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag támogatását bírja. Az Ab tagjait jelölő eseti bizottságba a Fidesz nyolc, a KDNP, az MSZP és a Jobbik kettő-kettő, az LMP pedig egy tagot ajánlhat.

A testület hétfőn délben nem nyilvános ülésen dönt a két tag jelöléséről. Alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta, azaz a Fidesz akár egyedül is jelölhet tagokat. Az Alkotmánybíróság tagjainak Orbán Viktor Bihari Mihály volt Ab-elnököt és Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét javasolja. Az LMP szerint Stumpf István nem felel meg az alkotmánybírákról szóló törvény követelményeinek, mert nincs legalább 20 éves szakmai gyakorlata. A két személyről június 22-én dönt az országgyűlés.

Röviden: Alkotmánymódosítással megszűnik a februárban kinevezett Országos Választási Bizottság négy évre választott tagjainak mandátuma, és helyükre újakat választanak

Egy kicsit bővebben: Július 22-én döntenek az Országos Választási Bizottság új tagjairól is. A testület öt választott és a parlamenti pártok áltak delegált tagokból áll. A választott tagokat februárban nevezték ki, mandátumuk az addig hatályos törvény szerint négy évre szólt, most mégis menniük kell. Tény, hogy a választások törvényessége felett őrködő testület az országgyűlési választások első fordulójában nem állt a helyzet magaslatán, amikor hosszú sorok alakultak ki az igazolással szavazóknak kijelölt helyeken.

A testület választott tagjainak elmozdítására a kétharmados többséget birtokló Fidesz-KDNP júniusban módosította a a választási eljárásról szóló törvényt.  Az új szabály szerint az OVB minden általános választás - az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - előtt megújul: az OVB választott tagjait a választások kitűzése (az államfő október 3-ra tűzte ki az helyhatósági választások időpontját) után, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon kell megválasztani.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter által az OVB tagjainak jelölt öt plusz egy (póttag) ember életrajzában annyi közös van, hogy így vagy úgy kötődnek a Fideszhez. Többen Fidesz-KDNP által delegált tagok voltak korábban, egyikük a 2010-es választásokon a Fővárosi és Pest megyei választási körzetek Fidesz-MPP jogi koordinátora volt, az egyik tag pedig azt is fontosnak tartotta feltüntetni életrajzában, hogy a fia évek óta Fidesz-tag.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) eddigi tagjai az Alkotmánybírósághoz akarnak fordulni. Halmai Gábor elnökhelyettes korábban kifejtette: a változtatás megsérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának elvét, mivel lényegében a törvény szerint négy évre választott testületet akarnak elmozdítani fél év után. Érdekes az is, hogy a  területi és a helyi választási bizottságok tagjait nem cserélik le az új szabályok szerint, őket továbbra is négyévente kell csak újraválasztani.

Röviden: A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak semmilyen választáson.

Kicsit bővebben: Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornászról, fideszes képviselőről, győri polgármesterről nevezték el az egyik alkotmánymódosítási javaslatot, amelyről ugyancsak ezen a héten döntenek. Az alkotmány eddig csak azt tiltotta, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai munkájukkal párhuzamosan politikai szervezetek tagjai, aktivistái vagy jelöltjei legyenek. Az eredetileg javasolt alkotmánymódosítás kimondta volna, hogy a  honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésük után öt évig nem kezdhetnek politikai karrierbe, azaz nem indulhatnak semmilyen választáson jelöltként.

A javaslatot már javában tárgyalta a parlament honvédelmi bizottsága, ahol az igazságügyi tárca helyettes-államtitkára éppen Borkai Zsolt kérdésére közölte, hogy ez már az őszi önkormányzati választáson érvényes lenne. Borkai Zsolt sportkarrierjét a honvédség állományának hivatásos tagjaként folytatta, és 2006-ban szerelt le, a javaslat tehát kizárta volna újraindulását. A problémát gyorsan megoldották: Lázár János és Kocsis Máté módosította alkotmánymódosítási javaslatát: a szövegbe végül öt év helyett három év került, így már Borkai is indulhat.

Röviden: A jövőben a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálnának el, és ezekben az ügyekben akár elzárást is kiszabhatnának.

Kicsit bővebben: A jogot végzett, szakvizsgázott, több éves bírósági tapasztalattal rendelkező jogászok alkalmasak erre a feladatra, mondta Baka András a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. Baka szerint ugyanakkor alkotmányjogi aggályokat vethet fel, hogy emberek sorsát befolyásoló ítéleteket innentől nemcsak az államfő által kinevezett, munkájuk során nem utasítható, teljes bírói függetlenséget élvező személyek hozhatnak. Nagy kérdés az is, hogy ha a titkárokra rázúdítják a kis szabálysértési ügyeket, ki végzi el helyettük azt a munkát, amit ők végeztek, illetve lesz-e nekik elég tárgyalóterem és számítógép.

Röviden: A közszférában a végkielégítéseknél a 2 millió forint feletti összeget 98 százalékos adóval sújtják  

 Kicsit bővebben: A BKV-nál korábban kifizetett, "a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" magas végkielégítésekre válaszul akarják bevezetni a jelentős elvonást a magas végkielégítéseknél. Egy Rogán Antal által később benyújtott módosító javaslat felvetette, hogy a legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén kettőről 3,4 millió forintra emelkedjen az összeghatár, de ezt a kormányoldal elvetette. Ami érdekes, hogy Rogán Antal is nemmel szavazott saját módosító indítványára. Ezt azzal indokolta, hogy a gazdasági  bizottság azért adta be az indítványt, hogy nyitva hagyja a lehetőséget a döntés előtt, de végül a frakció és a kormány sem támogatta azt.

Röviden: Június 4-én az iskolák megemlékeznének Trianonról, az állam támogatná az iskolások szomszédos országokba tett osztálykirándulásait.

Kicsit bővebben: Június 4-én tartanák meg a Nemzeti Összetartozás Napját. Az iskolában ezen a napon megemlékezéseket, tematikus történelemórákat tartanának. Hogy élményszerűbb tegyék a témát, először pályázatokkal, 2013-tól pedig már normatívával támogatnák a határon túli területekre szervezett osztálykirándulásokat, és segíteni szeretnék a testvériskolai kapcsolatok kialakítását. Csak az utak támogatása 2 milliárd forint lenne, ha az állam a 100 ezer diák szállását is finanszírozná, akkor erre a célra 4 milliárd forintra lenne szükség.

Röviden: Napi egy testnevelés óra az iskolákban, a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda támogatása adókedvezményekkel.

Kicsit bővebben: A sporttal összefüggő törvények módosítsásából eddig leginkább a napi egy kötelező iskolai testnevelés óra vált ismertté. A javaslat fontos része azonban a látványsportágak, azaz a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda és a vízilabda kiemelt támogatása. Az indoklás szerint ezek egyszerre kiváló családi programok, reklámvonzó, tévéközvetítésre alkalmas rendezvények, szolgálják az egészséges életmódot, a deviáns iskolai magatartás visszaszorítását, az utánpótlásnevelést, a közösségi lét értékeinek megismertetését és munkahelyeket is teremtenek.

A javaslat illetékmentességet adna a csapatsport céljára szolgáló sporttelepek és telkek megszerzéséhez . A vállalkozásoknak társasági adókedvezményt adnának, hogy jobban  járuljanak hozzá a sport támogatásához. A javaslat szerint az érintett sportágak képviselői ekhós bért kapnának, százmillió forint lenne a felső korlát. Ez legalizálná a sportolók jövedelmét, akik eddig jelentős részben arculatátviteli vagy reklámszerződésekkel juthattak hozzá a pénzükhöz.

Röviden: Összevonnák a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet. Az így létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsa felelne a médiaszabályozási ügyekért.  Összevonnák a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, és a Duna Televíziót felügyelő Hungária Közalapítvány kuratóriumát is.

Kicsit bővebben: Az összevonást a javaslat az európai uniós elvekhez való alkalmazkodással indokolja és azzal, hogy nem érdemes szétválasztani a „hagyományos” és a hírközlési eszközök útján továbbított tartalmakat. A szöveg deklarálja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa autonóm államigazgatási szerv, mely az
Országgyűlés felügyelete alatt áll, a kormány által nem utasítható, közjogi státusa független.

A hatóság elnökét és az ORTT feladatait átvevő médiatanács 4 tagját az országgyűlés választja kétharmados többséggel szokatlanul hosszú időre, kilenc évre. A hatóság elnöke egyben a médiatanács elnökévé is válik. A tagokra egy jelölőbizottság tesz javaslatot, amelyben a frakciók delegáltjai mandátumarányos mértékű szavazattal rendelkeznek.

Bár a hatóság és egyben a médiatanács elnökét az országgyűlés választja meg, a kormányfő nevezi ki. Egyes források szerint ez az Európai Bizottság számára aggályos lehet. A törvénytervezetet június 17-én már megpróbálta módosítani a fideszes Révész Máriusz és Kővári János, hogy az országgyűlés legyen a kinevező, de ezt a kulturális és sajtóbizottság leszavazta. Az indítványt csak a két benyújtó és az LMP frakciója szavazta meg. Úgy tudjuk, a Fideszen belül most már többen egyetértenek a kezdeményezéssel, főleg, hogy a változtatásnak legfeljebb szimbolikus jelentősége van: a Fidesz és a KDNP kétharmados többséggel azt szavaz meg az új médiahatóság elnökének, akit akar.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag értelmében összevonnák a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, és a Duna Televíziót felügyelő Hungária Közalapítvány kuratóriumát, de az intézmények önállósága megmarad. Az intézményeket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma felügyelné. A négyfős kuratórium két tagját a kormánypártok, a másik két főt pedig az ellenzék delegálja majd. A pártdelegáltakból álló kuratórium lesz a tulajdonosa a Magyar Távirati Iroda Zrt.-nek is.

A négy közszolgálati intézménynek közös, ötfős felügyelőbizottsága lenne, és az egyik tagot az intézmények munkavállalói delegálnák. A civil kontrollt az egyházak, a kisebbségek, a határon túli magyarok és a tudományos szervezetek képviselőiből álló Közszolgálati Testület látná el. A testület legfontosabb feladata, hogy kidolgozza, és évről vére felülvizsgálja az összes közszolgálati intézmény számára kötelezően betartandó Közszolgálati Kódexet. A törvényről csütörtökön szavaznak.