Ismét téma volt az IMF a parlamentben
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta
- Donald Trump üzenetet küldött Magyarországra, Orbán Viktort méltatta
- Hadházy Ákos két szerződést talált a kínai rendőrökről, az egyik szerinte ijesztő
- A végzős osztályok tablójára került Hoppál Péter képe egy pécsi gimnáziumban
- Őrbódé kapott lángra Budaörsön
Ismét téma volt az országgyűlés szerdai plenáris ülésé az IMF-fel és az EU-val megszakadt tárgyalás. Tóbiás József (MSZP) azt hangoztatta: a bankadó semmilyen segítséget nem nyújt a devizahitelesek problémáinak kezelésére. Bebizonyosodott a kormánynak nincs elképzelése a kitűzött gazdasági célok betartására. Nem ad hoc döntésekre van szükség, hanem jól átgondolt szerkezeti átalakításokra - hangoztatta.
Czomba Sándor nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár válaszában azt mondta: nem megszakadtak a tárgyalások, az egyik forduló zárult le. Az IMF elismerően szólt arról, hogy az eddig megtett intézkedéseknek köszönhetően Magyarország tartani tudja az idei és a jövőre tervezett hiánycélt. A kormány újabb hitelrészletet nem kíván lehívni - szögezte le. Egyértelművé tette, hogy a kormány nem akar olyan megszorításokat bevezetni, amely a családokat és a vállalkozásokat még nehezebb helyzetbe hozza.
Az LMP-s Ertsey Katalin felvetette: nem tartják jó megoldásnak a több százezer bedőlt devizahiteles megsegítésére a tervezett nemzeti eszközkezelő társaságot. Ez a néhai IKV-ra emlékeztető monstrum lenne. Az LMP szerint csak átmeneti megoldást jelent a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is. A párt szerint az igazi megoldás, a devizaárfolyamnak való kitettség csökkentése lenne, azaz a bankoknak árfolyamkorlátot kellene bevezetniük.
Czomba Sándor államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a forinthitelek kamata az elmúlt hónapokban csökkent, a devizahitelek felvételét korlátozó javaslat zárószavazás előtt áll. Az eszközkezelő alap kidolgozása folyamatban van, az egyeztetések zajlanak. Kiemelte: emellett áthidaló kölcsönnel segít az állam a bajba jutottakon. A magatartási kódexet eddig 270 pénzügyi szervezet írta alá, betartását folyamatosan ellenőrzik.
A jobbikos Kepli Lajos arról beszélt, hogy hamarosan be kell zárni a Vértesi Erőművet, amely több ezer ember munkájának elvesztésével járhat. Felidézte, hogy eddig legalább 100 milliárd forintot fordítottak az erőműre, de ez nem hozott látható megoldást. A Jobbik kidolgozott egy koncepciót, amellyel teljesen új technológiával nyereségessé tehető az erőmű, és ezt felajánlotta a kormánynak.
Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: a vértesi erőmű problémái nem az április választások után keletkeztek, ez egy sokéves folyamat. A kormány szeretné tisztázni az ügyben a Magyar Villamos Művek szerepét is. Céljuk az, hogy a történtek ne maradjanak jogi és büntetőjogi felelősség nélkül, és a vizsgálatok a személyes felelősség megállapítására is kiterjedjenek. Mint mondta, csak olyan megoldást tarte elfogadhatónak a kormány, amelyről az érinett érdekképviseletekkel és önkormányatkkal egyeztetnek.
A fideszes Riz Levente a Budapest Airport privatizációjának és az elmaradt fejlesztéseknek a vizsgálatát vetette fel. Mint mondta: máig nem lehet tudni, mire fordították a privatizációs bevételt, mert a privatizációs szerződés 2009-ig titkos volt. A vállalt fejlesztések döntő része nem valósult meg, s ennek semmilyen következménye nem volt eddig - mondta. Még a kötbért sem követelték az elmaradt fejlesztések után.
Fónagy János válaszában azt mondta: a reptér privatizációja, körülményei és hatása a gazdaságra és légi közlekedésre magában hordja az elmúlt nyolc év minden felelőtlenségét. A sok száz oldalas privatizációs szerződés áttekintése időt igényel, a felmerülő kérdések közül többre ezután lehet választ adni.
A KDNP-s Móring József Attila szerint indokolt az üdülési csekk elfogadóhelyeinek bővítése, mert újra lendületet adhat a vendéglátásnak. Soltész Miklós államtitkár azt mondta: szeptember végéig kell javaslatot letenni a kormány asztalára, ami a felmerült problémákat megoldja.