Kiegészült az Alkotmánybíróság

A volt alkotmánybíró Bihari Mihály jelölése nem volt meglepetés, azt a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos már június közepén bejelentette. Bihari 1999 és 2008 között egyszer már alkotmánybíróskodott, 2005. októberétől mandátuma végéig a testület elnöke volt.

Bihari jelölésével a Fidesz azt demonstrálta, hogy azért van szükség az alkotmánybírók jelölésének kisajátítására, mert az MSZP képtelen a kompromisszumra: még a saját emberüket sem hajlandók támogatni. 1994-98 között Bihari MIhály az MSZP egyéni körzetben megválasztott országgyűlési képviselője volt. Az egyébként 1972 óta párttag Bihari a 80-as években minisztériumi főosztályvezető volt, majd 1988-ban kizárták a pártból nyilvánosan vállalt reformnézetei miatt.

Az MSZMP-hez, majd az MSZP-hez kötődő közéleti karrierje ellenére azonban ma már csak a Fidesz retorikájában számít szocialista kötődésűnek.

Az MSZP és Bihari viszonya akkor fordult hűvösre, amikor alkotmánybíróként, majd annak elnökeként  Bihari már nem lojális pártdelegáltként kezelte a nagy politikai súllyal bíró ügyeket. Támogatta a kórházprivatizációról szóló,  az MSZP által hevesen ellenzett 2004-es népszavazást, sőt, párhuzamos indoklást fűzött hozzá. Hasonló volt a helyzet a vizitdíjról, tandíjról és a kórházi napidíjról szóló 2008-as népszavazás ügyében is, bár erről nem Bihari szavazata döntött.

Mindkét referendum súlyos politikai károkat okozott a szociálliberális koalíciónak, így nem volt meglepő, hogy mandátuma lejártakor a szocialisták nem támogatták Bihari újrajelölését. Így viszont kicsit visszás, ahogy a Fidesz Bihari jelölését továbbra is a baloldali szavazók felé tett gesztusként láttatja.

Az Orbán Viktor által alkotmánybírónak jelöltek közül az igazi meglepetés Stumpf István személye volt. Az Alkotmánybíróságnak mostanáig nem volt olyan tagja, akinek tudományos karrierje ne kötődött volna a jogelmélethez. Stumpf kétségkívül jogász (és szociológus) végzettségű, azonban az elmúlt 15 évben tudományos tevékenysége, kutatásai nem a közjog, hanem egyértelműen a politikatudomány területére irányultak.

Stumpf esetleges szakmai alkalmatlanságánál nagyobb problémának tűnt, hogy nem felel meg az alkotmánybírókkal szemben támasztott törvényi feltételeknek. A jogszabály szerint az Alkotmánybíróság tagjai csak kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai) lehetnek.

Stumpfnak azonban nincs egyetemi tanári kinevezése, és nem jogból, hanem politikatudományból habilitált. Akkor is megfelelne a feltételeknek, ha legalább húsz éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász lenne, ez azonban az esetében nem áll fenn.

A szakmai és törvényi alkalmasság mellett Stumpf pártatlansága is problematikus. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztereként, majd miniszterelnök-helyetteseként egyértelműen elköteleződött a Fidesz mellett, ami a laikus kívülálló számára is kétségessé teszi, hogy képes lesz-e részrehajlás nélkül megítélni a testület elé kerülő ügyeket.

A törvény azonban csak négy évre visszamenőleg zárja ki a kormánytagokat, így itt nem áll fenn kizáró ok. Stumpf alkotmánybírói rátermettségének megítélését az sem javítja, hogy az általa alapított és vezetett Századvég Kutatóintézet – mely az elmúlt években tudományos munkájának fő helyszíne volt – szintén egyértelműen a Fidesz intellektuális hátországához sorolható műhelyként közismert.