Szilvásy nem beszél a tévéostromról

Szilvásy György egykori titokosszolgálatokat felügyelő miniszter lett volna a sztárvendége szerdán a 2006-os tévéostromot, és a későbbi rendőri túlkapásokat vizsgáló bizottság meghallgatásának. Szilvásy azonban nem jelent meg a bizottság előtt, mert az ottani munkát egyébként szintén bojkottáló MSZP erre kérte. Szilvásy ezzel alkotmánysértést követett el, hiszen az Alkotmány szerint mindenkinek kötelező a parlamenti bizottságok meghallgatásain részt venni.

Szilvásy a mai Magyar Nemzetben még úgy nyilatkozott, hogy elmegy a meghallgatásra.

Révész Máriusz fideszes képviselő az Indexnek Szilvásy távolmaradását így kommentálta: „Akár eljönnek a szocialisták, akár nem, az igazság nagy része mindenképpen ki fog derülni”. Az emberjogi bizottság albizottságaként működő testület szeptember végéig vizsgálja a 2006 őszi tüntetésekkel kapcsolatos rendőri hibákat.

Az MSZP-n kívül a többi parlamenti párt részt vesz a munkában. Az MSZP egyik fő kifogása, hogy az előállított tüntetőket később ügyvédként védő Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) is tagja a testületnek. A szocialisták szerint a bizottságban kutyakomédia folyik. Gaudi-Nagy szerint büntetőjogi felelősség megállapítására is alkalmas lehet majd a bizottsági jelentés. Gulyás Gergely (Fidesz) albizottsági elnök szerint szeptember végére lesz kész a jelentés.

Kritikus jelentést írtak

A szerdai meghallgatáson hosszan kérdezték Ignácz Istvánt, akit az Orbán-kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala élére nevezett ki, ám 2006-ban még Pest megyei rendőrfőkapitány volt.

A tévészékház ostroma után vezetésével egy ötfős rendőri bizottság meglehetősen kritikus jelentést készített a rendőri vezetők viselkedéséről. Ignáczék már 2006 őszén megállapították, hogy sok szakmai hibát elkövettek a rendőri vezetők, és e mulasztások vezettek több mint 200 rendőr megsebesüléséhez és a tévészékház feladásához. Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány azzal vágott vissza annak idején, hogy Ignácz fúrja őt, és a posztjára pályázik, és azért kritizálta.

Ignácz a szerdai meghallgatáson részletesen beszámolt a tévéostromkor elkövetett szakmai hibákról. Eleve indokolatlan volt szerinte választási naggyűlésnek minősíteni, és így engedélyezni a Kossuth téren kezdődött tüntetést. A tüntetés kezelésére készült rendőrségi műveleti terv hemzsegett a hibáktól. Voltak parancsnokok, akiket több helyre osztottak be, volt aki jelen sem volt, de szerepelt a beosztásban. A Szabadság téren sokáig nem volt világos, hogy ki a rendőrök vezetője. A kommunikációs rendszerek összeomlottak.

Csak a tüntetőkön múlott

Ignácz szerint a rendőrségnek volt elég embere és megfelelő felszerelése is a helyzet kezelésére. Ám a rossz irányítás miatt a rendőrök képtelenek voltak ellátni feladataikat és sokan közülük fizikai veszélybe kerültek. Ignácz szerint csak a tüntetőkön múlott, hogy nem öltek meg egy rendőrt sem a Szabadság téren.

Kis csoportokban, rosszul felszerelt rendőröket küldtek a tömegbe aznap este, ami öngyilkos taktikának bizonyult. Ignácz szerint a focimeccsek körüli balhékon edződött rendőrségnek képesnek kellett volna lennie feloszlatni a Szabadság téri demonstrációt, az aznap este szolgálatban lévő állománnyal is.

A bizottságban már korábban elhangzott, hogy a rendőröknek azért nem volt megfelelő felszerelésük, mert a raktárosokat nem érték el. Ignácz szerint ez abszurd kifogás, ám ha valóban ez történt, akkor is egy rendőri vezető tanúk jelenlétében leüthette volna lakatot és kihozhatták volna a szükséges eszközöket.

Ignácz szerint a Kossuth téren álló rendőrök szerettek volna sebesült bajtársaik segítségére sietni, ám ezt elöljáróik nem engedélyezték, holott alig 300 méterre a tévészékháztól tétlen álltak.

Büntetőjogi felelősség terheli a rendőri vezetőket

Aznap este a Kossuth térről Szabadfi Árpád akkori országos főkapitány-helyettes, Gergényi Péter budapesti főkapitány, és helyettese, Lapid Lajos irányították a rendőri erőket. Ignácz meghallgatása után Gaudi-Nagy Tamás nyilvánvalónak látta, hogy mindhármukat büntetőjogi felelősség terheli a rossz irányításért.

A bizottság kormánypárti politikusai is úgy vélekednek, hogy az akkori rendőri vezetők nem szerencsétlenek és ostobák voltak, hanem valamilyen megfontolásból – feltehetően politikai kérésre – hagyták a tévét elesni és a rendőröket megverni.

E gyanúra adhatott volna választ Szilvásy György, ha megjelent volna a meghallgatáson.