A vörösiszap nem hömpölyög

Mi történt?

Október 4-én, hétfőn 12 óra 10 perckor a MAL Zrt. ajkai timföldgyárának kolontári vörösiszap-tározójánál átszakadt a gát. A tározóból elsősorban a vörösiszapot fedő hatalmas mennyiségű iszapos víz folyt ki. A leülepedett, sűrű vörösiszap 96-98 százaléka az első becslések szerint a tározóban maradt. A víz elöntötte a környező településeket, Devecsert, Kolontárt, Somlóvásárhelyt, Tüskevárt, Apácatornát és Kisberzsenyt. Hasonló eset még nem történt a timföldgyártás történetében.

Ömlik az iszap Devecsernél nagyobb térképen való megjelenítése

Mi okozta a katasztrófát?

A tározót működtető MAL Zrt. közlése szerint a tározó sarka az agyagos talapzaton megcsúszott, ezért szakadt át a gát. Ezt feltehetően a korábbi esőzés okozhatta. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint ugyanakkor felmerült a gyanúja annak, hogy a tározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.

Miért haltak meg emberek?

Eddig négy halálesetről tudni, amelyeket nem mérgezés vagy égési sérülés okozott, hanem az egyes helyeken két méter magasan hömpölygő árhullám. Egy menteni induló férfit például a terepjárójával együtt sodort el a víz. Hatan eltűntek. Ketten életveszélyesen, hatan súlyosan sérültek meg. Összesen 120 sérült van.

Mi az a vörösiszap?

A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. Az alumíniumgyártáshoz használt bauxitot porrá őrlik, majd magas hőmérsékleten és nyomáson erős lúggal (nátrium-hidroxiddal, más néven marónátron vagy nátronlúg) reagáltatják. A bauxitból így kioldódnak az alumíniumvegyületek, amelyekből alumínium-oxidot, azaz timföldet készítenek. Az aluminátlúgot ülepítéssel és szűréssel szétválasztják a fel nem oldott, nagy vastartalmú maradéktól, a vörösiszaptól. Egy tonna timföld előállításakor 1,5-2 tonna vörösiszap keletkezik. A vörösiszapot alaposan átmossák, és igyekeznek visszanyerni belőle a lúg jelentős részét, amelyet a folyamatban újra felhasználnak. A vörösiszapban lévő szilárd anyag azonban így is erősen lúgos állapotban kerülhet a tározókba.

Mit tartalmaz a vörösiszap?

A vörösiszap összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott anyagok határozzák meg. Az ajkai vörösiszap 40-45 százalék vas-oxidot tartalmaz, emellett egyéb fémvegyületeket  is: 10-15 százalék alumínium-oxidot, 10-15 százalék szilícium-dioxidot, 6-10 százalék kalcium-oxidot, 4-5 százalék titándioxidot és 5-6 százalék kötött nátront. Ezek nem ártalmas anyagok. Ugyan emellett lehetnek benne toxikus fémek (például ólom vagy cink is), de ezek talajba jutó koncentrációja a határértékek alatt van. A vörösiszap tehát nem fémtartalma, hanem leginkább erős lúgos kémhatása miatt lehet veszélyes.

Miért éget a vörösiszap?

A vörösiszap, illetve a benne vagy a tetején lévő víz nátrium-hidroxidot, azaz marónátront tartalmaz. A tározókban általában 11-13 pH-értékű, tehát erősen maró hatású hulladék van (összehasonlításul: a tömény hipó pH-ja 12). A lúg marja a bőrt, súlyosan károsíthatja a szemet, ezért azonnal bő vízzel le kell mosni. Lenyelve súlyosan károsíthatja a nyelőcsövet és a belső szerveket.

Miért vörös a vörösiszap?

Elsősorban magas vasoxid-tartalma miatt, amelyet köznapi nevén rozsdának nevezünk.

Mire lehet használni a vörösiszapot?

Lehet használni titán előállítására, vörös festék gyártására, vízderítési célokra való ülepítőszer gyártására, téglagyártáshoz, bitumenes masszák ülepítésére vagy vaskohászati alapanyagként. Magyarországon a vörösiszapot nem dolgozzák fel, csak tárolják.

Hogyan tárolják a vörösiszapot?

A vörösiszapot tározókban tárolják, amelyek nagyrészt betonozott körgáttal körülvett medencék. Fontos, hogy ezek alja és oldala egyaránt vízzáró réteg legyen, hogy a lúgos víz talajvízbe való beszivárgását megakadályozza. A tározókban a nedves vörösiszapban lévő szilárd anyag leülepedik (zagy), a tetején vízréteg marad, amely az előzetes tisztítás ellenére is lúgos lehet. Ha a tározó nincs lefedve, a vízréteg azért is fontos, hogy elkerüljék a kiszáradó anyag porzását. A talajvízbe való beszivárgást figyelő kutakkal monitorozzák. A zárt tározókra földréteget terítenek és növényzetet telepítenek rá.

Hol tárolnak vörösiszapot Magyarországon?

Összesen négy helyen. Ajkán  a timföldgyár 10 tározójában 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörösiszapot tárolnak. Almásfüzitőn a vörösiszapot a település környezetében a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el. Itt hét zagytározó kazettát alakítottak ki, amelyek közel 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladékot tartalmaznak, illetve van egy Neszmély mellett. Mosonmagyaróváron 2002-ig gyártottak timföldet. A Motim Zrt. által kezelt tározók néhány száz méterre vannak a város utcáitól.

A kolontári vörösiszap-tároló - Nagyobb térképre váltás

Milyen problémák vannak a tárolás körül?

Környezetvédők szerint a zagytározókba több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot is leraktak, valamint a tározó gátjába építettek bele salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot. Almásfüzitőn a VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt. A 11 talajvízfigyelő a tározóktól délre helyezkedik el, a Duna felőli oldalon és a tározók alatt húzódó medrek vonalában ilyenek nincsenek. Mosonmagyaróváron a Levegő Munkacsoport 2006-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy vörösiszaptározók a vízbázis felett helyezkednek el. Az ügyben nem indult nyomozás, mert az ügyészség szerint a tározás a jogszabályoknak megfelelően történik.

Mennyire veszélyes a vörösiszap? Milyen környezetvédelmi veszélyei lehetnek a mostani katasztrófának?

A vörösiszap az Európai Hulladékjegyzék szerint nem minősül veszélyes hulladéknak. Ha a szántóföldekre, az utakra kiömlött vörösiszap megszárad, akkor a levegőben terjedve okozhat egészségkárosodást, míg az ivóvízből ólom, cink és egyéb nehézfémek juthatnak be a szervezetbe. Egyes nehézfémek felszívódnak a növényekbe, ezért semmilyen terményt nem szabad fogyasztani, amely a szennyezett területen található. A vörösiszapban vannak ugyan radioaktív anyagok is, de ezek alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. Az ÁNTSZ által Kolontárnál végzett mérések szerint akut sugár-egészségügyi ártalommal nem kell számolni. A lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont maró hatása kipusztítja a növényzet egy részét. Ha a lúg bármilyen felszíni vízfolyásba kerül, abból minden életet kipusztít, ahogy az a Marcal-folyó felső szakaszán már meg is történt. A vörösiszap-áradás a Marcal folyó mellett már a Rábát és a Dunát is veszélyezteti.

Hogyan lehet a károkat enyhíteni?

Az első feladat, hogy az átszakadt gátat megjavítsák. Ez a munka jelenleg zajlik. Az elöntött utcákban és házakban vízzel lehet lemosni a vörös szennyeződést. A bútorokat, tárgyakat, ruhákat híg savval, például ecettel vagy citromléval lehet lemosni. Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy a vörösiszap a kézről, tányérról vagy evőeszközökről a szervezetbe jusson. Az élővizek pH-egyensúlyának helyreállítására gipszporral vagy savval közömbösítik a lúgos kémhatást, de később teljes mederkotrásra lehet szükség. Az elöntött falvakban és a környező szennyezett mezőgazdasági területeken talajcserére is szükség lesz.

Az összeállítás elkészítéséhez felhasználtuk az ÁNTSZ, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Levegő Munkacsoport anyagait, a Wikipediát és egyéb forrásokat, illetve beszéltünk Kékesi Tamás professzorral, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának dékánhelyettesével.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!