Budai Gyula feljelentést tesz az Álomsziget ügyében
További Belföld cikkek
- Magyarország nagy részére kiadták a figyelmeztetést
- Bezsongtak a szegedi fiatalok, olyan jól lehet majd keresni a szegedi BYD üzemben
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Budai Gyula a feljelentést egyrészt a Hajógyári-sziget 32 hektáros területének értékesítésével kapcsolatban teszi, másrészt pedig a beruházás kiemeltté nyilvánításának szerinte gyanús körülményei miatt. Az évek óta húzódó, 400 milliárd forint értékű Álomsziget-projekttel a Hajógyári-sziget területének több mint egyötödét beépítenék, a kaszinóváros mellett szállodákat és konferenciaközpontot is létesítenének.
A terület eladásáról szólva - az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva - kifejtette: a privatizáció során figyelmen kívül hagyták a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit, ugyanis a 32 hektáros területet az ott található, műemléknek minősülő Hadrianus-palotával együtt adták el, holott az említett törvény ezt kizárja.
A kiemeltté nyilvánítással kapcsolatban Budai Gyula azt mondta: a kiemelt beruházásokat illetően eljárásra jogosult ITD Hungaryt kihagyták az egyeztetésekből. Álláspontja szerint a kiemeltté nyilvánítással akarták kijátszani a hatósági előírásokat, így ugyanis az elsőfokú hatósági eljárások a helyi önkormányzathoz képest feljebb kerültek, vagyis az összes hatósági jogkört kivették a III. kerületi önkormányzati kezéből, kivéve a jegyző fakivágásokat engedélyező jogát. Megjegyezte, az óbudai önkormányzatnak olyan elfogadott rendezési terve volt, amely szigorú feltételekhez köti a beépíthetőséget. Az ügyben Budai Gyula egyeztetett a III. kerület polgármesterével is.
Teljesen egyértelmű, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás a befektetők érdekeit szolgálta - vélekedett Budai Gyula, aki szerint egyrészt hűtlen kezelés, másrészt hivatali visszaélés történhetett.
Szólt arról is, hogy 2009 januárjában a tel-avivi magyar nagykövet egyeztetést folytatott az izraeli befektetővel az ügyben. Az erről készült feljegyzésben az áll, hogy a befektető szerint problémát jelent, hogy Magyarországon "minden bürokratikus és lassú", továbbá a befektető élésen bírálta a magyar kabinet passzív hozzáállását az Álomsziget-projekthez. Ehhez képest 2009 márciusában a kormány kiemeltté nyilvánította a beruházást.
A miniszterelnöki megbízott közölte, kezdeményezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak a tavalyi kormányrendeletnek a visszavonása érdekében, amellyel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították az Álomsziget-projektet. Kérte a tárcavezetőtől, vizsgálják felül a kiemelt státusz indokoltságát, és ha nem indokolt, szüntessék azt meg.
Hangsúlyozta, nem a beruházás vonatkozásában vannak aggályaik, hanem annak körülményeivel.
Arra a felvetésre, hogy a privatizációval kapcsolatban már kétszer is történt feljelentés, ám az ügyészség mind a két alkalommal elutasította, Budai Gyula úgy reagált: miniszterelnöki megbízottként hozzájuthat azokhoz az iratokhoz, amelyek szerinte eddig nem voltak nyilvánosak.
Budai Gyula kérdésre elmondta azt is, az Álomsziget-projekt mögött álló izraeli befektető építette például a budapesti Arena Plazát.