Greenpeace: Sokkal mérgezőbb a vörösiszap, mint eddig állították

A budapesti Bálint Analitika és a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal eredményei szerint veszélyes mennyiségű arzén és magas króm- illetve higanymennyiség található a Kolontárnál vett mintákban - állítja a Greenpeace. Ahogy Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója pénteken elmondta, az arzén mennyisége kétszerese a vörösiszapot általában jellemző mennyiségnek, míg a kontári árokból vett vízmintában az ivóvízre vonatkozó egészségügyi határérték körülbelül huszonötszöresét találták. A Kolontár térségében egy nappal a katasztrófa után gyűjtött
mintákban az arzén értéke 110 milligramm per kilogramm (mg / kg), a higanyé 1.3 mg / kg, krómé pedig 660 mg / kg volt. Ezek az első laboreredmények, a Greenpeace legkésőbb hétfőn kap ennél részletesebb kimutatást is.

Az MTA csütörtöki tájékoztatója szerint a vörösiszap nem tartalmaz az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű kioldható nehézfémet. Jelentéktelen mennyiségben tartalmaz ólmot, amit csak a legmodernebb elemzési technikákkal lehet kimutatni, de egészségkárosító mennyiségben nincs jelen.

Viczián István geográfus szintén mást mond a vörösiszapról, igaz, ő az almásfüzitői zagytárazó iszapját elemzte. Ahogy ebből az az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa által írt tanulmányból kiderül, a timföldgyártás melléktermékeként jellemzett vörösiszap - az almásfüzitői legalábbis - nagyobb mennyiségben tartalmaz nehézfémeket.

A mérések közti eltérés oka lehet, hogy míg korábban a magából a tárolt vörösiszapból vett mintákat vizsgálták, a Greenpeace most a kiömlött anyagból vett mintát, amiben például benne lehetnek olyan méreganyagok, amiket később helyezett el valaki az iszaptároló kazettában - magyarázták a környezetvédők.

Szegfalvi Zsolt elmondta, hogy őket és a helyzet súlyosságát igazolja az is, hogy a magyar hatóságok tegnap este sürgős segítséget kértek az Európai Uniótól. Mint korábbi cikkünkben írtuk, csütörtök 19 óra 36 perckor jelentették be Brüsszelben, hogy azonnali szükségük lenne 3-5 olyan szakemberre, aki jelentős helyszíni tapasztalatokkal rendelkezik mérgező iszap kezelésében, ártalmatlanná tételében, a környezeti károk csökkentésében.

A Greenpeace tajékoztatása szerint ugyanis ez a szennyezés hosszú távú kockáztatot jelent a vízbázisokra és az ökoszisztémára egyaránt. Az arzén növényekre és állatokra egyaránt mérgező, gerinces állatoknál és embereknél súlyos idegkárosodást okozhat. A higany pedig elraktározódhat a táplálékláncban, különösen a halak húsában, és az arzénhoz hasonló veszélyt jelent.

MTA: Nem ugyanarról beszélünk

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a vörösiszap folyadékfázisára vonatkozott, s nem magára a vörösiszapra - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Németh Tamás, az MTA főtitkára, aki Szegfalvi Zsoltnak, a Greenpeace igazgatójának pénteki sajtótájékoztatójára reagált.

"Amikor valaki nyilatkozik, elengedhetetlenül fontos, hogy megnevezze azt az objektumot, amelyről beszél. A Magyar Tudományos Akadémia nem azt közölte, hogy a vörösiszapban nincsen arzén és króm. A vörösiszap jellemzői évtizedek óta ismertek, az MTA Kémiai Kutatóközpontja is rendelkezik a vörösiszap paramétereivel. A helyszínen a folyadékfázisból vettünk mintákat, abból, ami a veszélyt okozta elsősorban, ami az első menetben érintheti az embereket, állatokat, növényeket, vizet. Abban ezek az anyagok nem mutathatók ki" - hangoztatta Németh Tamás.

Mint kifejtette, minden mintavételnek, minden egyes elemzésnek kidolgozott módszertana van. Az MTA szakemberei két helyen vettek mintát, azokon, amelyeket "el lehetett érni". Következésképp ezek nem reprezentatív minták.

"Nem átlagminták, nem statisztikailag igazolható eredményeket adnak, hanem tájékoztatnak bennünket arról, hogy a közeg, amellyel találkozunk, mennyire veszélyes. Egyébként a fémek, amelyek a folyadékfázisba kerülhetnek, pont a lúgos körülmények között, abban a pH-tartományban, amelyet a minták mutattak, ki is csapódhatnak. Megalapozott véleményt akkor lehet majd mondani, amikor statisztikailag igazolható módon történnek a mintavételek. Ez a mintavétel pénteken megtörtént" - ismertette az akadémikus.

Németh Tamás hozzátette: a lényeg, hogy nem ugyanarról beszélünk. "A Greenpeace a vörösiszapról, amelynek összetétele közismert, az Akadémia állásfoglalása pedig azokról a mintákról, amelyek a kiömlő lúgos vegyhatású anyag folyadékfázisából származnak, s amely nagy gondot okozott, embereket veszélyeztetett" - mondta.