Pintér Sándor volt a nap mértéktartója

A vörösiszap-katasztrófára nincs épeszű válasz, szűrtük le a parlament őszi ülésszakának harmadik ülésnapján elhangzottakból. Napirend előtt kizárólag az iszapömlésről volt szó, továbbá két interpelláció is ezzel foglalkozott. A felszólalásokat javarészt az indulatok uralták, ritka volt az olyan mértéktartás, mint Pintér Sándor belügyminiszteré, aki a vita egyik pontján megjegyezte, az ítélethirdetés előtt még vizsgálatot tartana.

A nap első felszólalója a válsághelyzetnek megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök volt. Ő három fontos bejelentést is tett, egyben ismertette a kormányra váró négypontos cselekvési tervet is. Bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vette az átszakadt gátú zagytározó tulajdonosa, a Magyar Alumínium (Mal) Zrt. vezérigazgatóját, és kezdeményezte előzetes letartóztatását. Bejelentette, hogy felállítják a katasztrófabiztos intézményét, aki összefogná a teendőket a katasztrófahelyzetekben.

Továbbá bejelentette, hogy a kormány törvénytervezetet nyújtott be, amely alapján államosíthatják a Malt, illetve az elég általánosra sikerült megfogalmazás szerint "rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzetben" bármely céget. A szocialisták, akik több felszólalásban is igyekeztek biztosítani a kormányt arról, hogy mindenben támogatják a katasztrófa elhárításában, tiltakoztak is a törvény túl általános, túl kiterjesztően értelmehzető megfogalmazása ellen. A Jobbik képviseletében Volner János azt kifogásolta, hogy a javaslatot a honvédelmi törvényhez csapták hozzá, ami alkotmányosan kifogásolható, és amennyiben az alkotmánybíróság kifogásolja, az állam visszamenőleg kénytelen lesz kártalanítani az államosított cég egykori tulajdonosait.

A parlament végül elfogadta, hogy a törvényjavaslatról még hétfőn döntsenek, és a kormánypártok kétharmados többség birtokában kétségtelenül el is fogják fogadni a javaslatot.

Orbán szerint a kormányzati teendők: kártalanítani kell a károsultakat; biztosítani kell a Mal további működését és az cég 1100 alkalmazottjának munkáját; fel kell mérni, milyen további veszélyforrások vannak az országban; illetve fel kell kutatni és szigorúan felelősségre kell vonni a felelősöket. Orbán szerint ugyanis egyértelmű, hogy a katasztrófát emberi mulasztás okozta, és affelől sem hagyott kétséget, hogy személy szerint a Mal tulajdonosaira és vezetőire gyanakszik.

Beszédéből az is kiderült, hogy ahogy korábban a gazdasági válság, a katasztrófa is megerősítette abban a hitében, hogy erősebb, a gazdasági és a mindennapi életbe aktívabban beavatkozó államra van szükség. Megfogalmazása szerint csak így lehet biztosítani, hogy a közérdek megelőzze a magánérdeket.

Mondandójával szemben tulajdonképpen egyik pártnak sem volt érdemi kifogása, sőt az LMP és a Jobbik kórusban támogatta, hogy a katasztrófáért a Mal fizessen, utóbbi még azt is felvetette, hogy a tulajdonosok magánvagyonát is használják erre a célra. A gondolat Lázár János fideszes frakcióvezetőnek is megtetszett, ő is javasolta. A szocialistákról pedig már szóltunk.

Pedig ahogy azt a Jobbik vezérszónoka, Kepli Lajos is elismerte, a katasztrófa pontos okát még nem ismerjük. Ennek ellenére azt kifogásolta, hogy nem tartóztatták le azonnal a Mal vezetőit. Ekkor mondta Pintér, hogy "nem szeretnénk előre eldönteni, milyen büntetés lesz, előbb kivizsgálnánk a történteket". Pintér Kepli azon állítását is cáfolta, hogy Ajka környékén sugárszennyezés történt volna.

Érdekes volt a fideszes vezérszónok, Lasztovicza Jenő hozzászólása is. Lasztovicza, aki egyben a Veszprém megyei védelmi bizottság vezetője, számon kérte a Mal vezetőin, hogy nem mentek el egyetlen falugyűlésre sem, ahol amúgy szerinte meglincselték volna őket, "olyan volt a hangulat". A vörösiszap még két felszólalás és két interpelláció témája volt, ezek már nem tartalmaztak érdemi új információt vagy felvetést.

Hétfőn öt olyan interpelláció volt, ami nem a vörösiszappal foglalkozott. A szocialista Gúr Nándor, majd Sós Tamás is a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó ügyében interpellált. A nyáron elfogadott, január 1-jéig visszamenőleges hatályú törvény szerint a kétmillió forintot meghaladó végkielégítéseket sújtja a büntetőadó. Ez Gúr és Sós szerint rengeteg olyan közalkalmazottat is érint, akiket aligha lehet erkölcstelenséggel vádolni. Például az olyan tanárokat, akik harmincévnyi munkaviszony után most vonultak volna nyugdíjba, hiszen ők húszhavi fizetésükre lennének jogosultak, és most bruttó hatmillió forint helyett nettó hatszázezret kapnak csak.

A kormány részéről előbb Bencsik János nemzetgazdasági államtitkár védte meg az intézkedést, majd ismerte el, hogy valóban érint olyanokat is, akik a ki nem vett szabadságaik megváltásával csúsznak a kétmilliós határ fölé, utána Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tagadta le, majd ismerte el a probléma létezését. A harmadik szocialista interpelláló, Józsa István arra kérdezett rá, hogy lesz-e kutatás-fejlesztés Magyarországon, majd választ is adott magának: lesz.

Az elempés Shceiring Gábor a megújuló energia nemzeti cselekvési terve iránt érdeklődött, aminek már hónapok óta készen kéne lennie, amúgy pedig nyilvánosan kéne egyeztetni róla. Fónagy János államtitkár megnyugtatta, hogy még a Greenpeace-t is megkérdezték a tervezetről, ami valamikor majd elkészül. Napi kedvenc interpellációnk a jobbikos Samu Tamás Gergőé volt, aki végülis bevallotta, hogy tulajdonképpen csak az zavarja, hogy volt SZDSZ-esként Szent-Iványi István nagykövet lehet Ljubljanában. Németh Zsolt államtitkár megvédte a volt EP-képviselőt, a kormánypártok a szabad demokrata mellett szavaztak.