Nincs iskolai szegregáció Jászladányban
További Belföld cikkek
-
Érkezik a napsütés és az enyhülés, felszakadozik a felhőzet hétfőn - Már az óvodások is aktív netezők, veszélyeket rejt a kidfluencerek világa
- Van, aki pár ezret, de olyan is, aki több mint százezret költ karácsonyi ajándékra
- Autóbalesetben meghalt egy 16 éves lány Zalaegerszeg határában
- Már a harmadik egyházi személy kér bocsánatot a visszaélések áldozataitól
Már tavaly decemberben az első fokon eljáró bíróság kimondta, hogy a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának, a szerződés nem volt színlelt, közölte Dankó István polgármester. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat a határozataival eleget tett az egyenlő bánásmód elvének.
A felperesek – az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet – azért perelték be az önkormányzatot, valamint a magániskolát létrehozó Zana Sándor Imre Alapítványt, mert álláspontjuk szerint a kétféle iskola léte miatt elkülönítik és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.
A felperesek a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés megállapításán túl azt is kérték a bíróságtól: kötelezze az önkormányzatot a jogsértés abbahagyására, és mondja fel a bérleti jogviszonyt az alapítványi iskolával, fokozatosan állítsa helyre a 2002 előtti helyzetet, emellett fizessen egymillió forint közérdekű bírságot.
A jászladányi iskolaügy bírósági története csaknem öt éve kezdődött. Az alapítványi iskolának bérbe adott iskolarésszel kapcsolatos helyi önkormányzati határozatokról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság már tárgyalt, és a közigazgatási perben jogerős döntés született.
A megyei bíróság 2006 márciusában azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, az pedig 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés.
A 2002 óta létező jászladányi alapítványi iskolát azért perelték be, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke – mivel az előírt tandíjat nem tudják megfizetni, azaz nem juthat be az intézménybe – hátrányos helyzetbe került a többiekkel szemben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
