Kiesnek a bukdácsoló hallgatók az egyetemekről

Csütörtökön nyilvánosságra hozzák az új felsőoktatási törvény 52 oldalas koncepcióját, és elkezdődik a minisztérium által meghirdetett társadalmi egyeztetés, jelentette be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján.

A készülő kerettörvény és a hozzá kapcsolódóan, azzal párhuzamosan készülő 23 alacsonyabb szintű jogszabály növelné az állami szerepvállalást a felsőoktatásban. A reform helyett „korrekciós folyamatnak” nevezett átalakítás során szakítani akarnak a piaci alapú, szolgáltatásnak tekintett felsőoktatás koncepciójával, helyette közszolgálatként tekintenének rá, mondta Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár.

Több osztatlan képzés lehet

A tervezet szerint ugyanakkor a felsőoktatási intézmények továbbra is autonómiát élveznének az oktatás tartalmának, minkéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének, valamint vezetőiknek megválasztásában. Az állam szabályozó szerepe legerőteljesebben a pedagógusképzésben érvényesülne, amely jelentősen át fog alakulni: visszaáll öt plusz egy éves osztatlan képzéssé, egy éves iskolai gyakorlattal.

Más képzések esetében is meglesz a lehetőség a szakításra a bolognai folyamat során bevezetett többszintű rendszerrel, az intézményekre fogják bízni a döntést arról, vissza akarnak-e állni az osztatlan képzésre, mondta Dux.

Kötelező emelt szintű érettségi

A felvételihez kötelezővé tennék az emelt szintű érettségit két tárgyból, amelyek közül csak az egyik fog az egyetemi szakhoz kötődni, a másik szabadon választható lesz. Hoffman szerint az emelt szintű érettségi nem a ma ismert emelt szintű vizsga lesz, a jelenlegihez képest hangsúlyosabb lesz benne az általános műveltség. Korlátozni fogják a felvételivel megcélozható intézmények számát, csak meghatározott számú intézményt lehet majd megjelölni a jelentkezési lapon. Az egyetemek lehetőséget kaphatnak majd szóbeli felvételiztetésre is bizonyos szakokon.

A finanszírozást úgy alakítaná át a tervezet, hogy az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát tenné ki a feladatfinanszírozás, a maradék 30 százalékot pedig normatív alapon ítélnék oda:15 százalék lenne a képzési és ugyanennyi a tudományos normatíva. A kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatást kapnának. A célkitűzések közt szerepel a vidék megerősítése, ezt a beiskolázási rend átalakításával és a keretszámok megállapításával kívánják elérni.

Hoffmann megerősítette az Index információját, miszerint a jövőben kibukhatnak az egyetemekről azok a diákok, akik egy tantárgyból többször sikertelen vizsgát tesznek. Hoffmann szerint a munkaanyagban nem szerepel konkrét szám arról, hány sikertelen vizsga után érnek véget a felsőoktatási tanulmányok. Úgy fogalmazott, nem fognak teret engedni olyan törekvéseknek, hogy „parttalan mennyiségű” vizsgát lehessen tenni.

Csökkenő hallgatói képviselet

Hoffmann szerint a hallgatók jogai érdemben nem csorbulnának, „sok fontos kérdésben továbbra is egyetértési joguk lesz”, de a „részvétel csökkeni fog”. A szenátusban 15 százalékra csökkenne a hallgatói képviselet a jelenlegi legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados arányról.

Hoffmann szerint azt akarják lehetővé tenni, hogy a mindenkori érettségizők 45 százaléka jusson be a felsőoktatásba államilag finanszírozott képzésre, és úgy számolnak, ehhez további 10-15 százalék csatlakozhat önköltséges hallgatóként. Hoffmann szerint így teljesíthetővé válik az az uniós célkitűzés, hogy 2020-ra a 30-40 éves korosztály legalább 40 százaléka rendelkezzen diplomával.

A koncepció a jelenleginél világosabb elkülönítené az egyetem és főiskolák feladatait: az egyetemek egyszerre lennének oktatási intézmények és a nemzetközi versenyben helyt állni képes tudományos műhelyek, míg a főiskolák elsődleges feladata a gyakorlati munkára való felkészítés lenne.

„A munka nincs lezárva, az ajtókat most kinyitottuk”, mondta Hoffmann Rózsa, aki a sajtótájékoztatón többször is megjegyezte, nem lezárt, végleges tervezetről van szó. A holnap kezdődő társadalmi egyeztetés december 10-én ér véget, addig várja a minisztérium a véleményeket. A tervezet januárban kerül majd a kormány elé, és ha a kormány elfogadja, akkor kezdődik a kodifikáció. Hoffman szerint a jogszabálytervezetet áprilisban nyújthatják majd be a parlamentnek, és május végére születhet meg az új felsőoktatási törvény, majd szeptemberben léphet hatályba.