Minden tizedik diák verekedett az iskolában

A tizenegyedikes diákok 9,5 százalékának volt már része iskolai verekedésben, derül ki abból a kérdőíves kutatásból, melynek eredményeit a szerdán bemutatott Iskolai veszélyek című könyv ismerteti. A tavalyi tanévben végzett kérdőíves vizsgálat során 186 intézmény 4375 diákját és 980 pedagógusát kérdezték az iskolai erőszakról.

A leggyakoribb a verbális agresszió. A tizenhét éves diákok 59,9 százaléka mondta, hogy káromkodott, kiabált már társaival. A tanulók között a második leggyakoribb agressziótípus a megszégyenítés, a diákok közel fele volt már elkövető, áldozat, esetleg mindkettő. Kiközösítésben a tanulók harmada érintett.

A fizikai agresszió a kutatás szerint ennél jóval ritkább. A vizsgált időszakban, a 2008-2009-es tanévben a diákok bő negyede, 26,6 százaléka vett részt rángatásban, lökdösődésben, 18,5 százalék ütésben-rúgásban, 16,8 százalék dobálózásban. A diákok 12,8 százaléka ismerte el, hogy megrongált valamit a tanévben az iskola területén. Minden ötödik diáktól elloptak valamit, és 4 százalékuk számolt be arról, hogy rablás áldozatává vált az iskolában.

A tanárok-diákok közti agresszió vizsgálata szerint kiabálás, káromkodás esetében mindkét csoport inkább elszenvedőnek tartja magát. A diákok 34 százaléka számolt be arról, hogy a tanév során kiabált vele tanár, de csak 15 százalékuk ismerte el, hogy ő kiabált tanárral. A tanároknak viszont 23 százaléka panaszkodott arra, hogy valamelyik diákja kiabált vele, míg csak 17 százalékuk vallotta be, hogy ő maga kiabált.

A fizikai agresszió tanárok és diákok között a tanulók szerint gyakoribb. A tizenhét évesek tizede állította, hogy érte valamilyen fizikai atrocitás tanára részéről a tanévben, és 4 százalékuk ismerte el, hogy ő követett el ilyet. A tanároknak viszont csak 3 százaléka mondta, hogy előfordult a tanév során, hogy megrángatott, meglökött, megütött volna egy diákot. A tanárok 1,9 százaléka beszélt arról, hogy elszenvedője volt ilyennek.

A kutatás legmeglepőbb eredménye az volt, hogy az erőszakot kevésbé titkolják a diákok, mint ahogy arra a kutatók számítottak, mondta a könyvbemutatón Sáska Géza, a vizsgálatot vezető oktatáskutató. Szerinte a vizsgálat során az derült ki, hogy a fiúk körében kialakult egy olyan macsókultúra, amelyben azt tagadják le, hogy áldozatok lennének, „a lúzer szerep nem vállalható”.

Az Iskolai veszélyek című kötetben Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman közölt egy válogatást az 1999 és 2009 közötti ügyekből. A beszámoló szerint tavaly sok iskola jelezte az ombudsmannak, hogy az iskolai erőszak számukra kezelhetetlen helyzetet eredményez. A példák között szerepel egy olyan tavalyi eset, amikor egy igazgató állásfoglalást kért a lehetőségeiről, miután egy sorozatos fegyelmi büntetésekkel sújtott diák meggyújtotta egyik társa haját, de volt olyan tanári panasz is, hogy az egyik tanuló mellkason szúrta a társát.

Aáry-Tamás Lajos a könyvbemutatón jelezte, a 2011-es magyar uniós elnökség alatt lesz egy informális oktatási miniszteri értekezlet, ahol lehetőség lesz egy önálló magyar felvetés megfogalmazására, és ez pedig az iskolai veszélyekről fog szólni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!