Jusztin
13 °C
30 °C

A Jobbik Horthyra, a Fidesz Tiszára hajt

2010.11.16. 17:05
Új szoborháborút indított a Jobbik. A nyáron a parlamentben, kedd este a Kossuth téren követelik Károlyi Mihály 1975-ben felállított szobrának eltávolítását. Közben a Fidesz Tisza István szobrának avatására készül, Kövér László Kéthly Anna-szobrot hiányol. Összeszedtük a múlt és a jövő szoborhőseit. Szavazzon, melyik huszadik századi magyar politikus szobrával kellene elárasztani Magyarország köztereit!

Kun Béla

Ha Kun Béla életművéből csak azt az apró momentumot ragadjuk ki, hogy a kommunisták ölték meg Moszkvában, akkor egy jobboldali kurzus idején méltán állíthatnának neki szobrot. Csakhogy Kun Béla kommunistaként lett a harmincas évek moszkvai terrorjának áldozata, mivel a kelleténél egy picit tovább maradt kapcsolatban Trockijjal. Kádárék alatt a Tanácsköztársaság vezéralakjáról készült szobrokkal kötelező volt telehinteni az országot, egyet-kettőt a szoborparkban is látni, többségük azonban ismeretlen helyen várja az újrahasznosítást.

Kun Béla emlékműve a tétényi szoborparkban (Fotó: Pinczés Sándor/szoborlap.hu)
Kun Béla emlékműve a tétényi szoborparkban (Fotó: Pinczés Sándor/szoborlap.hu)

Hogy még a szocializmusban sem volt nyerő Kun Béla-szobrot állítani, bizonyítja a tény, hogy 1986-ban a születésének századik évfordulójára készült alkotást valamelyik külvárosi lakótelepen akarták felállítani, de Kun Béla lánya erről hallani sem akart, a Várban vagy a Jászai Mari téren látta volna szívesen szoborapját. (Az Erdősor úti lakótelep azért esett ki, mert az utcanevek, úgy mint Csikó, Puli, Cirmos, Nyuszi, nem voltak összhangban Kun Béla rettenetes történelmi teljesítményével.) A kompromisszumos helyszín végül a Vérmező lett, amit amúgy enyhe lakossági tiltakozás kísért. 1992-ben szerelték szét és szállították a szoborparkba. A szobor viszontagságairól itt olvashatnak>>>

Gömbös Gyula

A mai politikai palettán a Jobbik szokott megemlékezni a Bethlen-féle keresztény-liberális kurzussal szakító németbarát, tekintélyuralmi Gömbös Gyuláról. Hogy fajvédő múltja vagy a Tanácsköztársaság megdöntésében játszott szerepe tetszik-e inkább, esetleg mindkettő, azt nem tudjuk, de tény: szobrot még nem akartak neki állítani a harmadik magyar köztársaságban, de 1932-ben adományozott orosházi díszpolgárságát már visszakapta, és a második világháború után lerombolt síremléke helyett is másikat kapott 2002-ben. Ott egyébként egy dombormű megörökíti portréját.

Egy Gömbös-szobor amúgy állt már Budapesten, méghozzá frekventált helyen, a Döbrentei téren. Szegény Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke nem is sejtette az 1942-es szoboravatáson, hogy mekkorát téved ezzel a mondatával: „Ez a szobormű pedig nemzedékről nemzedékre őrzi az ő áldott emlékét.” A szobrot az új rezsim eltávolítatta volna, de néhány magyar partizán megelőzte a döntést: egyik legismertebb cselekedetüket hajtották végre, amikor 1944. október 6-án felrobbantották. Ahogy a szoborral értelmetlenül felnagyítottak egy arra nem túl érdemes politikust, úgy a szocializmusban a helyén állított emlékkő szövege is durva csúsztatás: „1944. október 6-án a kommunista párt irányításával harcoló akciógárdák egyike, a Marót-csoport felrobbantotta a magyar fasizmus egyik leghírhedtebb képviselőjének, Gömbös Gyula miniszterelnöknek e téren állt szobrát. Tettük jeladás volt a Hitler-ellenes harc megkezdésére.” Ezt ma már senki sem tudja elolvasni, mert a betűket szétkalapálták, és az egészet szurokkal öntötték le.

Kádár János

Egy korszak őrzi a nevét – mindenki döntse el maga, hogy ebből az 1956 utáni megtorlásokra, a konszolidációra, a gulyáskommunizmusra, a gazdasági összeomlására vagy a hétfői adásszünetekre emlékezik-e szívesebben –, szobrot azonban sem életében, sem utána nem kapott a puritán pártvezér. Pedig igény lett volna rá, ha nem is tömeges.

Budapest, 1982. május 1. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a felvonulók között (Fotó: Manek Attila)
Budapest, 1982. május 1. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a felvonulók között (Fotó: Manek Attila)

A Munkáspárt 2001-ben aláírásgyűjtésbe kezdett egy Kádár-szobor ügyében, de az ötletből végül nem lett semmi. A Kádárról rajongókönyvet író Moldova György pár éve viszont azt nyilatkozta: „Én tisztelettel megjósolom, hogy fog még Kádár-szobor állni Szegeden!”

Horthy Miklós

Kádár ellenpárja, Horthy, akinek rendszerét az ötvenes–hatvanas években is még fasisztának nevezte a hivatalos történetírás, és csak a rendszerváltáshoz közeledve finomították a jelzőt tekintélyelvűre, ahol még a parlamentáris demokrácia bizonyos szabályai is érvényesülhettek.

Horthynak már 1993-ban állítottak szobrot szülőhelyén, Kenderesen, ahol ugyanabban az évben újratemették. Számos kísérlet volt azóta is, de a nagy mű és annak felállítása még várat magára. Hogy miért, az egy 2007-es Vona-nyilatkozatból derül ki. A Jobbik akkoriban méltányolta, hogy özv. Horthy Istvánné addig nem szeretne Horthy-szobrot, amíg ezt nem a magyar társadalom igényli, hanem csak a társadalom egy kisebb része. Ezért a Jobbik a közmegítélésen szeretne változtatni, majd utána emeltetne szobrot.

Nagykanizsa, 2008. november 16.: a Kálvin téren Horthy Miklós emlékünnepélyt tartottak. A rendezvényen lelepleztek egy Horthy Miklós-szobrot, de a megemlékezés végén elvitték, mert nem kaptak még engedélyt a felállítására. (Fotó: Varga György)
Nagykanizsa, 2008. november 16.: a Kálvin téren Horthy Miklós emlékünnepélyt tartottak. A rendezvényen lelepleztek egy Horthy Miklós-szobrot, de a megemlékezés végén elvitték, mert nem kaptak még engedélyt a felállítására. (Fotó: Varga György)

Ezek után kíváncsian várjuk a kedd esti jobbikos tüntetést a Kossuth téri Károlyi-szobornál, amit Horthy Miklós Budapestre vonulásának 91. évfordulóján tartanak.

Károlyi Mihály

Van egy olyan érzésük, hogy már Kádárék is szívesebben állítottak szobrot a kommunizmussal csak kokettáló Károlyinak, mint a tőrőlmetszett vérgőzös kommunista Kun Bélának. Károlyi szobrát a budapesti újratemetése után több mint tíz évvel emelték politikai ellenfele, Tisza István második világháború után ledöntött-széthordott szobra helyére. (Tiszáról és szobráról még lesz szó.) A rendszerváltás után a baloldal Károlyiban a pártállami múlt nélküli példaképet igyekezett megtalálni, a jobboldal pedig debil nemzetárulót lát benne. Hogy ez a vita időről időre fellángol, annak az oka egy szobor: Varga Imre Kossuth téri alkotása.

Károlyi Mihály budapesti szobra (Fotó: Huszti István)
Károlyi Mihály budapesti szobra (Fotó: Huszti István)

Az MSZP 2004-ben itt tartotta nagygyűlését, szélsőségesek rendszeresen leöntik vörös festékkel, a Jobbik egyszer már le is takarta, nyáron két országgyűlési képviselőjük a szobor eltávolítását követelte, Kövér László házelnök pedig 2014-re nem akarja jelenlegi helyén látni a szobrot. Eltávolításához nem kis politikai bátorság kell – bizonyítja ezt, hogy a parlament kulturális bizottságának fideszes többsége megakadályozta a jobbikos javaslat tárgysorozatba vételét –, az ilyen ügyek ugyanis tálcán kínálják a jelképes, a pártot egységesíthető, a szavazótábort mozgósító harcot az MSZP-nek.

Tisza István

Tisza István tragikus alakja is kínálja magát szobortémának. A trónörököspár 1914-es szarajevói meggyilkolása után a végsőkig igyekezett megakadályozni a Monarchia hadba lépését, végül hagyta magát meggyőzni a háborúpárti osztrák és német politikusoktól, valamint engedett a hazai közvélemény nyomásának. A háborús vereségért halállal lakolt, az őszirózsás forradalom napján a frontról hazatérő katonák a saját otthonában, a Róheim-villában gyilkolták meg.

A Horthy-kurzus tizenhat évvel halála után állított szobrot Tiszának egy igazán hangsúlyos helyen, a parlament felsőházi bejáratánál, az ünnepségen a miniszterelnök Gömbös Gyula is részt vett. Budapest 1944-45-ös ostroma után Tisza szobrát ledöntötték, az emlékmű többi része azonban a helyén maradt, de csak három évig. A találékony utókor ezekből három szobrot állított fel, egyet a XII. kerületi Hegyalja úton (Honvédsírok emlékműve), egyet Esztergomban (Munka, majd Magvető), egyet a XII. kerületi Hegyalja úton (Búcsúzó katona).

A Tisza-kultusz ápolása a fideszes politikusokhoz áll közel. Varga István parlamenti képviselő például egyenesen a Károlyi-szobor helyén látná szívesen Tisza szobrát, és az sem véletlen, hogy 2000 óta éppen egy fideszes fellegvárban, Debrecenben áll (újra) Tisza-szobor. A szoboravatáson maga Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, Borókai Gábor akkori kormányszóvivő pedig azt mondta, hogy ezzel egy méltatlanul kezelt politikus politikai rehabilitációja történt meg. A rehabilitáció tovább folyik, jövőre, születésének 150. évfordulóján a Jászai Mari téren felállítandó szoborral adózik az új hatalom a mártír miniszterelnök emlékének.

Kéthly Anna

Kéthly Anna fejszobrát 2006. december 16-án leleplezték le a VII. kerületi Kéthly Anna téren (Fotó: Kollányi Péter)
Kéthly Anna fejszobrát 2006. december 16-án leleplezték le a VII. kerületi Kéthly Anna téren (Fotó: Kollányi Péter)

A szociáldemokrata politikus már a Horthy-korszakban is képviselő volt, következetesen elutasította a jobb- és baloldali szélsőséget, az MSZDP-ből pedig akkor zárták ki, amikor elítélte a kommunisták és szociáldemokraták tervezett egyesülését. Az 56-os forradalomban Nagy Imre államminisztere volt, majd emigrált, Kádár országába sohasem tért haza, Belgiumban halt meg 1976-ban, 1990-ben temették újra a Rákoskeresztúri új köztemetőben.

Kéthly Annával kapcsolatban a posztkommunista MSZP meglehetősen szemérmes, és nem tudunk nem arra gondolni, hogy ennek lelkiismereti okai vannak, azaz Kéthlynek a Kádár-kori Magyarországgal való éles szembenállása. Az elmúlt években mindössze Gyurcsány említette egyszer Kéthly nevét („Világos különbséget kell tenni, hogy van egy diktatórikus örökség, és van szabadságpárti, demokratikus örökség is”), valamint a párt ifjúsági szervezete tett hitet idén nyáron „Kéthly Anna szociáldemokrata szellemisége mellett”.

Nem véletlen, hogy Kövér László pont Kéthy-szobrot látna szívesen a Károlyi-szobor helyén. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy nyári javaslata inkább az MSZP-nek szánt fricska, mint valódi indítvány. Kövér ugyanakkor egy dologban tévedett: nem igaz, hogy az MSZP nem állított Kéthly-szobrot. Hunvald György polgármestersége idején a VII. kerületben avatták az egyetlen szobrot.

Antall József

Schmitt Pál köztársasági elnök 2010. október 2-án megkoszorúzta Antall zágrábi szobrát (Fotó: Illyés Tibor)
Schmitt Pál köztársasági elnök 2010. október 2-án megkoszorúzta Antall zágrábi szobrát (Fotó: Illyés Tibor)

A közelmúlt történelmi személyiségeit általában se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk. A kivételek közé tartozik Antall József, akit az MSZP ma már a nagy demokraták között tart számon, de csak azért, hogy vele korbácsolhassák Orbánt és rezsimjét.

Százhalombattán, Miskolcon, Szombathelyen (és még ki tudja, hol) áll Antall-szobor, Budapesten kettő is, a Pestújhelyi térit kétszer már el is lopták, de mindkétszer meglett. A szoborállítási hullámot az Ifjúsági Keresztény Szövetség adomány- és aláírásgyűjtése nyitotta meg a kétezres évek elején. Antall azon kevés magyar politikusok egyike, akinek külföldön, mégpedig egy szomszédos országban, Horvátországban is áll szobra, idén nyáron avatta fel Schmitt Pál.

Nagy Imre

Nagy Imre, az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke is népszerű szobortéma, tucatnyi alkotás örökíti meg emlékét szerte az országban.

Nagy Imre szobra a Vértanúk terén (Fotó: Nagy Attila)
Nagy Imre szobra a Vértanúk terén (Fotó: Nagy Attila)

Bár szélsőjobboldali és szélsőbaloldali oldalakon rendszeresen lehet olvasni arról, hogy el kéne távolítani a „kommunista disznó”/„mocskos hazaáruló” szobrát a budapesti Vértanúk teréről, eddig nem hallottunk arról, hogy bárki is megrongálta, netán vörös festékkel öntötte volna le a szobrot. Még azok után sem, hogy Hiller István még pártelnökként és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a szobor Nagy Imrét simogatta a Vértanúk téri hídon.

Bethlen István

Bethlen István gernyeszegi mellszobra (Fotó: Szücs Dániel. A kép a Panoramio rendszerből származik, így rá a tulajdonos szerzői jogai érvényesek.)
Bethlen István gernyeszegi mellszobra (Fotó: Szücs Dániel. A kép a Panoramio rendszerből származik, így rá a tulajdonos szerzői jogai érvényesek.)

Bármennyire is meglepő, de négy év MDF- és négy év fideszes kormányzása is kevés volt ahhoz, hogy Bethlen István miniszterelnöknek szobrot állítsanak. Pedig a nevéhez fűződik a Horthy-korszak konszolidációja, következetesen náciellenes volt, a felszabadító szovjetek elhurcolták az országból, és börtönbe vetették, mert féltek, hogy túl nagy bázisa lesz a népi demokráciában. A kormánypárti Magyar Hírlap újságírója néhány hónapja hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy nincs Bethlen-szobor az országban, és 2011 remek alkalom lenne a szoborállításra, mivel jövőre lesz kilencven éve, hogy Bethlen elfoglalta a miniszterelnöki széket.

Bethlennek egyébként van már szobra, illetve volt, csakhogy nem Magyarországon, hanem Romániában. Szülőhelyén, Gernyeszegen állították 2006-ban, rá két évre illegális színesfémgyűjtők ellopták.

Tildy Zoltán

A kisgazda Tildy Zoltán a második köztársaság elnökeként inkább motorja, mintsem gátja volt a kommunista nyomulásnak, lemondatása után mégis házi őrizetbe helyezték. Ott volt 1956-ig, amikor Nagy Imre kormányában miniszterelnök-helyettesi posztot kapott, majd hat év börtönbüntetésre ítélték. Egészségi állapota miatt egy év után szabadulhatott, nem sokkal később meghalt.

Tildy Zoltán mellszobra Szeghalmon (Fotó: Gyurkóné Edit/szoborlap.hu)
Tildy Zoltán mellszobra Szeghalmon (Fotó: Gyurkóné Edit/szoborlap.hu)

Tildy tehát sokkal inkább 56-os szerepéért érdemel szobrot, mint köztársasági elnöki munkájáért (ahogy Nagy Imrét sem begyűjtési minisztersége miatt tiszteljük). Tildynek Szeghalmon – ahol 13 évig volt református lelkész – mellszobra van. A szobrot 1989-ben avatta fel Straub F. Brúnó, a népköztársaság nyugalmazott elnöke, és akkor még azt lehetett gondolni, hogy szépen sorban jönnek majd a Tildy-szobrok. Legalábbis annak alapján, ahogy Straub fogalmazott: „Adja Isten, hogy olyan becsületes politikusokat találjunk, amilyen Tildy Zoltán volt.”

Teleki Pál

Teleki megítélése messze nem annyira pozitív, mint Bethlen Istváné, mégis van szobra Érden, Balatonbogláron és Gödöllőn. Teleki miniszterelnök inkább öngyilkos lett, mintsem részt vegyen a Jugoszlávia elleni agresszióban.

Teleki Pál gróf balatonboglári szobra (Fotó: Ády/szoborlap.hu)
Teleki Pál gróf balatonboglári szobra (Fotó: Ády/szoborlap.hu)

Önfeláldozását értékelve Nagy-Britannia ekkor még nem üzent hadat Magyarországnak, csak a diplomáciai kapcsolatot szakította meg.

Az is a javára írható, hogy a második világháború kirobbanásakor megtagadta a németek kérését, hogy Magyarországon is futó vasutat használjanak Lengyelországban megsebesült német katonák hazaszállítására, majd nálunk találhattak otthonra lengyel háborús menekültek.

Ugyanakkor az ő miniszterelnöksége alatt fogadták el a numerus clausust, valamint a második zsidótörvényt . Emiatt nem engedélyezte 2004-ben Demszky Gábor főpolgármester, hogy szobrot állítsanak neki, több hónapos huzavona után a közgyűlés mondta ki a nemet.

Melyik 20. századi magyar politikus szobraival árasszuk el az országot?

  • 2944
    Horthy Miklós
  • 1206
    Kádár János
  • 955
    Bethlen István
  • 681
    Tisza István
  • 660
    Teleki Pál
  • 551
    Kéthly Anna
  • 445
    Nagy Imre
  • 264
    Károlyi Mihály
  • 236
    Antall József
  • 217
    Kun Béla
  • 204
    Gömbös Gyula
  • 90
    Tildy Zoltán