Az ombudsman szerint ki kell adni a Hungalu-szerződéseket
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint nyilvánosak a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. és az Inotai Alumínium Kft. közötti szerződések, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. köteles hozzáférhetővé tenni, illetve egyedi kérelemre kiadni a kezelésében lévő, ezekkel kapcsolatos közérdekű adatokat.
Jóri András csütörtöki közleményében utalt arra: az MNV Zrt. levélben kért tőle állásfoglalást arról, nyilvánosak-e a valamikor a magyar állam tulajdonában lévő, a bauxitbányászathoz, timföldgyártáshoz, alumíniumiparhoz kötődő vállalatokból átalakulással létrejött társaságok, a többi között az említett két cég szerződései. Az ombudsman érvelése szerint az MNV Zrt. közfeladatot ellátó szerv. A vonatkozó törvény alapján a kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső információk közérdekű adatnak minősülnek, az ilyen adatokat pedig - a törvényben megállapított kivételekkel - bárki számára hozzáférhetővé kell tenni, tette hozzá.
Az adatvédelmi biztos kitért arra: a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. egyedüli tulajdonosa az Inotai Alumínium Kft.-vel kötött szerződés megkötése idején a magyar állam volt, azaz egy teljes egészében állami tulajdonú cég kötött saját tulajdonában álló üzletrész átruházására vonatkozó szerződést egy magántulajdonú céggel.
Jóri rámutatott arra, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi törvény szerint közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó, közérdekűnek nem minősülő adat. A dokumentumban szereplő adatok tehát e törvény alapján is nyilvánosak, írta.
A közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló kérelmet csak akkor tagadhatja meg jogszerűen az adatkezelő, ha a kért információ minősített vagy döntés-előkészítéssel kapcsolatos adat, illetve üzleti titok.
Az ombudsman közleménye szerint a polgári törvénykönyv alapján nem minősül üzleti titoknak az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, a szerződésekben szereplő adatok tehát nem minősülnek üzleti titoknak.
Az ombudsman hozzátette, hogy ha a nyilvánosságra hozandó szerződésekben olyan további adat szerepel, amelynek nyilvánosságát egyéb törvény korlátozza, azt felismerhetetlenné kell tenni.
Az ombudsman közleménye után csütörtök délután az MNV is kiadott egy közleményt, amelyben az áll: hozzáférhetővé teszik a bauxitbányászathoz, a timföldgyártáshoz és az alumíniumiparhoz köthető állami cégek privatizációs szerződéseinek másolatát az interneten.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
