Még több külföldi hallgatót oktatnának az orvosegyetemek

2010.11.23. 14:07 Módosítva: 2010.11.23. 15:35
Nem tud több külföldi hallgatót fogadni a négy magyar orvosi egyetem, ha nem fejlesztik az épületeket, a technikai berendezéseket és nem kapnak pénzt új oktatók bevonására. A négy egyetem ezért azt szeretné, ha az Új Széchenyi Terv támogatná őket. A jelenleg Magyarországon tanuló 6200 külföldi orvostanhallgató 12 milliárd forint tandíjat fizet és további 12 milliárd forint bevételt hoz a kampuszok városainak.

Az Új Széchenyi Tervből szeretne támogatást kérni a négy magyarországi orvosegyetem. A külföldi hallgatók létszámának emelését jelenleg az oktatási és klinikai infrastruktúra állapota, valamint a korlátozott oktatói kapacitás gátolja. Ha sikerülne folytatni a kutatólaborok, oktatótermek, technikai berendezések fejlesztését, a külföldi hallgatók létszámának növeléséből a magyar nemzetgazdaság is profitálhatna, közölték.

A négy hazai orvosegyetemen évente 6200 külföldi hallgató tanul. Ez évente 12 milliárd forint tandíjat jelent az intézményeknek, és további 12 milliárd forint bevételt a kampuszok városainak, vagyis az államnak, mondta Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem (SE) gazdasági főigazgatója. Kimutatható, hogy minden 5 külföldi hallgató fenntart 1 magyarországi munkahelyet. Azaz jelenleg több mint 1200 munkahely fenntartását biztosítja az egészségügyi oktatás exportja.

Tulassay Tivadar, az SE rektora hozzáfűzte: az egyetemek saját erőből már nem tudnak fejleszteni annak érdekében, hogy még több külföldi hallgatót vegyenek fel, azonban az idegen nyelvű magyar orvosképzésre túljelentkezés van.

Kollár Lajos, a Pécsi Klinikai Központ főigazgatója is úgy vélte: nem szabad kihasználatlanul hagyni azt, hogy mind a négy orvosegyetemen többszörös túljelentkezés van külföldi hallgatókból, akiket legtöbbször kapacitás híján kénytelenek elutasítani. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem dékánhelyettese hozzátette: az oktatás is az ipar egy ága, és az ide befektetett forintok mindenképpen megtérülnek.

A GDP-n belül a felsőoktatásra fordított kiadások aránya Magyarországon körülbelül 1 százalék, míg Európában 1,2 százalék.
Számítások szerint tízmilliárd forint nagyságrendű állami támogatásból és az ebből adódó kapacitásfejlesztésből nyolcszáz külföldi hallgatóval lehetne többet felvenni az orvosegyetemekre, ami az állami bevételek jelentős növekedését eredményezné.

Tulassay Tivadar hozzátette: nincs még egy olyan ágazat, ahol az állami befektetések ilyen rövid idő - két-három év - alatt megtérülnének, mint a felsőoktatásban. Kitért arra is, hogy a felsőoktatás ehhez hasonló támogatása nem csak az orvosegyetemeken keresztül jelenthet nemzetgazdasági többletet.