Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Megszámoltatik, mennyi a magyar

2010.11.28. 13:41
Az államok szeretik tudni, hány ember felett rendelkeznek. Népet már az ősidőkben is számoltak, hogy tudják, hány harcos és hány adófizető van. A modern népszámlálások célja más, a szociálpolitikát alapozhatják meg az adatok. A parlament hétfőn fogadja el a jövő évi népszámlálás szabályrendszerét.

Hétfőn elfogadják a 2011. évi népszámlálás szabályait módosító törvényt. A módosítás két lényegi pontot érint, a korábban tervezett két hónap helyett egy hónap alatt, 2011. októberében bonyolítják le a népszámlálást, mely során mégsem mérik fel az üdülővagyont. Hogy miért változtatnak, arról később, előbb tekintsük át, hogy mi az a népszámlálás és miért van egyáltalán szükség rá. A kérdések megválaszolásában Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal társadalomstatisztikai elnökhelyettese, a népszámlálás felelőse volt segítségünkre.

Értelmes párbeszéd

Népet elsőként az ősi kínaiak számoltak, de vannak adatok egyiptomi népszámlálásokról, illetve a Biblia is feljegyez népszámlálást. Ekkoriban a népszámlálás elsősorban a hadrafogható és a megadóztatható lakosság felmérését szolgálta. A modern népszámlálások célja ennél összetetteb, elsősorban a szociálpolitikai intézkedések megalapozását szolgálják. "A jól működő statisztikai hivatal a tömegdemokrácia legalapvetőbb intézménye" - véli Németh, hiszen szerinte a tények ismerete a politika és a társadalom közti értelmes párbeszéd alapfeltétele. A statisztikákon keresztül mérhetőek a kormányzati intézkedések hatásai, illetve a statisztikákból lehet megismerni, hol és milyen beavatkozásra lehet szükség.

A népszámlálás pedig a statisztikai felmérés speciális esete. Folyamatok mérésére, intézkedések hatásainak vizsgálatára vannak szociológiai módszerek is, de egy ezer fős mintán végzett közvélemény-kutatással szemben a népszámlálás során a kérdezőbiztosok törekednek mindenkivel felvenni a kapcsolatot. És hogy mekkora különbség lehet egy kismintás közvélemény-kutatás és egy minden emberre kiterjedő számlálás eredményei között, azt jól szemléltetik a választásokat megelőző közvélemény-kutatások és a választás végeredménye közti eltérések.

Van, akit kétszer, van, akit egyszer sem

Persze a kérdezőbiztosos-felkeresős módszerben is vannak hibaforrások, minden népszámláláson előfordul alul- és felülmérés is, azaz vannak olyanok, akiket nem számolnak össze, és vannak olyanok is, akiket kétszer is. Hibaforrás az is, hogy az adatok önbevalláson alapulnak. Németh szerint akár az is előfordulhat, hogy egy láthatóan férfi válaszadó nőnek vallja magát, hogy a nemzetiségek szabad identitásválasztásáról vagy a vallási hovatartozásról ne is beszéljünk.

D  RG20010222009

A nemzetiségi és vallási hovatartozás ráadásul olyan érzékeny adatok, amiről az értelmiség szerint az emberek nem szívesen vallanak. Németh szerint azonban valójában ezeket az adatokat csak az aggódó értelmiségiek tartják érzékeny adatnak, a válaszadók nem. A vallással kapcsolatos kérdésekben 10 százalék volt csupán a választ megtagadók aránya, az anyanyelvvel, nemzetiséggel, fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre 95 százalékban válaszoltak az emberek a legutóbbi népszámláláson.

Nem turkálnak a zsebünkben

A nép valójában a vagyoni helyzettel, a jövedelemmel kapcsolatos adatokat tartja érzékeny adatnak - ezért is kerülnek ki a népszámlálás témakörei közül az üdülőtulajdon felmérését szolgáló kérdések. A törvénymódosítás indoklása szerint erre a kérdésre amúgy is hajlamos lenne hamis adatokat szolgáltatni a nép. Németh egy másik összefüggésre is felhívta a figyelmet. Amikor 2009-ben a még szocialista többségű parlament elfogadta a 2011-es népszámlálási törvényt, azt Sólyom László visszaküldte, például mert kimaradtak a témakörök közül a vallási és nemzetiségi kérdések. A törvény első módosításakor a jóhiszemű képviselők egyszerűen elővették a 2001-es népszámlálás kérdéseit, ezek között szerepelt az üdülőtulajdonra vonatkozó is - de Németh szerint csak azért, mert véletlenszerű egybeesések miatt akkor végezték az üdülők felmérését is. Ez viszont egyrészt nagyon költséges, másrészt a népszámlálás októberi időpontja nem a legjobb az üdülőtulajdon felmérésére, hiszen az üdülőtulajdonosok ilyenkor jellemzően nem üdülnek. A kérdéskör kivételét így a statisztikusok maguk is kezdeményezték.

A népszámlálás időtartamának két hónapról egy hónapra rövidítését is a statisztikusok kezdeményezték, mivel rövidebb felmérési időszak kisebb hibalehetőséget is jelent, amennyiben a felmérés időben közelebb van a népszámlálás elvi időpontjához - ami a jövő évi népszámláláskor 2011. október 1., 0 óra.

Védik az adatokat

Ha már beszéltünk érzékeny adatokról, érdemes kitérni az adatvédelmi kérdésekre is. A KSH és az adatvédelmi ombudsman hivatala november utolsó hetében egyeztettek, és egyetértettek abban, hogy nem az adatgyűjtést, hanem az adatkezelést kell szabályozni. A népszámláláskor felvett adatok biztonságát több intézkedés is garantálja. Ezek legfontosabbika, hogy egyedi adatot a statisztikai hivatal nem ad ki, csak feldolgozva, statisztikaként férhetőek hozzá a népszámlálás adatai. A statisztikánál pedig az ún. felfedési szabály garantálja, hogy ha egy adatcellában háromnál kevesebb válaszadó adatai szerepelnek, azt üresen hagyják. Három vagy annál több válaszadó adataiból képzett cellából pedig már nem lehet visszakövetkeztetni egy adott válaszadó adataira.

Pásztó 2001.02.01. Megkezdődött a harmadik évezred első népszámlálása Magyarországon
Pásztó 2001.02.01. Megkezdődött a harmadik évezred első népszámlálása Magyarországon

A népszámlálási kérdőíveken - amelyeket amúgy online is ki lehet majd tölteni - nem szerepel a válaszadó neve, csak a címe, amit a feldolgozáskor különválasztanak, és csak egy technikai kód alapján tudják összekötni az adatokat a címmel. Az amúgy, hogy a magyar népszámlálás anonim, teljesen egyedi.

Hány kurva volt Gömör vármegyében?

Az adatvédelmi aggályok mérséklésére a KSH felajánlotta, hogy az ombudsmani hivatal munkatársait is kiképzik kérdezőbiztosnak, a feldolgozást a civil szervezetek is nyomon követhetik. A beérkező kérdőíveket eredetileg a kérdezőbiztosok dolgozták volna fel, de pont az ő személyi számítógépeik védelmi hiányosságai miatt végül úgy döntöttek, hogy néhány központban folyna a fizikai feldolgozás. A kérdőíveket feldolgozás után megsemmisítik azok kivételével, amiket a levéltári szabályok szerint mintaként archiválnak. A régebbi népszámlálások kérdőívei közül is mindig archiváltak néhányat, így került elő egy levéltárból nemrég Madách Imre kitöltött népszámlálási kérdőíve.

A 2011-es népszámlálás a 15. lesz Magyarországon a modern népszámlálások korában, az elsőt három évvel a kiegyezés és a statisztikai hivatal megalapítása után, 1870-ben tartották. Mivel vannak kérdések, amelyek azóta változatlanok, bizonyos statisztikákból 140 éves idősorok is rendelkezésre állnak - sajnos az olyan érdekes adatokról, mint például a prostituáltak száma, nincs ilyen idősor, bár a kérdés 1901-ben és 1911-ben is téma volt a népszámláláson.