Katonák őrzik majd a koronát

Az önkéntes tartalékos rendszer felállítása a legnagyobb újdonság a Honvédelmi Minisztérium által beterjesztett törvénymódosításban. A HM javaslata szerint kétféle önkéntest toboroznának: műveleti és védelmi tartalékot.

A műveleti tartalékosok elsősorban a már leszerelt szerződéses katonák közül kerülnének ki, és mozgósításuk esetén a honvédség állományához hasonló feladatokat látnának el, beleértve a fegyveres szolgálatot, akár külföldön is. Ezt a HM azzal indokolja, hogy a már kiképzett katonákat felelőtlenség végleg elengedni, hiszen a kiképzés drága beruházás. A védelmi tartalék ezzel szemben a második vonalat képezné, feladatuk háború esetén területvédelem, békeidőben katasztrófaelhárítás és a honvédségi objektumok őrzése.

A műveleti tartalékosok a rendelkezésre állásért is kapnak pénzt, a védelmiek csak mozgósításkor. Mindkét esetben jár viszont a „toborzópénz”, amit azonban vissza kell fizetni, ha a tartalékos a mozgósítás ellenére nem mozgósodik. Ekkor egyben a szerződése is semmis.

Közszolgálatból mundérba

A törvény fenntartja a hadkötelezettség visszaállíthatóságát „védelmi helyzetben” és rendkívüli állapotban, vagyis gyakorlatilag háború vagy háborús fenyegetés esetére. Ez a 18-40 éves férfiakra vonatkozik, akiket a szöveg potenciális hadkötelesekként említ.

Az önkéntesek bevonása felveti a munkáltatók ellenérdekeltségét, mivel ez azzal jár, hogy a dolgozó időnként elmegy kicsit tankozni, és addig nem kombájnozik. A HM ezért elsősorban a közalkalmazottakra számít, akik különféle előnyökre lesznek jogosultak, ha tartalékos szolgálatot vállalnak. Kimondatlanul ott van ebben, hogy a közalkalmazottak nélkülözhetőbbek, illetve hogy a közszférában amúgy is leépítések várhatók. A magánvállalkozások kompenzációjáról még nincs kidolgozott terv.

A tartalékos rendszer minden komolyan vehető hadseregnek fontos eleme. A legismertebb példa Svájc és az amerikai Nemzeti Gárda, de többek között Spanyolországban és Nagy-Britanniában is létezik a „részmunkaidős katona” műfaja. A professzionális, high-tech eszközökkel harcoló hadsereg mellett akkor értékelődik fel a szerepük, amikor egyszerűen sok egészséges, alapszinten kiképzett férfire van szükség. Ilyen a katasztrófák utáni kárelhárítás, de a területvédelem is: védekező háborúban sokat számít, ha az országban tömegesen vannak emberek, akik el tudnak sütni egy AK-t, meg esetleg ki tudnak lőni egy páncéltörő gránátot.

Magyarországon a sorkatonaság eltörlésével a tartalékos rendszer is megszűnt. Bár voltak távlati tervek a felállítására, ez végül nem történt meg. A HM 2010-ben 2000, a ciklus végéig 6-8000 tartalékost szeretne toborozni.

Ludovika, hackervédelem, koronaőrzés

A tisztjelölteket egy közös kiképző zászlóaljba szervezik, amelyet Ludovika Zászlóaljnak neveznének. Így a hadseregbe integrálódna maga a képzés, ahol a növendékek Hende Csaba miniszter előterjesztése szerint „kemény katonai keretek között” készülhetnének fel.

A módosítás modernizálja a honvédségi törvényt, amennyiben bekerül az infokommunikációs védelem, illetve a hadsereg informatikai hátterének biztosítása.

A minisztérium – ahogy eddig minden kabinet – szeretné vonzóbbá tenni a katonai életpályát. Hogy ezt miképp érik el, az a jövő zenéje. Mindenképp be akarnak kerülni a tantervbe, de Hende a szocializmusból ismert kötelező honvédelmi oktatást nem akarja visszahozni. Valószínűleg itt is az önkéntesség fog dominálni.

A honvédség ázsiójának növelését szolgálja a HM szándékai szerint az is, hogy katonák vennék át a Szent Korona – „a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye” – és a Sándor-palota védelmét is. Hogy aztán Schmitt Pál őrzése mennyit dob a hadsereg megbecsülésén, az majd kiderül.