Tényleg fityegő vagy inkább pityke a KDNP?

A KDNP-ben az ősszel kezdődött a tisztújítás, ahol a függetlenségpártiak feltűnése a szokásosnál kiélezettebb helyzetet eredményezett: Semjén Zsoltnak a december 18-i tisztújításra kihívója akadt Papp Tibor személyében, Budapesten pedig már Semjén személyes jelöltjét ki is ütötte a nyeregből egy az országos politikában eddig nem ismert üzletember. Szalma Botond győzelme nem meglepő, hiszen a fővárost eddig sem a "hivatalos" irányzat irányította.

Az előző elnök Molnár Béla volt, aki 2006-2010 között parlamenti képviselői mandátummal is rendelkezett, de a Fidesz-vezetés az idén már nem engedte újrázni. A fővárosi elnöki posztot elnyerő Szalma Botond a budapesti tisztsége mellé bejelentkezett az országos alelnök pozíciójára is.

Semjén kihívója: mi húztuk a rövidebbet

„Sokkal karakteresebb KDNP-re van szükség. 1990-ben és 1994-ben az erős megyei listák juttatták be az önállóan induló KDNP-t a parlamentbe, de azóta sok pártalapszervezet passzivitásba vonult, többek között azért is, mert sok településen mellőzve érzik magukat. Kiállnak és dolgoznak a pártszövetség sikeréért, de nem kerülnek potenciálisan politikai helyzetbe. Pályán kívülről csak bekiabálni lehet. Értelmet kell adni vidéken is a politizálásnak” – mondta az Indexnek Semjén kihívója. Papp Tibor korábban kiadott közleményében Varga László volt pártelnök egy mondatát idézte, amit 1997-ben mondott Orbán Viktornak: „Jövünk, de nem akarunk pusztán csak fityegő vagy pityke lenni a szép dolmányon!”

A 42 éves, történelem–német szakos tanárként végzett Papp tisztában van azzal, hogy a KDNP a Fidesszel szövetségben sikeres párt, hiszen a 2004-es európai parlamenti választás óta többször is nyertek választást és a 2010-es kétharmados győzelmet is közösen érték el. Az országos szinten meglévő összefogás azonban vidéken nem igazán jelenik meg. Emiatt volt konfliktus az őszi önkormányzati választás előtt több vidéki településen a KDNP és a Fidesz között. Vácon például a KDNP támogatta, de függetlenként induló Fördős Attila legyőzte a fideszes vetélytársát, de önálló, végül vesztes jelöltet indított a KDNP a többi között Abonyban és Biatorbágyon is.

Semjén kihívója szerint nem egy esetben jobb KDNP-s jelöltek kényszerültek visszalépésre kevésbé jó jelölt javára, és ezt sokszor a választók sem értették, ahogy mondja, „mi húztuk a rövidebbet”. Nem akar zendülést, csak azt, hogy érvényesüljön Orbán Viktor mondása: „A Fidesz: stratégiai, bajtársi kapcsolatban él a magyar kereszténydemokraták pártjával, a KDNP-vel.”

A Fidesznek Papp elnökké választása esetén sem kell új koalíciós társ után néznie. Mint mondja: tavasz óta egyetlen olyan kormányzati- vagy parlamenti döntésről sem tud, ami ellen KDNP-elnökként felszólalt volna, bár bizonyos kérdésekhez óvatosabban nyúlt volna, példaként az alkotmányozási kérdéseket említi. A közös kormányzati felelősségvállalást nem kérdőjelezi meg.

Papp a bemutatkozó közleményében kitér a kettős tagság kérdésére is. A kilencvenes évek végi, kétezres évek eleji pártháború idején a kizárt vagy kilépett KDNP-sek a Fidesz tagjai lettek. (Ebben az időben Papp is felfüggesztette párttagságát.) Később, amikor Varga László 2002-ben elfoglalta az elnöki posztot, többen ismét a párt tagjai lettek, de a Fideszt sem akarták otthagyni. Ezt mind a két párt alapszabálya később megengedte.

A jelölt jelenleg újragondolná a kettős tagságot, és azt is mondja: a kettős tagságúak preferáltabb helyzetben vannak a jelölések során. Jellemző, hogy becslése szerint a KDNP 37 tagú frakciójának döntő többsége mindkét kormánypártnak tagja.

És belefér-e a karakteresebbé válásba az önállóan, nem pártszövetség tagjaként indulás? – kérdeztük. „Ez sok mindenen múlhat, például azon, hogy a KDNP meg tud-e erősödni – mondta. – Arra lehet alapozni, hogy a felmérések szerint mi vagyunk Magyarországon a legkevésbé elutasított párt.”

A Semjén Zsolt pártelnökkel való viszonyáról az elnökjelölt azt mondta, hogy az megfelelő. „Nem Semjén ellen vagyok, hanem a vidéki tagságért”. Az elnökválasztás kimenetelét szerinte nehéz megjósolni, bármi megtörténhet. Különösen úgy, hogy a december 18-i tisztújítás küldötteinek nagyobb része vidéki.

A budapesti győző: kettőstagság ellenes és offshore párti

Szalma Botond

A 2010-es választatásokat a Fidesz sikeres másodhegedűseként levezénylő pártvezetéssel szemben próbál nagyobb teret nyerni Szalma Botond is. A fővárosi elnöki poszt elnyerésekor ugyan azt mondta, minden tekintetben támogatja Semjén Zsolt elnök személyét és politikáját, támogatottságát azonban jórészt annak köszönhette, hogy nyíltan megkérdőjelezte a Fidesz és a KDNP közötti kettőstagság rendszerét.

Szalma fajsúlyos üzletemberként jelent meg a közvélemény-kutatásokban önállóan nem is szereplő pártban. Az új budapesti elnök az első Orbán-kormány idején a magyar tengeri és folyami hajózási vállalat, a MAHART vezérigazgatójának nevezték ki, de miután a cég megszabadult a flotta utolsó darabjaitól is, magánvállalkozó lett.

Szalma viszont nem csupán a tagsági szabályok ügyében mond teljesen mást, mint a mostani vezetés. Alapvető eltérés, hogy az offshore cégek ellen keresztes háborút viselő párt megválasztott vezetőjeként és alelnökjelöltjeként ő hivatalos offshorozónak tekinthető. MAHART-vezérként a Magyar Rádió Vasárnapi Újságjának adott interjújában maga mondta el, hogy a vállalatot offshore cégek segítségével szabadították meg hajóitól, és ebben a gyakorlatban maga is részt vett. „A hajókat vagy off-shore vagy külföldi cégen keresztül adták el, mert nekünk máltai, ciprusi cégünk is van és van Jersey-szigeteki, tehát Csatorna-szigeteki cégünk van, ez a pénzügyminiszter szempontjából borzasztó lépés volt, hiszen adót spórolt meg a cégnek. A cég szempontjából nyereség volt” – mesélte a vállalati vagyon kiárusításának hátterét 2001-ben.

Az offshore-céges gazdálkodás receptjét a mai napig alkalmazza. Szalma és testvére ugyanis résztulajdonos a szintén folyami hajózással foglalkozó 1,2 milliárdos éves forgalmú Fulvius Kft-ben, amelynek Washington DC-ben bejegyezett LLC is tulajdonol.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!