Károly, Karola
-2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Direkt nem számolták össze, mennyit kapnak az egyházak

2010.12.20. 10:59
A rendszerváltás óta csak egyszer próbálták összeadni, hogy mekkora juttatást kapnak a hazai központi forrásokból a magyar egyházak, az általuk alapított vagy hozzájuk közel álló szervezetek, alapítványok és cégek. A kísérletet leállították, ezért az egyházi pénzekről a mai napig egyetlen dolog tudható: az egyházak szerint kevesebb, mint kellene. Ezt az álláspontot akceptálva toldotta meg Semjén Zsolt ötmilliárd forinttal a jövő évi költségvetés kifejezetten egyházi tételeit, amelyek ezzel a rekordnak számító hatvanmilliárd fölé emelkednek. A valós összeg azonban ennél jóval több lesz.

Számításaink szerint a költségvetés 2011-re 56–58 milliárd forintot irányzott elő egyházi jellegű kiadásokra, ezt toldotta meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes módosító indítványa egy 5,3 milliárd forintos többletforrással.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Semjén Zsolt a keresztény civil szervezetek találkozóján (Fotó: Kovács Attila)
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Semjén Zsolt a keresztény civil szervezetek találkozóján (Fotó: Kovács Attila)

A költségvetés húsz tételéről állapítható meg, hogy egyházakhoz kötött pénzek közé tartozik. Túlnyomó többségüket a két csúcstárca, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Nemzetierőforrás-minisztérium fejezete tartalmazza. A költségvetésben azonban még számos helyen vannak végső soron egyházi célokra szánt kisebb-nagyobb tételek . Ezeket a kiadásokat eddig sohasem összegezték.

Úgy tudjuk, az elmúlt húsz évben egyetlen próbálkozás volt az állami oldalon arra, hogy pontos leltár készüljön az állam és az egyházak közötti pénzforgalomról. Költségvetési ügyekben jártas közgazdászok egyébként sem kerültek be soha az egyházi kapcsolatokkal foglalkozó stábba, az állami támogatások könyvelése pedig valamennyi kormány alatt a történelmi egyházak és a kétszázat meghaladó kisebb vallási csoport belügye maradt.

2008-ban a külsős kezdeményezésre indult munkát a területért akkoriban felelős Hiller István leállította. Az egykori kultuszminiszter sem akarta az udvariatlanságnak is értelmezhető akcióval rontani az oktatási és szociális kiegészítő normatívák – vagyis éppen az egyik költségvetési tétel – visszatartása miatt amúgy is kissé feszült kapcsolatokat, hiszen addig a kifejezetten egyházi célú költségvetési tételeket sem volt szokás összeadni.

A hagyományos hivatkozás szerint az egy összegben kifejezett „egyház-finanszírozás” félrevezető, mert nem hangsúlyozza ki, hogy az egyházak az államtól átvállalt feladatokat is végeznek, és az összeg egy része oktatási, szociális és egészségügyi intézmények fenntartására megy.

Adventi gyertya a szegedi Dóm téren (Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)
Adventi gyertya a szegedi Dóm téren (Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Az egyházi pénzek ügyét a kormányra került Fidesz sem sietett rendezni, a témát főként a KDNP tartotta napirenden. Semjén Zsolt ötmilliárdos módosító indítványa épp az elmaradt normatívák utólagos pótlására hivatkozva született, de a kereszténydemokraták több ötlettel is előálltak, főleg a katolikus egyház anyagi helyzetének javítását tartva szem előtt. KDNP-s kezdeményezésre legutóbb a héten adtak be módosító javaslatot a jövő évi költségvetéshez, ebben a növekvő adóbevételek terhére százmillió forinttal emelnék a hitoktatók bérkeretét.

Felcimkézve 60 milliárd van

A Fidesz által készített eredeti költségvetés-tervezet szerint a hatvanmilliárdot meghaladó összegből az egyházi központi hozzájárulás 2011-ben 28,5 milliárd forint lesz. A KIM költségvetésébe illesztett állami támogatás két legnagyobb tétele az alapintézmény-működésre, illetve az ingatlanjáradékra szánt tíz-tíz milliárd forint. Oktatási tevékenységre további 3,2 milliárdot, kulturális tevékenységekre 0,8 milliárdot ad a kormány. A szórványtelepülési és kistérségi egyházi támogatásokra kétmilliárd, a kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára egymilliárd-kétszázmillió forint van a költségvetésben. A módosító indítványok beadása után az ingatlanjáradékos tétel 15,9 milliárdra módosult.

Külön 11, 6 milliárdot szánnak az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére. (Ezt a pénzt az egyházak hagyományosan nem tartják támogatásnak, ugyanis ezt a régi ingatlanok megváltásaként, kárpótlásul kapják. A 2011-es a megváltás utolsó részlete, a későbbiekben ez a tétel már nem fogja terhelni a büdzsét.)

Szociális kiadásokra hatmilliárd került a Nefmi fejezetébe, felsőoktatási célokra nyolc-tízmilliárdot kapnak az egyházi fenntartók (az egyik tételnél nem különíthető el az egyházi és nem egyházi jelleg). További egyházi jellegű kiadás a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működési hozzájárulásának 888 milliója, valamint a különféle egyházi szeretetszolgálatok 550 milliója, élükön a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 194 millió forintjával.

A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség központjának udvarán épülő új templom (Fotó: Komka Péter)
A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség központjának udvarán épülő új templom (Fotó: Komka Péter)

A költségvetésben nevesítés nélkül is több egyházi jellegű kiadás található. Komolyabb, kifejezetten a hitélet-támogatás kategóriába sorolható tétel viszont a honvédség tábori lelkészi szolgálatának személyi kiadásait és működési költségeit tartalmazó.

Tábornoki rangjelzéssel hirdetik az ígét

Az 1994-es alapítás óta a honvédelmi tárca finanszírozza a három, azonos jogállású jogi személyként, külön szervezeti egységben működő, külön ingatlannal és irodával rendelkező katolikus, protestáns és zsidó szolgálatot. A katolikus katonák lelki életét menedzselő püspökséget gyakorlatilag külön egyházmegyének ismerte el az állam. A püspök több mint egy évtizeden át tábornoki rangot is kapott, információink szerint ezt a hagyományt az utolsó kinevezéskor, Bíró Lászlónál törték meg. A volt kalocsai segédpüspök kárpótlásul köztisztviselő lett, és az államtitkárihoz hasonló díjazásban részesült.

Mazsihisz-vezetők a 190 éves, felújított óbudai zsinagóga újraszentelésén (Fotó: Soós Lajos)
Mazsihisz-vezetők a 190 éves, felújított óbudai zsinagóga újraszentelésén (Fotó: Soós Lajos)

Dandártábornok maradt viszont Frölich Róbert, a tábori rabbinátus vezetője, valamint a protestáns tábori püspök is. Ezt a posztot felváltva tölt be a református és az evangélikus egyház. A tábori lelkészek őrnagyi rangban tevékenykednek. A HM finanszírozza évente száz katona franciaországi zarándoklatát is.

A Belügyminisztérium költségvetéséből többek között a börtönlelkészi szolgálat költségei sorolhatóak az egyházi kiadásokhoz. A szolgálat tíz éve működik. A katolikus, protestáns és zsidó lelkészek a büntetés-végrehajtási intézetben közalkalmazotti besorolásban tevékenykednek.

Csendben kiváltják a hitéletit

A hazai források kiegészítésére az egyházaknak is lehetősége nyílt az uniós pályázatokra. Eddig soha nem publikálták, mekkora támogatáshoz jutottak az elmúlt években ezekből a forrásokból, pedig az Index számításai szerint a 15 milliárdot is meghaladhatja a végösszeg, és a projektek egy részének megvalósításához a magyar költségvetésnek is hozzá kellett járulni 15-20 százalékos önrésszel.

A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó uniós LEADER-programból ingatlan-felújításra és közösségépítésre is pályázhattak az egyházak vagy helyettük az önkormányzatok. A vidéki térségek gazdaság fejlesztését szolgáló alapból, miután az előző kormányok megnyitották, több mint kétszáz templom, plébánia kapott milliós vagy több tízmilliós támogatást. A falusi templomfelújításokat rendszerint az állam hitéleti támogatásából finanszírozzák az egyházak, a LEADER-en keresztül érkezett 4,5 milliárd forint azonban ezt kiváltva lehetővé tette, hogy nagyobb összegeket más célra fordítsanak.

Az épülő pátyi római katolikus templom (Fotó: Kovács Tamás)
Az épülő pátyi római katolikus templom (Fotó: Kovács Tamás)

Nagy ingatlanprojektekkel és sok más tartalmú pályázatokkal az NFÜ-nél is lehetett uniós pénzeket nyerni. Az ügynökség turisztikai célú fejlesztési besorolással ítélt meg több kiemelkedően magas támogatást. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1,25 milliárdos uniós támogatást kapott az 1,5 milliárdos beruházására, amely az arborétum karbantartásától az ifjúsági zarándokszállóig számos elemet tartalmazott. Szintén milliárdos vállalkozás volt az esztergomi bazilika alatti Prímás Pince felújítása, de a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a Hitben egyenlő eséllyel - kompetencia alapú oktatás című projektjére is nyert 90 millió forintot 2009-ben. Az NFÜ honlapján közölt támogatási listák szerint legalább 9 milliárd forintra tehető az az összeg, ami a megkötött szerződések alapján egyházi célokat szolgált. További másfél milliárdot adtak az úgynevezett norvég alap és az integrált közösségi tér pályázatai. A norvég alapból a pécsi egyházmegye és a pécsi püspök, Mayer Mihály alapítványa külön-külön is részesült támogatásban. Az 500 milliós keret mellé az alapítvány még többek között a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programban is pénzhez jutott.

Adóznak, de mennyit

Nagy támogatói az egyházaknak az önkormányzatok is, ám arról, hogy a 3200 városi és falusi testülettől, áttételesen a költségvetéséből valójában mennyi pénz megy erre a célra, még közelítő becslés sincsen. Tény, hogy az egyházakhoz közeli civil szerzetek, ifjúsági csoportok, alapítványok gyakori szereplői az önkormányzatok civil és kulturális pályázatainak, de emellett a külső forrásokhoz önrész biztosításával is támogathatják a felekezetek beruházásait. Győr 2010-es költségvetésében kifejezetten egyházak számára iktattak be egy 12 milliós pályázati kereteket. Friss példaként említhető, hogy az I. kerületi önkormányzat a múlt héten jelezte, 16 millió forinttal szállt be a Mátyás templom harangjainak hangolási és tisztítási munkáiba.

Az egyházak és az állam között ellenkező irányú pénzforgalomról, az adó- és járulékfizetések mértékéről még kevesebb a nyilvános információ, mint amennyi a támogatásokról összegyűjthető. Jellemző, hogy a katolikus püspöki kar hivatalos lapjában, a Magyar Kurírban a napokban közölt interjú is egy 1996-ból származó adatra hivatkozik. Platthy Iván, a Horn-kormány egyházi ügyekkel foglalkozó címzetes államtitkára éppen az egyházi pénzekkel kapcsolatban mesélte a lapnak, hogy 14 éve, amikor hivatalban volt, megkérte egyik kollégáját, hogy nézze meg a KSH-nál, milyen az egyházak adófizető morálja, hiszen akkor is több tízezer embert foglalkoztattak. Platthy szerint 1996-ban még csak 7-8 milliárdot fizetett ki az állam, de akkor hatmilliárd forint vissza is folyt a központi költségvetésbe, amiből arra következtetett, hogy az egyházak valójában minimum 20-30 milliárddal gazdálkodhattak.

Büntessen! Mekkora bírsággal sújtaná ezt a cikket az új médiatörvény értelmében?

  • 560
    25 millió
  • 447
    0 forint
  • 73
    5 millió
  • 63
    10 millió