Géza, mi történt a gázunkkal?

"Úgy tűnik suttyomban gázkorlátozást vezettek be - három helyről azonos a tapasztalat. Nálunk a vízmelegítő nem ment rendesen 2-3 hete - szerelőt hívtunk (3 órán át túrta a cuccot, végül 13000 forintért nem talált semmit) aztán rájöttünk, ha letekerjük a konvektort, felmelegszik rendesen a víz - ez Budakeszi. Mire tegnap a feleségem kolléganője mondja, ugyanígy járt a vadiúj cirkóval - Guggerhegyen (Buda) - ő felhívta gázszolgáltatót, ahol súgták neki, hogy nem hivatalos, de napi kvóta van, azaz korlátozták a felhasználást és emiatt a nyomáscsökkenés - ma meg az egyik szomszédom jön, hogy nem tud főzni, mert elmegy a láng a tűzhelyen... Szóval, lehet hogy hülyeség - mindenesetre gyanús. Esetleg lehet valaki, aki utána tud nézni az indexen, még tényleg téma is lehet benne..." - írta egy olvasónk.

Végveszélyben a fodrászüzlet

Ilyenkor még szerkesztőségen belül is rögtön rákontráznak, mindenkinek van tapasztalata: "nálunk is 2-3 hete, ha megy a fűtés, akkor nem csinál rendes melegvizet a kazán, csak langyosat, előtte nem volt ilyen gond. Szerelőt még nem hívtam, inkabb kikapcsolom a fűtést 10 perccel fürdés előtt, de simán lehet hogy ez a para oka". Másnak egyből beugrik, hogy "tegnap este a fodrásznál nem volt melegvíz.... lehet ezért?" Juci frizurája azért megmenekült.

A pletyka hatása akkor erősödik fel, amikor egy meg nem nevezett belső ember a szolgáltatónál még táptalajt is ad neki. Laci egy fogyasztóvédelmi honlapon a következőképpen kesereg: "Amikor a földgáz egyre gyengébb fűtőértéke miatt reklamáltam egy nagy szolgáltatónál, az ügyfélszolgálatos hölgy indulatosan a következő választ adta: Ne nekünk morogjon, mi is ezt a gyenge szart vesszük át, mert a kormány folyamatosan pumpáltatja a levegőt bele a rendszerbe, ezáltal hígíttatja fel a gázt üzemszerűen, milliárdokat csalva havonta a néptől, és mégis mindenki minket anyáz...".

A panasz abból indult ki egyébként, hogy Laci megfigyelte: öt évvel ezelőtt hét perc kellett egy ugyanakkora méretű lábas víznek a felforralásához, kettő évvel ezelőtt már tíz perc kellett, de manapság már tizenöt.

Kezdetnek felhívtunk több gázszerelő mestert, miként vélekedik a kérdésről. Természetesen a legtöbben azzal kezdték, hogy meg kellene nézni azt a cirkót közelebbről a pontos diagnózishoz, amit x összegért szívesen el is vállalnak. Általánosságban az volt a vélemény, hogy nagy hidegben, amikor nagyobb a cirkó terhelése, jobban kijönnek a hibák. Vagy, ha nem tekeri utána az ember a hűtővíz-hőmérsékletet, akkor hidegebb lesz a szobában, mint korábban.

Ha a kazán jó, akkor elvileg nem fordulhat elő, hogy választani kell aközött, hogy fűtsünk vagy fürödjünk, mondták. A gázkorlátozás vagy a fűtőérték jelentős csökkenését, vagy egyéb szolgáltatói manipuláció lehetőségét kategorikusan kizárták a lehetőségek közül.

Elképzelhetőnek tartották viszont a gáznyomás valamekkora csökkenését a rendszerben, hiszen mindenki fűt, több gáz fogy. Kiváltképp érzékelhető lehet a nyomáscsökkenés a magasabb fekvésű lakásokban, mondjuk a budai hegyekben.

Gázhígítás vízzel, gőzzel, levegővel

Van, aki nem hisz az Energiahivatalnak, és ragaszkodik hozzá, hogy márpedig az ő gázát hígítják. Erre többféle verzió is elterjedt. Egyesek szerint a levegő tökéletesen alkalmas a célra. Az egyik legnagyobb hazai gázszolgáltató a honlapján próbálja cáfolni a pletykákat.

Eszerint a gáz fűtőértékét befolyásolni egyszerű módon nincs lehetősége senkinek, mivel a gáz összetételének megváltoztatásához nagy technikai felszereltségre (kompresszorok, stb.) és szakemberek igénybevételére lenne szükség. Bármely anyag, amit a földgáz „hígítására” használnának drágább, mint maga a földgáz és ráadásul akkora mennyiség, ami akár 1 %-ban is változást okozna, nem áll rendelkezésre.

A földgázelosztónak nincs lehetősége, sem szándéka ilyesmit tenni, hiszen ezzel magát a szolgáltatást veszélyeztetné. A víz elzárja a vezetékrendszert, a csőrendszerbe bekerülő levegő, robbanó elegyet alkot, az esetleges inert gáz többszörösébe kerül, mint a földgáz. Ha mégis látható a vízpára a kéménynél, az annak köszönhető, hogy a földgáz az égés során széndioxidra és vízre bomlik.

Az elmúlt hétvégén Zalaegerszegen mégis megtörtént, hogy víz került a vezetékbe, igaz, nem szánt szándékkal. Valószínűleg talajvíz szivároghatott a csőbe, ami megfagyott, a jégdugó pedig elzárta a gáz útját. A hiba miatt több órán át nem volt fűtés 30 zalaegerszegi lakásban, a javítás reggeltől délutánig tartott.

A rezsórózsa rejtélye

A főzéshez használt gázláng is néha szinte paranormális jelenségeket produkál télen. Kékről például vörösesre változik a színe, vagy elalszik a közelébe tartott gyufa, ahelyett, hogy lángra lobbantaná az égőt. A színváltásra a szakemberek magyarázata az, hogy a nem rendesen karbantartott készülékekből por vagy más szennyeződés kerülhet a gázrózsához, és az zavarja az égést. Ezért például azt javasolják, hogy rendszeres időközönként szakember tisztítsa meg gázrezsót.

A nehezebb gyulladást az Energiahivatal szakértője egy lapnak korábban úgy magyarázta, hogy a gáz nyomás alatt van, tehát, amikor a gázrózsához tartjuk a meggyújtott gyufát, előfordulhat, hogy a gyufa valóban elalszik, hiszen elfújja az áramló gáz. Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy gázkitörést a magyar szakemberek találmányával elfújnak.

Na de mi van a húslevessel, ami lassabban forr, mint négy éve? A víz felforralásának idejét számos tényező módosíthatja: a konyha hőmérséklete, a benne levő hús milyensége, hogy például a mélyhűtőböl ugrott-e fejest a csirke, vagy már előkészített, szobameleg állapotban volt, a vezetékes víz hőmérséklete (ami télen hidegebb lehet) és persze mennyisége sem mindegy.

Persze van akit ez a magyarázkodás nem győz meg. Előfordul olvasó, aki amennyire tud, megpróbál laboratóriumi körülményeket teremteni a konyhában (azonos szobahőmérséklet, azonos induló vízhőmérséklet, ugyanakkora lábosba, ugyanannyi vizet tesz), és hetente méri a felforralási időt. Nem is csalódik: télre a forralási idő meghosszabbodik.

Ennek pedig az oka a gázszerelők által fentebb említett általános nyomáscsökkenés lehet a vezetékrendszerben. Többen fűtenek, több gáz fogy, leesik a nyomás, nagyobb a nyomásingadozás. Különösen érzékelhető ez azokban az időszakokban, amikor délután-este hazaér a család, felnyomják a fűtést, a mama pedig nekiáll a vacsorakészítésnek.

Ránkvicsorog-e a gázkorlátozás réme?

Már korábban is rettegtek tőle a gázzal fűtők, majd a 2009-es orosz-ukrán vita idején valósággá is vált a gázkorlátozás. Igaz, hogy az akkori súlyos helyzetben is csak a nagy ipari, mezőgazdasági vállalatokat érintő második lépcsőig jutottunk el, a lakosság fűtéséhez pedig csak ötödik lépésben nyúlnak hozzá. Azóta növeltük a gáztároló-kapacitásunkat.

Jelenleg, bár a hideg miatt bár napi átlagban akár 25 százalékkal is nőhet a földgázfelhasználás, a gázellátásban nem okozhat gondot, hazánk komoly tárolókapacitással rendelkezik. A lakossági fogyasztás 4 milliárd köbméter évente, a tartalékok 3,5 milliárd köbméterre tehetők. Vagyis még akkor is hónapokig elvagyunk, ha a gázfogyasztás nyolcvan százalékát biztosító orosz Gazprom elzárja a csapokat.

Problémát ilyenkor egyedül a napi szükséglet kitermelése okozhat: egy hidegebb napon ugyanis akár nyolcvanmillió köbméter gázra is szükség lehet naponta, ezt a tárolókból nem lehet megfelelő ütemben eljuttatni a fogyasztókhoz. Ilyenkor fordulhat elő, hogy korlátozzák a gázfogyasztást, de elsőként ekkor sem a lakossági fogyasztóknál, hanem a nagy ipari, mezőgazdasági vállalatoknál. Ebből már önmagában tízszázalékos fogyasztás-csökkenés érhető el, ha azonban ez sem elég, életbe lép a gázkorlátozás második szintje.

Ez az olajfinomítókra, vegyipari, gépipari, ruhaipari vállalatokra vonatkozik, és három százalékot lehet megfogni rajta. A korlátozás harmadik kategóriájába már a lakosságot közvetlenül ellátó cégekre is vonatkozik, de legfeljebb nyolc órára szólhat. Jellemzően húsipari üzemek, konzervgyárak, mezőgazdasági üzemek tartoznak ide, korlátozásukkal tizenöt százalékos fogyasztáscsökkentést lehet elérni.

A negyedik kategóriában már kommunális cégek szerepelnek, ilyen például a MÁV, a BKV, a rendőrség és az Országgyűlés, ezek a fogyasztás tizenhat százalékát adják. A lakosság, az iskolák és a kórházak pedig csak ezután következnének, vagyis miután az ország 46 százalékának már korlátozták a gázfogyasztását. Eddig a második kategóriás korlátozás volt a legsúlyosabb Magyarországon, legutóbb a 2009-es ukrán-orosz gázvita kapcsán vezették be néhány napra.