A Die Welt a puszta Putyinjaként ír Orbánról

A konzervatív német újság írásának bevezetőjében megállapítja, hogy az EU-elnökség féléves turnusváltásai a nyilvánosság számára általában észrevétlenek maradnak, s hogy Brüsszelben senki sem emlékszik olyasmire, hogy egy ország még elnökségének kezdete előtt a címlapokra került volna. Magyarországnak, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnöknek most ez sikerült.

Röviddel karácsony előtt a magyar kormány olyan törvényt fogadott el, amely a magyar médiát a jövőben a legszigorúbb állami ellenőrzés alá helyezi. A hivatalos Brüsszel számára, amely a sajtószabadságot mint az egyik legfontosabb európai értéket nagy becsben tartja, ez valóságos arculcsapás volt. Azonmód következett is a kemény bírálat Berlinből, Prágából és Luxemburgból.

A "budapesti erős ember" is azonnal válaszolt. Közölte, hogy nem fog "remegő térddel" egy nyugati visszhangra reagálni, és "esze ágában" sincs a vitatott törvényt visszavonni - áll a cikkben.

A konfliktus az újévre is áthúzódik, jóllehet az EU-nak enélkül is van elég gondja: választ kell találnia az euró valószínűleg legsúlyosabb válságának kihívására, és a magyar elnökségre vár a stabilitási és növekedési egyezmény októberben elhatározott reformjának életbe léptetése is. Az uniós elnökség napirendjének élén szerepel a belső energiapiac kiépítése, és Horvátország EU-csatlakozásának utolsó lépései is a következő hónapokban várhatók.

Orbán higgadtan tekint ezekre a kihívásokra. A kommunizmus térdre kényszerítése és Európa újraegyesítése szerinte nehezebb volt, mint az ország előtt álló EU-elnökség. A magyar kormány honlapján az olvasható, hogy "takarékos és zökkenőmentes" elnökséget kíván, amely a konszenzus megteremtését tekinti a legfontosabbnak. És sok elődjéhez hasonlóan közelebb akarja vinni Európát a polgárokhoz, "emberarcú" elnökséget ígér.

Orbán az elkövetkező félévben az unió moderátoraként és igaz támaszaként óhajt a nemzetközi politikai színtéren megjelenni, de nem csak a médiatörvény világít rá arra, hogyan építi ki teljhatalmát a 47 éves politikus - folytatódik a cikk. A "nacionalista pátoszhoz" szívesen folyamodó magyar miniszterelnök tavaszi hivatalba lépése óta szinte "lenini következetességgel" iktatott ki vagy "gleichschaltolt" mindenféle zavaró ellenőrző hatóságot. Mindenekelőtt az a gyorsaság megdöbbentő, ahogyan Orbán a választási kampányában meghirdetett "konzervatív forradalmat" megvalósítja.

A kisebbségi jogoknak a magyar miniszterelnök többségi államában semmi szerepük sincs. Orbán sikerrel korlátozta az alkotmánybíróság hatásköreit, a kényelmetlen államfőt engedelmes utóddal pótolta, a független költségvetési tanácsot megszüntette, egy kedvére való főállamügyészt gyakorlatilag élethosszig tartó időtartamra megválasztatott, és parlamenti ellenőrzésének jogát megszüntette. Az állami üzemekben és intézményekben zajló tisztogatást most a köztisztviselők elbocsátási hulláma követheti: a jövőben minden közszolgálati alkalmazottat indoklás nélkül felmenthetnek.

Bírálói szerint a puszta Putyinja a magyar történelem rosszemlékű autoriter korszakainak hagyományait viszi tovább azzal, hogy szinte minden állami intézményt az irányítása alá von.

A die Welt szerint "a paraszti származású" magyar kormányfő sohasem riadt vissza a konfliktusoktól. Az egykori jogászhallgató már a szocialista időkben is feltűnést keltett, amikor 1989-ben nemcsak szabad választásokat, hanem a szovjet csapatok kivonását is követelte Magyarországról. Magyarországon 1998 és 2002 között nemcsak a hobbifocista autoriter kormányzati stílusát bírálták, de azt is, hogy a kellemetlen ügyekben vizsgálódó bizottságokat megszüntette és csökkentette a parlamenti ülésnapok számát.

A növekvő kritikák ellenére Orbánt 2002-ben sokként érte a választási vereség, és az, hogy a gyűlölt szocialistákat ismét a kormányzat közelébe kellett engednie. „A haza nem lehet ellenzékben” idézi az újság Orbán akkori mondását, és azt hogy nyolc évig kellett viselni a protestáns mártíriumot, amíg végre az idén megadatatott számára a visszatérés.

A magyar elnökség így már most jelentékeny demokráciadeficit gyanújában áll. A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a "puszta Putyinja" a szinte összes állami intézmény "gleichschaltolásával" a magyar történelem tekintélyelvű rendszereinek szerencsétlen hagyományát folytatja. Az a kritika azonban, hogy fehérorosz állapotokat teremt az EU közepén, Orbánt egyáltalán nem izgatja. "Magyarország nem az az ország, amely híján van az öntudatnak" - mondja. Úgy véli, hogy ezt minden erővel be kell bizonyítania - fejeződik be a Die Welt cikke.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!