Ötszázan már biztosan polgármesterek

2010.09.22. 11:29
A települések tizenöt százalékában egyetlen jelölt indul a polgármesteri székért, ők majdnem biztos befutónak számítanak. Vasban minden harmadik polgármesterjelölt már most készülhet az ünneplésre, négy megyében viszont csak minden huszadik ússza meg a valódi versenyt. Általában aprófalvakban nincs verseny a településvezetői székért, de három tízezernél több lakosú városban is csak egy polgármesterjelölt van.

Összesen 8867 jelöltből választjuk meg a 3176 polgármestert és az egy főpolgármestert az október 3-i önkormányzati választáson. Ez azt jelenti, hogy átlagosan három jelölt indult egy-egy településvezetői székért. A jelöltek száma egy és kilenc között szóródik.

Egy közül lehet választani

Valódi verseny azonban csak mintegy kétezer-hétszáz polgármester-választáson lesz, 491 településen ugyanis csak egy jelentkező akadt a polgármesteri posztra, derül ki az Országos Választási Iroda adatait elemezve. Ők lényegében már most ünnepelhetnek, ha a szavazás a településükön érvényes lesz, akkor biztosan polgármesterré választják őket.

 

Az egyjelöltes települések többsége község, azok nagy része is törpefalu. Vannak azonban a 491-es listán városok, köztük három tízezernél több lakosú is. A 13 408 dabasi szavazónak, a 9290 lajosmizsei, valamint a 8055 tököli választópolgárnak nincs érdemi választása, ezen a három helyen csak egy polgármesterjelölt tudta összegyűjteni a kellő számú ajánlószelvényt. A lajosmizsei Basky András, a dabasi Kőszegi Zoltán és a tököli Hoffmann Pál így már készülhet a városvezetői székbe (egyébként mindhárman a Fidesz jelöltjei, illetve Kőszegit egy helyi civilszervezet is támogatja).

Egy polgármesterjelölt indul az ismertebb települések közül Soltvadkerten, Szendrőn, az évek óta tervezett kaszinójáról ismertté vált Bezenyén, az utolsó kommunista vezetésű magyar faluban, Borsodbótán – ott ezután is a Magyar Kommunista Munkáspárt adhatja a falu első emberét –, továbbá Hollókőn és Őriszentpéteren. Az egyedül induló jelöltek – főként az aprófalvakban – jellemzően a községek eddigi polgármesterei.

Ha megyei bontásban nézzük az adatok, látható, hogy főként a dunántúli településeken marad el a nagy verseny. Vas megye 216 településéből 63 olyan akad, ahol csak egy jelölt van, vagyis csaknem minden harmadik polgármesterjelölt várhatja nyugodtan a választás napját. Alig marad el ettől az aránytól a Győr-Moson-Sopron megyei mutató (183 településből 52-ben nem lesz igazi verseny), és húsz százalék körüli a zalai (csaknem 23), illetve a Veszprém megyei (18,9) átlag is.

Darabra sok olyan település van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Baranyában is, ahol nem lesz igazi választás (45 és 48). Az egyjelöltes községeknek és városoknak az összes településen belüli aránya azonban – hiszen sok apró falu van mindkét megyében – ezeken a helyeken valamivel alacsonyabb.

 

A másik végletet az alföldi települések mutatják. Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze három, Békésben, Hevesben, továbbá Hajdú-Bihar és Csongrád megyében négy-négy olyan település van, ahol csak egy valaki indul a polgármesteri székért. Ezekben a megyékben a települések három–hat százalékban nem lesz igazi verseny a polgármesteri tisztségért, utánuk Pest megye következik, ahol minden tizedik helyen lefutott az október 3-i településvezetői választás.

Kőszegen és Ózdon heten állnak rajthoz

Azokon a helyeken, ahol valódi harc lesz a polgármesteri helyért, a községekben jellemzően két a városokban három vagy négy polgármesterjelölt van (így mind a négy százötvenezer lakosúnál nagyobb városban, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Pécsen is). Kivételek persze akadnak. Huszonnégy olyan tízezresnél nagyobb város van, ahol csak két polgármesterjelölt indul – ilyen egyebek mellett Kecskemét, Esztergom, Budaörs, Sátoraljaújhely, Csongrád és Karcag –, de a budapesti XIII. kerületben is csak két jelöltből lehet választani.

A négynél több polgármesterjelölt szintén a kistelepüléseken jellemző. A 146 olyan városból, ahol több mint tízezren laknak, mindössze huszonhárom olyan akad, ahol négynél több jelöltből választanak polgármestert. A megyeszékhelyek közül Eger és Székesfehérvár polgármesteri széke volt a legvonzóbb, mindkét helyen öten lennének polgármesterek.

A legtöbb, hét jelölt közül a bő tízezres lakosú Kőszegen és a több mint harmincezres Ózdon választhatnak. Érdekesség, hogy deklaráltan MSZP-s a két város egyikében sincs, előbbiben viszont a Civil Mozgalom, utóbbiban  a Munkáspárt is állított jelöltet (bár az indulók többsége mindkét helyen független).

A falu kilenc százaléka polgármester lenne

Négy olyan kisebb település van, ahol kilenc indulóból lehet polgármestert választani, és további mintegy negyven, ahol nyolc aspiráns van. A rekorderek egyike egy Somogy megyei törpefalu, az alig több mint százfős Rinyabesenyő, ahol mind a kilenc induló független. Kilencen lennének Aggteleken is polgármesterek, ott a hét független mellett van egy jobbikos és egy fideszes is. Hét független van a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyelen is, itt egy MSZP-s és egy fideszes jelölt indul még, míg a Tolna megyei Tolnanémediben nyolc független és egy fideszes polgármesterjelölt közül lehet választani.

A 8871 polgármester- és főpolgármester-jelölt túlnyomó többsége egyébként – az elmúlt húsz évben megszokott módon – független jelölt: 7102 jelölt mögött semmilyen szervezet sem áll (legalábbis nincs kimondva a támogatásuk). 794 olyan jelölt van, akit önállóan indított egy szervezet, 970 olyan, akit több szervezet közösen támogat. Budapesten a X. és a XXII. kerületben van egy-egy független polgármesterjelölt, a többiek pártok jelöltjei, vidéken mindenhol fordított a helyzet: Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Zala megyében kevesebb mint ötven olyan jelölt indul, akit egy vagy több szervezet támogat.